Az internetes óriások közösségimédia-platformjaira szinte mindenki folyamatosan panaszkodik, így csak röviden foglaljuk össze, mi is a baj velük.

• Az egyik leggyakoribb kritika szerint miközben a felhasználók gyártják nekik ingyen a tartalmat, az internetes óriások megszedik magukat ezen, miközben a felhasználóknak egyetlen egy fillért sem juttatnak.
• Ráadásul rengeteg reklámot nyomnak a képükbe, és valamilyen praktikával lényegében értékesítik az adataikat vagy a róluk nyert információkat a hirdetőknek és más cégeknek.
• Emellett különböző technikákkal gyakorlatilag függővé teszik a felhasználókat a platformjaiktól. Sokan szinte képtelenek eltávolodni kedvenc közösségimédia-alkalmazásuktól.
• Az óriásvállalatok döntik el, hogy milyen tartalmakat mutatnak a felhasználóknak, nem dokumentált, titkos algoritmusok segítségével, amelyeket senki nem tud megvizsgálni vagy megváltoztatni.
• Teljesen ők kontrollálják, ki vehet részt ebben a játékban, ki teheti közzé véleményét, és kit cenzúráznak vagy zárnak ki teljesen a szolgáltatásuk működéséből.

Az alternatív média válaszai

Az ezekre a problémákra adott válaszok természetesen a problémákhoz igazodnak. Például olyan szolgáltatást ígérnek az alternatív közösségi média kitalálói, ahol nincsen cenzúra, vagy csak nagyon végső és szélsőséges esetben lehetséges.

Persze minden ilyen rendszernek élni kell valamiből. Vagy reklámmentes felületeket ígérnek, vagy korlátozott és átlátható struktúrájú reklámot, meghatározott szabályok és algoritmusok alapján. Egyes szervezők pedig úgy gondolják, hogy a felhasználók hajlandók lesznek egy szerény összeget kifizetni, hogy reklámmentes médiafelületet élvezhessenek. Egy további megoldás, amikor kriptodevizával vegyítik a közösségi médiát.

Bevétel kriptodeviza-inflációból

Ez utóbbira a példa a már több mint fél évtizede a piacon levő Steemit.com és annak egyik elágazása, a Hive.blog. Ezek a rendszerek furcsa keverékei a fizetési megoldásoknak, az okosszerződés-rendszereknek, a blogoló oldalaknak, fórumoknak és a közösségi médiának. Multifunkciós blokkláncok, amelyek sokféle célra használhatók fel.

Bár voltak kísérletek arra, hogy ezek a rendszerek rentábilisek és fenntarthatóak legyenek, például reklámbevételekből, ezek nem voltak túl sikeresek. Alapvetően a kriptodevizák (STEEM, illetve HIVE érmék) “inflációjából” (pontosabban a kínálatuk növeléséből) származik bevétele a legtöbb szereplőnek (tartalomgyártónak, fejlesztőnek). Ami az eredményezi, hogy ezek a kriptodevizák folyamatosan hígulnak, leértékelődnek, ahogy a kínálatuk növekszik.

Bár az általános kriptodeviza-piaci fellendülés idején alaposan megugrottak ezek az érmék is, hosszútávon azt látjuk, hogy a STEEM értéke durván tizedére csökkent. Az eléggé centralizált Steem-nek alighanem az sem tett jót, amikor pár évvel ezelőtt egy Justin Sun nevű “ellentmondásos személyiség”, egy kriprodeviza-vállalkozó megvásárolta.

A kevésbé centralizált Hive valamivel ígéretesebb, amit a magasabb árfolyam is jelez. A két platform aktív felhasználóinak száma inkább a néhány tízezres nagyságrendben lehet. Az újak nagy része ugyanis – akik általában pénzt próbálnak keresni ott – egy idő után csalódottan távozik.

Óriási mamut helyett aranyos pici masztodon

A Mastodon nevű decentralizált Twitter-klón felhasználóinak száma viszont tavaly a Twitter-felvásárlás körüli botránysorozat nyomán állítólag elérte az egymilliót is. A Mastodon tulajdonképpen egy keretrendszer, szoftver, amelynek segítségével bárki létrehozhat egy saját közösségimédia-alkalmazást, saját szervert (“instance”) indíthat. (Kriptodevizát vagy blokkláncot nem használnak eközben.)

Sok kis közösségre oszlik tehát, ami előny is lehet, de egyben hátránya is. A felhasználók ott kiszolgáltatottak az egyes szerverek üzemeltetőinek, azok cenzúrázhatják vagy kizárhatják őket a szolgáltatásból. Nincs igazán bejáratott üzleti modell, és sokan csak kedvtelésből foglalkoznak vele. Az egyes szerverek között az átjárás korlátozott, sok szerver pedig specializálódott, így egy nagy közösség kialakulására kevés esély látszik.

Edward Snowden ezt használja

Ám úgy tűnik, a kriptodeviza-világ (Web3) és a hagyományos közösségi média házasságából kialakulhat valami új, valami használható. A Nostr rendszer nem új, de szintén tavaly év vége felé kapott hátszelet, amikor állítólag legalább százezren hagyták el a Twittert az ottani ellentmondások és problémák miatt.

Valójában ez sem egy szolgáltatás vagy platform, hanem egy keretrendszer, amelynek felhasználásával sokféle közösségimédia-alkalmazás indítása könnyűvé válik. (Egy protokoll, szabályrendszer, mint a HTTP vagy a World Wide Web.) De lehet, hogy ez adja majd az erejét.

