A keddi turbulens nap után szerdán nyugodtabbak a tőzsdék, a főbb európai részvényindexek 0,2-0,5 százalékkal mennek fel, az amerikai határidős mutatók is javítanak kissé. Este teszi közzé jelentését az Nvidia, amire hatalmas figyelmet fordít a piac, sokak szerint még az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kamatdöntésénél is fontosabb esemény lehet. Így heves piaci reakciókat is kiválthat majd.

Kora délután jelent a Target amerikai kiskereskedelmi lánc is. A keddi rossz hangulat fontos oka lehetett az orosz-ukrán helyzet. Az ATACMS rakétákkal történt, Oroszország elleni ukrán támadást követően gyengült az euró, és az európai részvényindexek is esni kezdtek.

Mitől esett vissza a BUX?

A BUX index a hétfői esés után kedden 1,3 százalékkal emelkedik és visszahódította a 79 ezer pontos szintet. Az OTP Bank két százalékkal, 21 500, a Richter 1,8 százalékkal, 10 700 forintra ment fel. A Mol és a Masterplast kissé süllyed, a Telekom 0,6 százalékkal javít.

Történelmi csúcsról esett vissza a BUX index, az orosz-ukrán háborúról érkező hírek, illetve a korábbi jelentős emelkedés miatt erőteljes profitrealizálást láthattunk kedden – írta az Equilor Befektetési Zrt.

Az euró ára 409,60, ami 1,4 forinttal magasabb a kedd estinél, amiben az újra erősödő dollárnak nagy szerepe lehet. Az ukrán-orosz konfliktus éleződése hozzájárulhatott az arany emelkedéséhez is kedden, de szerdán már enyhe süllyedés látható (2624 dollár a határidős ára). Az olaj fél, az európai földgáz egy százalékkal drágul.

Miért nem erősödik a forint?

A keddi MNB-kamatdöntés markáns forinterősödést nem váltott ki, sőt napon belül inkább a gyengülés jelei mutatkoztak – írta a K&H Értékpapír még reggel. Némileg “megakadt azért a forintgyengülés trendje”, ebben az EURUSD aznapi óvatosabb emelkedése is közrejátszhatott.

De az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos hírek megmozgathatják még a régiós devizákat.

Ezzel együtt az elmúlt napokban némi stabilitást kezdett mutatni az EURHUF, ami a forint kapcsán “alapvetően inkább jó hírnek tekinthető most” – vélte a brókercég.

Ismét tartotta a kamatot a jegybank

A Monetáris Tanács keddi ülésén nem változtatott a kamatokon (6,50 százalékon maradt az alapkamat). A döntés nem okozott meglepetést, megfelelt az előzetes elemzői várakozásoknak – írja Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője.

Úgy látja, hogy bár a legfrissebb hazai makrogazdasági adatok önmagukban támogathatnák a további monetáris enyhítést, a jegybank lehetőségeit októberhez hasonlóan behatárolta a “globális kockázatérzékelés romlása”.

Bizonytalan a következő kamatcsökkentés

Az amerikai kamatvárakozások gyors átárazódása, a dollár erősödése, a feszült geopolitikai helyzet gyengítette a feltörekvő piaci devizákat, így a forintot is. Az előtekintő iránymutatás az MNB részéről így továbbra is szigorú maradt.

Az elhangzottak alapján nem tűnik valószínűnek a kamatcsökkentés az év utolsó, decemberi kamatmeghatározó ülésén sem – tette hozzá az elemző.

Jövőre jöhetnek kamatcsökkentések, de “ennek időpontja jelenleg nagyon bizonytalan”.

Újra vitáznak az orosz olajról

A Mol finomítói csak korlátozott mennyiségű WTI vagy CPC típusú olajat tudnak feldolgozni – mondta Szabó Szabolcs elnökhelyettes egy londoni konferencián. A cég szeretné, ha a csehországi szállítások esetében további haladékot kapna a Slovnaft az orosz olaj használatára – idézte az Erste Befektetési Zrt.

A Mol-csoport az orosz nyersanyagból finomított dízel üzemanyagot jelenleg még eladhatja Csehországba, de december 5-e után ezt már nem teheti meg. Így 500 millió dollárt szán az orosz olajról való leválásra.

A hír semleges a Mol számára, az EU hamarosan dönt a derogációról, ami a cseh üzemanyagellátást is érinti – teszi hozzá a brókercég.

Jövőre olcsó lesz az üzemanyag?

A kőolaj ára továbbra is nyomás alatt van, aminek az a fő oka, hogy a piaci szereplők szerint jövőre többlet lesz az olajpiacon. A palaolaj-termelés idén naponta közel egymillió hordóval nő az USA-ban, mellette Brazília és Guyana is futtatja fel termelését, miközben a kereslet bővülése napi egymillió hordó alatt marad – írta az Erste Befektetési Zrt.

A legfrissebb becslések szerint napi 1,5 millió hordós többlet is lehet a piacon, más becslések ennél kisebbet mutatnak.

Itt az újabb bitcoin-rekord

A bitcoin szerdán dél körül 93 300 dollár körül forog, ami két százalékos emelkedés, de kedd este volt 94 040 dollár is, ami új történelmi rekord. Az amerikai kriptovaluta-ETF-ekbe (tőzsdén kereskedett alapokba) tovább áramlik a tőke, új és új vállalatok és intézmények jelentik be, hogy bitcoint vásárolnak. Ráadásul nyilvános párbeszéd folyik arról, hogy az USA-nak “stratégiai bitcoin-tartalékot” kéne képeznie.

Nem lesz húsz százalékos kockázatmentes hozam

A vezető kriptotőzsde, a Binance cáfolta azokat a pletykákat, amelyek szerint a létrehozandó BFUSD egy magas (19,55 százalékos) kamatozású stabilérme lenne. Egyértelművé tette, hogy az érme a határidős kereskedésben használt fedezetet képviseli majd.

A korábbi spekulációk a 2022 tavaszán összeomlott Terra-rendszerrel való összehasonlításhoz vezettek, a Binance azonban igyekszik eloszlatni az ezzel kapcsolatos kétségeket. Hasonló, a származékos kriptotőzsdék által kibocsátott, magas hozamú kriptoérmékről itt írtunk:

Bitcoin ETF-opciók a Nasdaq-on

A BlackRock opciókat indított az iShares Bitcoin Trust (IBIT) ETF-re a Nasdaq technológiai tőzsdén. Már az első órában 73 ezer kontraktus forgott, és a nap végére a kereskedési volumen elérte az 1,9 milliárd dollárt is. Az IBIT-opciók sikere várhatóan ösztönzi majd az opciós termékek létrehozását más hasonló ETF-ekre is, ami pedig tovább fogja növelni a kriptovaluta-alapú befektetési termékek forgalmát.