Megérkezett Magyarországra a legújabb téboly, ami elviheti az összes pénzed

2017 legnagyobb pénzügyi-befektetési sztorija a kriptopénz-őrület - a bitcoin és társainak értéke elképesztő volatilitás mellett zúzott felfelé, hogy aztán napok alatt veszítsék el értékük egy jelentős részét, mielőtt újra felrobbantak volna... mostanra nyilvánvalóvá vált, hogy összetettsége ellenére nem csak a profi, az extrém kockázatokat is eltűrő, a piaci folyamatokat pontosan követni és megérteni képes befektetők hazardíroznak a kriptopénzek piacán, hanem sokkal inkább a szakzsargonban csak "háziasszonyokként" emlegetett kisbefektetők is szerencsét próbálnak az újfajta befejtetési eszközökkel.

Ennek a folyamatnak az egyik, egyre elterjedtebb vadhajtása az ICO-befektetés.  Az initial coin offering egy nyilvános forrásgyűjtési forma. Egy vállalkozás vagy magánszemély bedob egy "bombaötletet" a közösségnek, akik ha hisznek a projekt várható sikerében, akkor jellemzően bitcoinért vagy más virtuális devizáért (nagyritkán hivatalos fizetőeszközért, euróért vagy dollárért) úgynevezett tokeneket vásárolnak.

Mondd ki a varázsszót, már adom is a pénzem!

Az egész folyamat alapja a blockchain, a bitcoin és más kriptopénzek mögött (is) álló technológia. Ez pedig igen szexi hívószó manapság: simán meg lehet többszörözni egy cég értékét csak azzal, hogy a nevét megváltoztatja - így tett a jegesteákat gyártó Long Island Iced Tea Corp., Long Blockchain néven rögtön négyszeresre ugrott az árfolyama érdemi háttér vagy fundamentum nélkül. Az ICO-forrásbevonások is ezt használják ki: annak ellenére, hogy nincs semmilyen érdemi szabályozás, ami megszabná a kereteket, egyes startupok néhány óra alatt simán be tudnak húzni több millió dollárt a befektetőktől.

Jó ötlet ez, hidd el nekem bemondásra

Bár első hallásra ez a részvénykibocsátásra és részvénybefektetésre emlékeztethet, van egy érdemi különbség (azon kívül, hogy a részvénybefektetésekkel szemben semmiféle szabályozás nem vonatkozik az ICO-kra): pénzükért cserébe nem kapnak tulajdonosi jogokat a befektetők, a tokenek a kibocsátó, vagy a kibocsátó közösség felé fennálló „értéket” testesítenek meg. A tokenek árfolyama csak részben függ attól, hogy a startup valóban jól teljesít-e - méginkább pedig attól, hogy hány befektető ugrik rá a tokenekre.

Ahogy az a tőzsdei (részvény)kibocsátásoknál is lenni szokott, a forrást gyűjtő cég itt is egy úgynevezett white paper segítségével próbálja meggyőzni a potenciális befektetőket arról, hogy jó helyre teszik pénzüket. Míg azonban a tőzsdei kibocsátásoknál szigorúan szabályozzák, hogy mit lehet és mit nem lehet, sőt: mit kell beleírni a white paperbe, az ICO-k esetében mindenki akkorát gurít, amekkorát csak akar, annyi kockázatról tesz (vagy nem tesz) említést, amennyiről akar.

A gigaprofit reményében simán elvesztheted a tőkédet

Ez a befektetési forma Európa-szerte és Magyarországon is terjedőben van, a rendkívüli kockázatokra most a Magyar Nemzeti Bank is külön felhívja a figyelmet. Az ICO-k keretében megvásárolt tokenek értéke ugyanis nem csak hogy nagyon széles keretek között ingadozhat, hanem az is könnyen előfordulhat, hogy jó ideig nem tudunk belőlüük kiszállni:  likvid (másodlagos) piaccal nem feltétlenül rendelkeznek, magyarán ha akarjuk sem tudjuk eladni őket, ezzel realizálva az esetleges profitot vagy mérsékelve a veszteséget.

A felügyelet arra is figyelmeztet: e tranzakciók kapcsán jelentős annak az esélye, hogy a befektetők elveszthetik befektetett tőkéjük egy részét vagy egészét, mivel az ICO-projektek tipikusan a fejlődés korai szakaszában vannak, és üzleti modelljeik kísérleti jellegűek. Az ICO-ba fektető ügyfeleket nem védik az uniós vagy magyar garanciaintézmények felelősségi és kárviselési szabályai sem. Végül az ICO-k kapcsán felmerülhet a csalás és pénzmosás lehetősége is.

Kinél reklamálsz, ha elbukod mindenedet?

Az ICO-projekteket jellemzően külföldi bejegyzésű, határon átnyúló szolgáltatást nyújtó vállalkozások, vagy éppen természetes személyek valósítják meg. A közelmúltban ugyanakkor a hazai piacon már megjelentek egyes magyar vállalkozások, magánszemélyek által – valamilyen ICO keretében – kibocsátott tokenek is.

A valamely európai hatóság engedélyével rendelkező, határon átnyúló ICO-t megvalósító külföldi intézmények felügyelete nem tartozik az MNB hatáskörébe. Az viszont, hogy egy magyarországi vállalkozás, magánszemély által megvalósított ICO a magyar jegybank felügyelési körébe tartozik-e vagy sem, csak eseti alapon határozható meg. Számos ICO – struktúrájától függően – ugyanakkor kívül eshet az EU-s és hazai jogszabályok hatókörén. Ebben az esetben a befektetők egyáltalán nem részesülhetnek az uniós jogszabályok nyújtotta védelemben - figyelmeztetnek.