Miután tegnap valósággal száguldottak az amerikai tőzsdeindexek, ma Európában is jó a hangulat, a német index 0,7, a francia 0,4, a brit 0,9 százalékkal megy fel. Ausztriában 1,9 százalékos az emelkedés, Varsóban 1,2. Az amerikai határidős indexek is emelkednek, de csak szerényen, egy ezrelék körül.

Itthon a BUX-index is megemberelte magát, két százalékkal van feljebb. Most az utóbbi napokban a nemzetközi bankszektorral együtt sokat szenvedő OTP húzza fel, négy százalékos emelkedésével. A Mol 1,8, a Magyar Telekom 0,7 százalékkal drágul. Fél százalékkal esik a Richter és 0,8 százalékkal az AutoWallis.

Konszolidálódott a forint is

Az euró/forint tegnap is súrolta a 400 forintot, de estefelé már lefelé vezetett az út, és eljutott 395 alá is az árfolyam. Ma is valahol itt tartunk, 394 és 395 között ingadozik a jegyzés, nagyjából a tegnap késő esti szinten. A dollár esik az euróval szemben, ami jót tesz a nemesfémeknek és az ipari fémeknek. Másfél százalékkal emelkedik a kőolaj ára is, a hollandiai gázár viszont enyhén süllyed, 44 euróba kerül egy egysége.

Miért esett ekkorát a magyar deviza?

Minek köszönhető, hogy az SVB-csőd hírére a forint még a többi közép- és kelet-európai valutához képest is beszakadt? Zsiday Viktor, a Hold Alapkezelő menedzsere szerint “egyértelmű az összes szereplő számára, akik ezekkel a közép-európai devizákkal kereskednek, hogy a legkockázatosabb ország Magyarország”.

Hiszen itt 18 százaléknyi kamatot kell adnunk nekik, máshol meg 6-7 százaléknyi kamatot kapnak. Nyilván azért kell nekünk ilyen sok kamatot adnunk, mert mi egy nagyon kockázatos ország vagyunk.

Magyarországot jelenleg forró pénz finanszírozza, ugyanakkor, ha baj van, vagy csak felmerül a lehetősége, akkor kiszállnak.

Mint egy tömött diszkóban, próbálnak azért az ajtóhoz közel állni, és az első rossz jelre gyorsan elmenekülnek.

A bankok húzzák ki egymást a bajból?

Ezúttal egy regionális pénzintézet gyengült meg az USA-ban, a First Republic Bankot azonban a legnagyobb konkurensei segítik meg (J.P. Morgan, Bank of America, Citigroup, Wells Fargo, Goldman Sachs, Morgan Stanley). Ez nagyban hozzájárult a részvénypiacok javulásához tegnap.

Az Európai Központi Bank (EKB) 50 bázisponttal emelte az alapkamatot csütörtökön, vagyis az eredeti terv szerint folytatta a szigorítást, a bankszektorban lévő kockázatok ellenére. Christine Lagarde elnök azt mondta, hogy a pénzügyi stabilitás és az árstabilitás párhuzamos fenntartására törekszik, nem lehet csak az egyiket támogatni. (A kamatcsökkentés a pénzügyi, a kamatemelés pedig az árstabilitást támogatja – a szerk.)

Franciaországban elfogadta a parlament a vitatott nyugdíjreformokat.

Mi jöhet még ma?

Ma kevesebb makrogazdasági esemény lesz, három dologra figyelnek a piacok az Investing.com szerint.

• Fogyasztói hangulat: a Michigani Egyetem márciusi fogyasztói hangulatjelentése délután háromkor jelenik meg.
• Negyedéves származékos lejáratok: ma van az első olyan nap az év négy napjából, amikor három származtatott ügyletfajta – opciók, indexopciók és index futures – egy időben jár le. Az úgynevezett tripla boszorkánynap (triple witching) volatilitást adhat a részvénypiacnak.
• Szuperhősök premierje: a Warner Bros szuperhős-sorozatának folytatása, a “Shazam! Az istenek dühe” ezen a hétvégén debütál. Konkurál a Walt Disney Company hasonló darabjával.

