Hirdetés
Hirdetés

Elszakadt az EKB-től a Magyar Nemzeti Bank

2018. december 21., 13:47
Privátbankár.hu
Cimkék
EKB
, monetáris politika
, Barlai Róbert

Míg a korábbi években nagymértékben függött az Európai Központi Bank lépéseitől a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikája, ma már kevésbé erős az összefüggés a két jegybank között - mondta az OTP Bank regionális Treasury igazgatóságának ügyvezető igazgatója a Trend FM reggeli műsorában. Míg Magyarországon az inflációs pálya felfelé mutató kockázatokat jelez, az eurózóna magországaiban még az infláció nominális értéke sem jutott olyan szintre, hogy az EKB vészharangot kongasson. Barlai Róbert szerint az MNB a jövő évtől elkezdi a fokozatos, lassú szigorítási politikát.

Barlai Róbert, az OTP Bank regionális treasury igazgatója
Barlai Róbert, az OTP Bank regionális treasury igazgatója

A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi kamatdöntő ülésén a várakozásoknak megfelelően nem változtatott a 0,9 százalékos alapkamaton. Ugyanakkor az ülést követően kiadott közleményükből az érződik, hogy a jegybank felkészül egy nagyon alapvető, megfontolt és lassú kamatpálya módosításba - magyarázza Barlai Róbert. Ennek a szigorítási ciklusnak, vagy kamatnormalizációs folyamatnak az első szakasza mindenképp az alapkamat és a tényleges bankközi kamatok egymáshoz közelítéséről fog szólni. Vagyis a betétkamat kijelölésére hivatott, jelenleg negatív kamatsávot emeli majd az MNB, illetve egyéb, nem konvencionális eszközök finomhangolása és átárazódása várható a jövő év elejétől. Tényleges kamatemelésre a nyár előtt nem lehet számítani, persze az infláció alakulása ezt még befolyásolhatja.

Árgus szemekkel figyeli az inflációt az MNB

Hirdetés

A magyar gazdaságban az alapvető inflációs folyamatok az inflációs pálya emelkedésére utalnak - folytatja Barlai Róbert. Bár a Magyar Nemzeti Bank is kiemelte, hogy a novemberi headline infláció az olajárak beszakadása miatt pozitív meglepetést okozott, a munkaerőhiány, a rekord alacsony munkanélküliség és a béremelések abba az irányba hatnak, hogy a maginfláció is átlépi a jövő évben a három százalékos jegybanki célt. „A januári-februári bérmegállapodások után majd pontosabban lehet jósolni a kamatemeléssel kapcsolatban”- mondja az OTP Bank regionális Treasury igazgatóságának ügyvezetője.

Az eurózónában és Magyarországon ma egészen más inflációs pályák rajzolódnak ki. Az EKB rövid és középtávon sem kíván reagálni a jelenlegi egy százalék körüli inflációra, az MNB viszont ezt nem teheti meg, egy három százalék feletti fő inflációs mutató mellett (decemberben egyébként a jegybank várakozásai szerint 2,7 százalékra lassul a fogyasztói árak emelkedésének üteme). A várakozások szerint, és a jelenlegi helyzetben az MNB nem tűnne hitelesnek, ha az Európai Központi Banknál később emelné meg az alapkamatot.

Mire jó a pozitív folyó fizetési mérleg?

A pozitív külkereskedelmi és folyó fizetési mérleggel rendelkező országok devizáit a piac stabilnak tartja, vagy erősödést vár tőle. A Magyar Nemzeti Banknál most az egyensúlyi kamatszint megtalálása illetve megtartása az egyik fő cél: hol van az a szint, ahol nem kell még jelentős forinterősödéstől tartani, ugyanakkor az infláció ellen küzdő jegybank képének hitelességét is meg tudja tartani az MNB.

Magyarország külkereskedelmi mérlege a legfrissebb, októberi adatok szerint ismét többlettel zárt, a külkereskedelmi aktívum egészen pontosan 304 millió euró volt. Bár a folyó fizetési mérleg adat egyes várakozások szerint negatív is lehetett volna, végül sikerült pozitívban megállapodni októberben. A folyó fizetési mérleg nagyon fontos a forint szempontjából, az elmúlt tíz évben pedig a külkereskedelmi mérlegnek igen komoly pluszt sikerült produkálnia- mondja Barlai Róbert.

2016-ban GDP arányosan még 6 százalék fölötti volt a folyó fizetési mérlegünk, tavaly 3-3,5 százalék körül alakult, idén pedig 1-1,3 százalék körül állhat meg a számláló. Ahogy erősödik a magyar gazdaság, úgy nő az ország importhányada is. Az Európai Unió finanszírozta, és az egyéb működőtőke beruházások miatt láthatunk egy jelentős zsugorodást a folyó fizetési mérleg adatban. Jövőre időszakosan deficites lehet a mutató, viszont trendszerűen, főként a 2020-as gazdasági lassulás következtében, hosszú távon szufficites maradhat a külkereskedelmi mérlegünk.

A teljes interjú itt hallgatható meg a Trend FM oldalán.

Cetelem MKB Cib További ajánlatok

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés
Hozzászólások >>

Címlapon

Heti befektetői fókusz: kereskedelmi háború, MNB-kamatdöntés, olasz válság

Heti befektetői fókusz: kereskedelmi háború, MNB-kamatdöntés, olasz válság

Újabb adok-kapokra került sor az Egyesült Államok és Kína között a rétestésztaszerűen nyúló kereskedelmi háború ügyében, ami jócskán lehúzta a főbb tőzsdeindexeket. Ezek utóhatása mellett augusztus utolsó hetében még két téma határozhatja meg a befektetői hangulatot. Globális szinten az, merre mozdul tovább az olasz kormányválság. Idehaza pedig a Monetáris Tanács keddi kamatdöntő ülése tűnik a legérdekesebbnek, amelyen ugyan nem várható az irányadó ráta megváltoztatása, de fontos, lesz-e az euróval szemben immár a 330-as szintnél toporgó forintot is érintő üzenet.

Hirdetés

Facebook

Privátbankár.hu

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés

Legfrissebb

Tovább
Hirdetés

Videók

Ajánlatunk

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Szerinted gyengülni fog a forint, vagy erősödni? Hol lesz év végén az euró?

Szavazás aktuális állása

Exkluzív interjúk