Az oly fontos amerikai inflációs adat mai érkezése előtt kivárás helyett emelkedést produkáltak a tőzsdék hétfőn, és ez kisebb mértékben kedden is tart. A német index 0,2, a francia 0,4, a brit 0,2 százalékkal megy fel. Hasonló pár ezrelékes pluszokat mutatnak az amerikai határidős indexek is.
Itthon a BUX index fél százalékkal emelkedik. Az OTP, amely tegnap visszahódította a 9000 forintos határt, reggel ismét benézett ez alá, de azután újra megemberelte magát. Jelenleg 0,4 százalékkal van feljebb, 9090 forinton. A Mol hasonló mértékben esik. A Richter 1,7, a Telekom 1,1 százalékkal drágul. Folytatódik a Masterplast száguldása, újabb 4,6 százalékkal van feljebb.
Az euró/forint lényegében nem változott ma, 397,10-en áll, a dollár pedig 390,75.
Mitől állt meg már megint a forint erősödése?
Az euró jelentős erősödést mutatott tegnap délelőtt a dollárral szemben, de délután gyengülésnek indult. A dollár erősödése negatív hír a magyar devizára nézve – írta a KBC Equitas.
Emellett holnap Ursula von der Leyen tart évértékelő beszédet az Európai Parlamentben, ahol aztán a magyar jogállamiság kérdéséről is szavazhatnak a tagok.
Ez nagyobb mozgást is kiválthat majd a forint kapcsán “a következő időben” – teszik hozzá.
Minden az infláció körül forog
Eljött a “CPI day”, az inflációs adat napja az USA-ban, 8,1 százalékot várnak az elemzők. Ez kora délután fél háromkor érkezik majd, addig is európai inflációs statisztikákat emészthetnek a befektetők.
Németországban augusztusban 7,5-ről 7,9 százalékra nőtt az év/év árindex (a második becslés szerint), ami megfelelt a várakozásoknak. A vártnál kissé magasabb lett viszont a spanyol adat, 10,5 százalék (de ez is alacsonyabb a júliusi 10,8-nál).
A német ZEW gazdasági hangulatindex a várt -60,0 helyett -61,9 pont lett (az előző havi -55,3 után).
Enyhülés a gázfronton, de drágul az olaj
A hollandiai szállítású földgáz árfolyama ma is csökkent, mintegy négy százalékkal 182 euró környékére. Az olaj viszont egy százalékkal emelkedik, a Brent elérte a 95 dollárt. A tegnapi emelkedés után esnek a nemesfémek, de fontos ipari fémek, mint a réz, a cink és az alumínium ma is drágulnak. Nagyot ment tegnap az amerikai faanyag tőzsdei ára, kilenc százalékkal ugrott meg.
A dollár hétfő este korrigált (erősödött), ma pedig csak ehhez képest látszik újabb szerény dollárgyengülés. A gyengülő dollár általában növeli az árupiaci termékek (dollárban jegyzett) árát.
Mi lesz az európai energiával?
Szivárognak a részletek az energetikai megállapodással kapcsolatban – írja az Erste Befektetési Zrt. Az elektromos áram felhasználásának csökkentése két részből állna, egy általánosból és egy csúcsidőszakiból. Jöhet az áramársapka, az ezzel elvont extraprofitot pedig a legkiszolgáltatottabb felhasználók kapnák meg támogatásként.
Várhatóan ma vagy holnap véglegesítik a megállapodástervezetet, még Ursulsa von der Leyen holnapi beszédét megelőzően.
A mostani hírek nem szólnak közös gázbeszerzésről, illetve gázársapka alkalmazásáról sem, így “ezek a megosztó javaslatok valószínűleg kikerültek a csomagból” – kalkulál a brókercég.
Nemcsak az OTP száguldott
A bankrendszer volt a hétfői tőzsdenap nyertese, az OTP-hez hasonlóan főleg a kelet-európai és dél-európai bankok részvényei mentek fel – némelyik 5-10 százalékkal is. De a német Deutsche Bank és Commerzbank is három százalék feletti mértékben drágult.