Végleges euróinflációs adatokat is közzétesznek ma, valamint az OECD is publikálja új gazdasági előrejelzését. Délután az Egyesült Államokból érkeznek majd ipari termelési adatok – írja a KBC Equitas.

Mélypontok utáni felpattanás a fapiacon

A napokban az árupiaci termékek egy részének árfolyama is éves vagy még hosszabb távú mélypontokra esett, mint például az olajé, de az gáz is alacsonyan áll. Tegnap a fakitermeléssel, fafeldolgozással foglakozó finn Stora Enso (STERV) részvénye süllyedt éves mélypontra. Az amerikai faanyag ára is alacsonyan áll, ha nem is pont a mélyponton, de 417 dollárra süllyedt. Különösen nagy az esés ahhoz képest, ahol a pandémia idején volt, 1670 dollár körüli csúccsal.

Ma az amerikai fa ára öt-hat százalékkal pattan fel, 438 dollárra. Eléggé kevés korreláció látszik azonban a Stora Enso részvényével, amely öt év alatt – dollárra átszámolva – sokkal többet esett, mint a tengerentúli fa ára.

És akkor a Fed megint brrrrr…

A bitcoin és az ether újra száguld, hat, illetve négy százalékkal, átlépve a 26 ezer, illetve az 1700 dolláros szintet. Ezt részben annak lehet betudni, hogy a részvénypiacok is szép teljesítményt nyújtottak tegnap, de annak külön, hogy az amerikai Fed mérlege 300 milliárd dollárral emelkedik. A pénzszűkében lévő bankok megmentése érdekében ugyanis lényegében megkezdte a pénznyomtatást. (Az amerikai pénzügyi szleng a “brrr” kifejezéssel a pénznyomda berregését, a fedezetlen pénznyomtatást illeti.)

Az amerikai bankok pár nap alatt összesen 164,8 milliárd dollárt vettek fel a Fed-től, amely sürgősségi hitelkerete a rövid távú finanszírozási igények kielégítését segíti. A korábbi történelmi csúcs 111 milliárd dollár volt, még a 2008-as pénzügyi válság idején. Emellett a szövetségi szabályozó hatóságok további 142,8 milliárd dollárt kaptak a helyzet kezelésére.

Ha a szomszéd rossz, attól ön jobb lesz?

A bitcoin mennyisége erősen korlátozott, már alig nő, míg a hagyományos, “fiat” pénzeké rohamosan bővül – emiatt sok bitcoinrajongó úgy véli, hogy kedvenc érméje az infláció és a nyakló nélküli pénznyomtatás elleni védelmet nyújt.

Mások viszont vitatják, hogy a Fed jelenlegi lépései megfeleltethetők-e a korábbi QE (mennyiségi könnyítési) programoknak. Kétlik, hogy hasonló likviditásbővítő hatással járnak, mint a koronavírus-válság idején, 2020-ban indított programok. Ahogyan azt is hangoztatják, attól, ha egyes amerikai bankok csődbe mennek, még a kriptókban nem lehet jobban megbízni. A kriptószektort ugyanis nem fogja kihúzni a bajból az amerikai intézményrendszer, mint a bankokat – írják a Coindesk kommentátorai.

Mi lesz a magyar kisbefektetők orosz részvényeivel?

Az Aegon és az OTP alapkezelői elkülönítik az orosz részvényalapjaik befagyott és likvid eszközeit – jelentette be a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Ez nem változtatja meg a befektetők vagyonát, pusztán annak megosztásáról van szó.

Az ukrajnai háború miatt tartósan illikviddé vált eszközeiket, jellemzően orosz értékpapírokat az „IL” sorozatjellel látják el. A meglévő sorozatokban maradnak azok az eszközök, amelyek kereskedése nem korlátozott (például bankbetétek). A hazai orosz kitettségű befektetési alapok állománya minimális a befektetési alapok piacán belül – teszi hozzá az MNB.