|
| (Fotó: Eidenpenz József) |
Tavaly nagy utat járt be a forint, izgalmas éve volt, hiszen 308 környékéről 331-ig ugrott fel, majd majdnem 320-ig esett vissza az árfolyam. Bár a csúcsokról lassacskán lefelé csorgott az ára, a 320-as szint augusztus közepe óta mindig megtartotta, nem sérült.
Kicsit messzebbre, 2017 augusztusára visszatekintve viszont inkább egy forintgyengülési trend látszik. Az akkori, 301 forintot alig meghaladó mélypontról inkább felfelé tart az árfolyam, még az utóbbi fél éves lecsorgás ellenére is.
Az MNB, bár régen nem nyúlt a kamatokhoz, megtette az első lépéseket ahhoz, hogy szigoríthasson (kamatot emelhessen), ha kell. Ősszel átalakította eszközrendszerét. Ezek a lépések azonban önmagukban nem igazán kell befolyásolják az árfolyamot. A folytatás vélhetően sok tényezőtől függ, elsősorban az inflációtól, de a nagy külföldi jegybankok lépéseitől is. (Korábbi cikkünk erről itt.) A kamatemelés rendszerint erősíti az adott devizát.
Magyar, lengyel
Nemzetközi összehasonlításban a forint tavaly mintegy négy százalékkal gyengült az euróhoz képest, amivel viszonylag elöl, a kilencedik helyen van a 32 elemű listánkon (a Stooq.com adatai alapján). (A grafikonon a pozitív értékek az euróhoz képest való gyengülést, a negatív számok erősödést jelentenek.)
A lengyel zloty sincs azonban sokkal előbb, annak erősödése három százalék körüli volt. A cseh korona és a román lej egy százaléknál is kisebb mértékben ugyan, de szintén gyengült valamelyest.
A két számjegyűek klubja
Igazán nagyot, két számjegyű mértékben olyan magas inflációjú, komoly politikai kockázatokkal rendelkező, dollárban eladósodott, részben a nyersanyagoktól is erősen függő országok devizái gyengültek, mint Törökország, Brazília, Dél-Afrika vagy Oroszország. Ezek már egy ideje a befektetők aggodalmainak középpontjában állnak. (Argentínát és Venezuelát inkább kihagytuk, csúnyán elrontanák a grafikont.)
Nagyon nem tett jót ezeknek a feltörekvő országoknak a dollár tavalyi erősödése – az euró/dollár 2018-ban 1,2030-ról 1,1490-re esett, így közel hat százalékkal erősödött a dollár az euróhoz képest. Ez nemcsak a dolláradósságaik visszafizetését nehezíti meg, de a nyersanyagaik árának csökkenését is eredményezi (dollárban legalábbis).
Felbeszélik, lebeszélik
Más országok devizái meglepően még erősödtek is, mint az egyiptomi font, vagy a mexikói peso. Ennek azonban az is lehet az oka, hogy már korábban, 2017-ben hatalmasat estek, így tavaly már ehhez képest csak kisebb természetes korrekción mentek keresztül.
De mi várható az idén? Sokan azt várják, hogy újabb turbulens, ideges, nehéz esztendő. A devizák értékét nagyban befolyásolni fogják a jegybankok, és nemcsak az intézkedéseik. Néha pár szó is elegendő, hogy nagy ugrást okozzon az árfolyamokban.
Powell put?
Például Powell, a Fed elnöke a múlt héten hirtelen az egekbe küldte a részvényárfolyamokat olyan megnyilatkozásával, amely a kamatemelési sorozat lassítására engedett következtetni.
A magasabb amerikai kamat erősebb dollárt és tovább gyengülő feltörekvő piaci devizákat jelenthet. Erre van esély, mert az amerikai gazdaságból továbbra is jó adatok jönnek, mint a több évtizedes mélyponton levő munkanélküliség, ami a kamatemelés mellett szól. Ugyanakkor van esély rá, hogy a Fed nem akar nagy tőkepiaci zuhanást sem. (Létezik “Powell put”, azaz közbelép a Fed, ha kell? – hangzik a befektetők egyik nagy dilemmája mostanában.)
Begyűrűzik?
A forint és a magyar gazdaság kitettsége a dollárnak ugyan látszólag minimális, de a gyakorlatban a nagyobb feltörekvő piaci változások hozzánk is be szoktak gyűrűzni. Ha máshogy nem, csillapított mértékben és áttételesen.
Például ha a többi gyengülő deviza olcsó árakat, jó vételt jelent egyes befektetőknek más országokban, akkor lehet, hogy forinteszközöket fognak orosz, brazil vagy török eszközökre cserélni. Nem azért, mert velünk van baj, hanem mert a többiek lettek túl olcsók. A magyar piac ráadásul igen kicsi, egyetlen alapkezelő eladásai is megmozgathatják az árakat.
Ennél súlyosabb fertőzésre csak 2014 és 2016 között volt példa. 