Ezt egyrészt a kamatfordulattal magyarázták a sajtóban, a kamatemelési sorozattal, ami az Európai Központi Bank múlt heti lépésével még inkább nyilvánvalóvá vált. (A magasabb kamat ugyanis rendszerint növeli a bankok kamatmarzsát, bár negatív hatásai is vannak, mint a hitelfelvételi kedv csökkenése.)
Csakhogy a kamatemelés nem volt sem meglepetés, sem újdonság. Legalább ilyen fontos lehet a gázárak csökkenése is. Ezzel mérséklődik egy súlyosabb recesszió és egy vállalati csődhullám veszélye, ami a bankoknak is nagy károkat okozhatna. Amint az ábrán látható, a bankrészvények rendszerint drágulnak, amikor az európai gáz olcsóbb lesz, és fordítva.
Létezik egészségtelenül alacsony munkanélküliség?
A brit munkanélküliség 1974 óta nem látott alacsony szintre ért júliusban a Reuters szerint (3,6 százalékra), aminek azonban nem örülnek az elemzők.
Ez ugyanis nem az új álláshelyeknek volt köszönhető, a 40 ezer munkahely messze elmaradt a közgazdászok várakozásaitól. Inkább az inaktívak száma és aránya emelkedett, 0,4 százalékponttal 21,7 százalékra. Eközben a fizetések is jobban nőttek a vártnál, ami növeli az inflációs aggodalmakat. A brit jegybank jövő héten – a Fed-hez és az EKB-hez hasonlóan – 0,75 százalékpontos kamatemelést határozhat el.
Mikor jön az Ethereum Merge?
Az Ethereum-rendszer nagy átalakulása, a Merge várhatóan szeptember 15-én lesz (az időpont egy műszaki paramétertől függ, így nem határozható meg pontosan). Bár az ether hónapok óta emiatt teljesítette felül a bitcoint, az utóbbi napokban gyengébb annál. Ma is két százalékkal esik, miközben a bitcoin kissé emelkedni tud (22 300, illetve 1716 dollár az áruk).
Blokklánc a háborúban
Mit csinál az Ethereum-rendszer híres alapítója a Merge előtti hétvégén? Tán bőszen programoz, tesztel? Nem, az orosz születésű, Kanadában élő Vitalik Buterin meglepetésszerűen Ukrajnába látogatott a titkosított helyszínű “Kyiv Tech Summit” konferenciára.
Azon egyszerű oknál fogva különbözik más blokklánc-konferenciáktól, hogy teljes egészében egy konkrét, azonnali és nagyon is valós probléma megoldása köré épül: hogyan tudja Ukrajna kihasználni ezt a technológiát az invázió legyőzésére? – írja a Cryptobriefing.
Vizsgálják a lehetőségeket az orosz dezinformáció elleni küzdelemben, az információs és kommunikációs infrastruktúra helyreállításában, az újjáépítés megkönnyítésében, új adománygyűjtési lehetőségek feltárásában. Valamint abban, hogyan lehetne több ukrán szakembert bevonni a globális web3-gazdaságba – sorolják.
FAANG helyett MATANA
Az utóbbi évtizedben rengetegszer emlegették a FAANG-részvények csoportját, a vezető amerikai technológiai vállalatokat, ami a Facebook, az Amazon, az Apple, a Netflix és a Google felemelkedését kísérte. A Constellation Research szerint azonban itt az ideje felülvizsgálni a listát, és bevezetni a MATANA kifejezést – írja az Investing.com.
Kiejtik a csapatból a Metát – a régi Facebook-ot – és a Netflixet, beemelik viszont a Microsoftot, a Teslát és az Nvidiát. Így az új lista:
- Microsoft
- Apple
- Tesla
- Alphabet
- Nvidia
- Amazon
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
A luxustermékek egyik jellemzője volt, hogy a piacuk válságálló, érzéketlenek az általános kereslet hullámzására, ám ez sem látszik már örök igazságnak. 
