Marad a szőnyeg alatt a kárpótlási jegyek ügye?

Nehéz terhet cipel az állam a kárpótlási jegyekkel és azok is, akik akár évek óta hasztalan várják, hogy az állam végre előálljon a megoldással. Bár a "kárpótlási jegy" kifejezésre többen felkapják a fejüket, a rendszerváltáskori jegyek témája még mindig aktuális. Részben azért, mert még vannak olyan kárpótoltak, akik nem jelentkeztek, vagy nem váltották be a jegyeiket, részben pedig azért, mert a tőzsdén is forog pár milliárd a jegyekből és az ezekre spekulálók évek óta hasztalan várnak biztató hírekre. Úgy tűnik ez egy ideig még így is marad.

A kárpótlási jegy rövid története

A kárpótlási jegyekről az 1990-es kárpótlási törvény rendelkezik. A jegyekre azok voltak jogosultak, akiket a törvény szerint kártérítés illetett a politikai rendszerekben elszenvedett anyagi, vagy egyéb sérelmei miatt. A kárpótlási jegyeket különböző névértéken bocsátották ki és négy évig a jegybanki alapkamat 75 százalékával kamatoztak. 1995-től megszűnt ez a fajta kamatozás, ekkortól 1742 forintot érnek az eredetileg 1000 forintos jegyek. Ahogy az évek alatt fogyott a privatizálandó állami vagyon, úgy fogytak az igénylők és a jegyek. 15 év alatt mindössze három olyan akció volt a földárveréseken kívül, amelyben részvényekre lehetett váltani a jegyeket (ÉMÁSZ,Forrás, Mol). Az utolsó akció 2006-ban volt és Mol-részvényekre lehetett váltani a jegyeket, azóta nincs pontos adat arról, hogy mekkora értékű jegy van a piacon, illetve kézben.

Évek óta csend van a kárpótlási jegyek körül. Az utolsó állami akció, ami az ilyen értékpapírral rendelkezőknek szólt, 2006-ban volt és Mol-részvényekre lehetett cserélni a kárpótlási jegyeket. Az állam azóta nem indított hasonló akciót és árverések sem voltak. Igaz, azokon nem minden jegy érvényes, főleg azokat lehet használni, amelyek alanyi jogon járnak. A Privátbankár a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kárpótlási jegyekkel foglalkozó háttérintézményétől (KIMISZ) úgy tudja, hogy több földárverésre is készülnek a közeljövőben, de ezek mindegyikén kizárólag azok vehetnek részt, akiknek alanyi jogon járt a kárpótlás, magyarul aki arra spekulálva vásárolgatta az elmúlt években a nyomott árú jegyeket, hogy majd árverésen váltja be azokat, most ismét hoppon maradhat. Az árverésen ráadásul csak akkora értékű jeggyel lehet licitálni, amennyire a licitálónak jogosultsága van. Az tehát nem működik, hogy alanyi jogosult még felvásárolt jegyekkel indul az árverésen.

A KIMISZ közlése szerint már csak egy olyan árverés van hátra, amin kizárólag az úgynevezett mezőgazdasági vállalkozást támogató utalvánnyal lehet indulni, ez a kibocsátott összes kárpótlási értékpapírnak nagyon elenyésző része. Az állam csaknem 171 milliárd forint értékben bocsátott ki kárpótlási értékpapírokat, ennek túlnyomó része jegy volt, kisebb része mezőgazdasági vállalkozást támogató utalvány. Ami talán a legérdekesebb a KIMISZ nyilvántartásában, az az, hogy csaknem 12,5 milliárd forintban át sem vették a jogosultak a kárpótlási értékpapírjaikat, valószínűleg jobbára azért, mert időközben elhunytak.

	Kibocsátott mennyiség	Megsemmisített  mennyiség	Ügyfeleknél van	Nem vették át
Kárpótlási jegy	161 milliárd 631 millió	146 milliárd 923 millió 228 ezer	1 milliárd 970 millió 845 ezer	12 milliárd 88 millió 565 ezer
Mez.gaz. vállalkozást támogató utalván	9 milliárd 190 millió	8 milliárd 200 millió 762 ezer	627 millió 716 ezer	362 millió 275 ezer
Összesen	170 milliárd 821 millió	155 milliárd 123 millió 990 ezer	2 milliárd 598 millió 561 ezer	12 milliárd 450 millió 840 ezer

A Privátbankár úgy tudja, hogy a közeljövőben nem várható olyan akció, ami a piacon maradt jelentős mennyiségű papírt célozná. A hivatalos tájékoztatás szerint nem tudnak többet mondani az ügyről azon kívül, hogy hány darab értékpapír került a piacra és hogy még lesznek árverések, ami azt sejteti, hogy a KIM-nél nem is foglalkoztak mostanában azzal, hogy végső megoldást találjanak a hosszú évek óta húzódó problémára. A témában futó egyik fórum szerint (portfolio.hu) ugyanakkor a tárca nemrég kiadott egy közleményt arról, hogy a jelenlegi nehéz gazdasági körülményekre való tekintettel az állam egyelőre nem tervezi a kárpótlási jegyesek ellentételezését. Erről ugyanakkor a Privátbankárnak hivatalosan nincs megerősítése.