Félig blokklánc, félig nem

Mindenesetre valami gát átszakadhatott a Nostr-nál, február eleji adatok szerint már félmillió, pár héttel később pedig már hatszázezer felhasználója volt. Állítólag napi több mint tízezer fővel nő a számuk, kérdés, mennyi lesz ebből tartós és aktív résztvevő. A kriptodevizás médiát valósággal ellepték a Nostr világával foglalkozó cikkek, oktatóanyagok, bejegyzések. Pedig a rendszer csak egyes megoldásokat használ a Web3-nak is nevezett blokklánc-kriptó világból.

Pofonegyszerű a belépés

Az egyik, hogy minden felhasználó kap két kriptográfiai azonosítót, az egyik egy titkos, a másik egy nyilvános kulcs. A nyilvánosra lehet neki például írni, vagy követni lehet, a titkossal pedig igazolhatja személyazonosságát. Kész. Semmi e-mail-cím, kötelező adatmegadás, és ezeket az azonosítókat a szoftverek (“clients”) automatikusan generálják, ha még nincsen valakinek. Egy ilyen nyilvános-titkos kulcspár például:

• npub7ecd3fe6353ec4c 53672793e81445c2a319ccf 0a298a91d77adc fa386b52f30d
• nsec19ccf0a298a91d7  xqnwyvf3473x6z7eaum2l tgprk6ehywe7279 3e81e6353so31

A különböző hozzászólásokat, publikációkat, lájk-okat stb. azonban nem a blokkláncon tárolják. Nehézséget kezdetben az okoz, hogy megtaláljuk a követendő embereket vagy hírcsatornákat, de számos oldal foglalkozik azzal (főleg angolul), hogy áthidalja a kezdeti nehézségeket.

Mitől más a Nostr, mint a Mastodon?

Kinézetre a Nostr több szoftvere is a Twitterhez hasonlít, mint az Androidon az Amethyst vagy a weben az Iris.to. Amiben ez a renszer más, hogy akinek van egy ilyen azonosítója, azzal bármely szerverre (“relay”) feljelentkezhet, nem csak egyre, mint a Mastodonnál. Az alkotók belekalkulálták, hogy a szerverek időnként bezárnak vagy kitiltanak valakit, de az élet megy tovább. A felhasználók mobilak, megőrizve identitásukat, más rendszereken folytathatják. A cenzúra így kevéssé működik jól.

Fizethetnek, mint a villám

Másrészt pedig lehet, hogy azért lesz népszerű a rendszer, mert eleve belekalkulálták a pénzcsinálás (“monetizáció”) lehetőségét is. Ami pedig sokkal könnyebbé vált az utóbbi időben az olcsó és gyors Bitcoin Lightning Network terjedésével. Lásd:

A Nostr egyrészt támogatja a felhasználóknak küldött borravalót, amit itt “zap” néven ismernek. Akár mobilon, akár webes alkalmazással használjuk, a bejegyzések alatti villámjelre kattintva automatikusan behívja a Lightning Network alkalmazásunkat (ha telepítettünk), és a javasolt összeget is automatikusan beleírja. Már csak “le kell okézni” a tranzakciót. Így néz ki:

(Ezer satoshi = 0,00001 bitcoin = 0,24 dollár = mintegy 90 forint.)

A másik felhasználási területe a Lightning Bitcoinnak a Nostr rendszerében, hogy könnyen lehet fizetős szervereket is indítani. Ezek előnye a felhasználók szemszögéből, hogy a díjfizetésért cserébe nem kell reklámokat nézniük, a szerver fenntartható a befizetéseikből. (A díjak a gyakorlatban átszámolva pár tíz forinttól pár ezer forintig terjednek, de mindez még kísérleti jellegű.)

A Nostr-t Jack Dorsey egykori Twitter-vezér is támogatja, sőt nemrég elindította rajta saját decentralizált közösségimédia-alkalmazását is Damus néven (Apple-rendszereken).

A Twitter-felhasználók meghódítása a cél

Sok alternatív és Web3-as alkalmazás nemcsak külsejében hasonlít rá, hanem jövőbeli ambícióiban is a Twitterhez méri magát. A Twitternek ugyan nem milliárdos a felhasználótábora, mint a Facebook, az Instagram vagy a Youtube platformoknak, csak százmilliós, de ezek a százmilliók sokat számítanak. (Decemberben 368 millió fő volt, egy évvel korábban 396,5 a trend tehát csökkenő.)

A Twitter különböző szakmák információ-áramlásának fontos helye, informatikusok, mérnökök, közgazdászok, kriptodeviza-rajongók, kisbefektetők bújják nap mint nap. Sok híres ember is megtalálható rajta, elég Elon Muskra vagy a kitiltott Donald Trumpra gondolni. Mint tudjuk, maga is azon dolgozik, hogy kriptodevizákat, borravalóküldést, NFT-profilképeket integráljon a rendszerébe. (Az utóbbit már meg is valósította.)

Az is lehet, hogy nem egymás torkának esnek, hanem összeolvad a két világ?  A Facebook, az Instagram, a Reddit is átvett már, beépített szolgáltatásába elemeket a Web3-ból (blokklánc-világból). Például NFT-ket lehet használni egyre több helyen.

Esélyt adnak a Lens-családnak is

Egy másik, a blokklánccal sokkal erősebb szimbiózisban élő rendszer a Lens Protocol, felhasználói bázisát néhány hete százezerre tették. Itt is inkább keretrendszerről van szó, amelyre egy sor másik alkalmazást fejlesztenek. A már működő megoldások között itt is van Twitter-klón Lenster néven, videóoldal (Lenstube), chat (Hashchat), blog (Share) és még mások.

A Lens a gyors és olcsó Polygon blokkláncon működik, az Ethereum egyik “második rétegű blokkláncán” vagy mások szerint “oldalláncán”.