Nemrég némi félreértést okozott a sajtóban az a tavaly év végi törvénymódosítás, amit a kárpótlási jegyekkel kapcsolatban tett a kormány. A 2011. évi CCI. törvényben ugyan tényleg van új rendelkezés a határidőről, az azonban nem arról szól, hogy idén március 31-én lezárul az egész kárpótlási folyamat, hanem arról, hogy addig az időpontig fogadja be a magyar állam az új igényeket és a régiekkel kapcsolatos kéréseket is eddig kell beadni. A Privátbankár kérdésére a KIMISZ az alábbi összegzéssel foglalta össze a törvény új rendelkezéseit:

Kárpótlási jogszabályok módosítása 2012. január 1-től

Új kérelmek 1. Kárpótlási kérelmet nyújthat be az a személy, akit 1941 és 1989 között törvénysértő módon ítéltek el, és az elítélés semmisé nyilvánítását 2012. március 30-ig kéri az illetékes bíróságtól. A kárpótlási kérelem a semmissé nyilvánító jogerős bírósági határozat kézbesítését követő 4 hónapon belül nyújtható be. A sérelmet elszenvedő halála esetén a túlélő házastárs is jogosult lehet a kárpótlásra.   2. Nemzeti gondozási kérelmet terjeszthet elő 2012. március 30-ig az a személy, aki olyan szabadságelvonást szenvedett el, amely miatt személyi kárpótlásra lenne jogosult és a sérelmével összefüggésben legalább 40%-os mértékű egészségkárosodást is elszenvedett.   3. Társadalombiztosítási és munkajogi helyzet rendezése kérhető az 1938-1989 közötti időszakban szabadságelvonás miatt szenvedett sérelmekért. A jogosult, illetve halála esetén túlélő házastársa, igazolt élettársa, a sérelmet szenvedett után árva ellátásban részesülő egyenes ági leszármazottja. A kérelmet 2012. március 30-ig nyújthatja be. A fenti jogcímek miatt a kárpótlási hatóság csak azokat a kérelmeket tudja pozitívan elbírálni, amelyekért még egyetlen korábbi magyarországi kárpótlási hatóság sem ítélt meg kárpótlást, nemzeti gondozást, illetve a kérelmező társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezése még nem történt meg. Csak azok a kérelmek fogadhatóak el, melyeket az igénylő a fentebb meghatározott jogvesztő határidőkön belül terjeszt elő.   Korábban benyújtott kérelmekhez kapcsolódó módosítások 1. A módosított kárpótlási jogszabályok lehetőséget biztosítanak arra is, hogy azok az örökösök, akiknek örökhagyója a korábban kibocsátott személyi kárpótlási jogszabályok alapján kérelemmel élt, de az eljárás jogerős befejezése előtt elhunyt, és örökösei még nem jelentkeztek az eljárás folytatására, jogvesztő határidőn belül kérhetik a jogutódlás megállapítását.   2. Azokban az esetekben, amikor korábban indult személyi kárpótlási eljárások során az ügyet nem sikerült jogerősen lezárni, mert a kapcsolattartás az ügyféllel lehetetlenné vált, a kárpótlási hatóság hirdetményi úton is közölheti döntését. A hirdetmények megtalálhatóak lesznek a hatóság ügyfélszolgálatán, honlapján, illetve magyarországi lakcímről beadott kérelmek esetén az ügyfél utolsó ismert címe szerinti önkormányzatnál is

A tőzsdén jegyzett jegyek birtokosai szűk kört alkotnak és ebben a körben egyre nagyobb az elégedetlenség. Nemrég minden következmény és eredmény nélkül nyilvános levél is megjelent Orbán Viktornak címezve. Ebben a kárpótlási jegyesek arra szólítják fel a miniszterelnököt, hogy tegyen a mulasztásos kötelezettségszegés ellen. A sajtóban és a kárpótlási jegyekkel foglalkozó fórumokon rendre felröppen az az opció, hogy próbapert kellene indítani az állam ellen, mert az folyamatosan elmulasztja a kárpótlási jegyek ellentételezését. Ez azonban egyelőre nem történt meg, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium pedig nem nyilatkozik arról, hogy milyen válasszal készülnek arra az esetre, ha mégis indul ilyen per.

A Privátbankár által megkérdezett befektetési cégek és bankok elemzői rendkívül alacsony érdeklődésről és „befagyott piacról” számoltak be a kárpótlási jegyek területén. Többen azt is mondták, hogy évek óta nem kötöttek kárpótlási jegyre. Az általunk megkérdezett elemzők egyöntetűen a sztori hiányát okolták, illetve azt, hogy a kárpótlási jegy-téma már évek óta kifutott és a többség nem is várja, hogy a közeljövőben mozgás lesz az értékpapírok piacán. A Budapesti Értéktőzsdén nagyjából 4 milliárd forint értékben lehetnek kárpótlási jegyek. A forgalom ezek piacán rendkívül alacsony, igazából mélyen a címletérték és a kamattal növelt névérték alatt, 500 forint körül mozognak a jegyek.

Az elmúlt egy évben a legmagasabb áruk 557 forint, míg a legalacsonyabb 386 forint volt. Ezen a héten 480 forinton áll a jegyzése az amúgy 1000 forintos névértéken kibocsátott és 1970 forintot érő papírnak. Az azonban, hogy pontosan mennyi forog a BÉT-en a jegyekből, nem derül ki a tőzsde honlapjáról, csupán bizonyos időszakok forgalma és árfolyam-mozgásai, így ez is azt valószínűsíti, hogy meglehetősen homályos a még piacon levő papírok mennyisége.