Novemberben újabb hatalmas botrány rázta meg a kriptovaluta-piacot világszerte, amely a második legnagyobb kriptotőzsde, az FTX csődjéhez vezetett, és a pontos károk egyelőre felmérhetetlenek. Az első jeleket már november első napjaiban látni lehetett, de a múlt héten hirtelen felgyorsultak az események, és a piac az aktuális árfolyamokon számolva egy-két nap alatt százmilliárd dolláros nagyságrendű veszteségeket szenvedett el.
Pánik tört ki a befektetők körében
De mi is történt itt? Röviden összefoglalva az FTX és a körülötte levő cégháló vagyona valószínűleg jóval kevesebbet ér annál, mint amennyit a könyveikben kimutattak. Amikor ez nyilvánosságra került, akkor az ügyfelek pánikba törtek ki. Elkezdték elvinni a pénzüket, kiutalni a kereskedési platformról. Mivel félő volt, hogy a források elfogynak, a tőzsde felfüggesztette a kifizetéseket. (Ami persze csak olaj volt a tűzre, és az egész piacot megrázta.) De ha nem tették volna, valószínűleg mindenki vitte volna az értékeit, amire viszont nem lett volna elég fedezet.
Mindebben jelentős szerepe lehetett a világ legnagyobb kriptovaluta-tőzsdéjének, a Binance-nek is. Sőt nehéz szabadulni a gondolattól, hogy valójában ez a cég adta meg versenytársának az igazi lökést a szakadék szélén.
Túlárazott tőzsdetoken, mint hitelfedezet
Mindebben nagy szerepe volt még egy úgynevezett tőzsdetokennek is, amelyet maga az FTX tőzsde hozott létre, egyébként sok más kriptovaluta-tőzsdéhez hasonlóan. Ennek eredetileg számos felhasználási területe van, de inkább csak az FTX-ügyfelek körében. Például a tulajdonosok árengedményt kapnak a tőzsdei kereskedési díjakból, le tudják kötni kamatra, fel lehet használni kártyás fizetéseknél, és ezen keresztül cashback (pénzvisszatérítés) jár a kártyás kötéseknél.
Ez önmagában bevett szokás, a Binance és legalább féltucatnyi egyéb kereskedési platform készítette már el a saját kriptovalutáját. Az azonban már kevésbé bevett gyakorlat, hogy egy ilyen érme állományának nagy része a kibocsátó cégcsoportnál van, az értékét mesterségesen felhajtják, majd jó nagy hitelt vesznek fel rá. Valószínűleg ez történt az FTX esetében is, és amikor ez kiderült, az FTT-érmék 90 százalékot zuhantak. A csoporthoz csak lazán kapcsolódó solana (SOL) pedig 52 százalékkal ér kevesebbet, mint egy hete.
Az FTX esete a magyar brókercég-csődhullámmal
Egy másik dolog pedig, ami jóval túlmutat a kriptovaluta-szektoron, az volt, hogy hozzányúltak az ügyfélpénzekhez is. Az FTX-nél letétben levő ügyfélértékekből hitelezték az Alameda Research kockázatitőke-társaság nagyon rizikós befektetéseit. Ami többnyire szigorúan tilos a hagyományos pénzügyi szektorban.
Ez a gyakorlat okozta például a 90-es évek végén, a kétezres évek elején a magyarországi brókercég-csődhullámot is (illetve később, 2015 elején a Quaestor és a Buda Cash brókerházak bedőlését). Ez a jelenség tehát egyáltalán nem kriptovaluta-specifikus, a hagyományos pénzügyi rendszerben is számos szenvedés forrása volt és a hatóságok egyik elsődleges feladata (lenne) ennek megakadályozása. (Vagy a kriptovaluta-piac önszabályozó mechanizmusaié.)
Ekkorát bukott a kriptóguru
A cégbirodalom feje, a sokszor csak monogramjával, SBF-ként emlegetett Sam Bankman-Fried a becslések szerint 14 milliárd dollár körüli vagyonából mintegy 13 milliárdot veszített el mindössze néhány nap alatt. Ilyen gyorsan állítólag még soha senki nem bukott ekkora összeget. Ráadásul a kriptós mémgyárban már SBF nevét is átírták, mégpedig erre:
Sam Bankman-Fried (SBF) – Scam Bankrun-Fraud. (A “scam” is és a “fraud” is csalás, szélhámosság, átverés a szótár szerint. “Bankrun”: bankok elleni roham, egyéb ügyfélroham, pénzkivételi pánik.)
Az FTX-csoport összeomlásának története
Összeszedtük az eseményeket nagyjából időbeli sorrendben is, amelyek mintegy nyolc nap alatt egy hatalmas kriptóbirodalom összeomlásához vezettek.
A kezdőrúgások
- Egy újságcikk megszellőzteti az FTX tőzsdéhez szorosan kötődő Alameda Research kockázatitőke-társaság mérlegét. Eszerint mintegy 14 milliárd dollárra becsült vagyonából több milliárd dollár is az FTX saját kibocsátású FTT-tokenjeiben van. Valószínűsíthető, hogy ezeket az érméket, melyek valós értéke nagyon nehezen becsülhető meg, hitelfedezetként használják. (November 2.)
- A Binance, amely egy korábbi üzletből több száz millió dolláros FTT-készlettel rendelkezik, kinyilatkoztatja, hogy eladná a csomagot. (Nem logikus, nem piacszerű, nem racionális lépés, hiszen ezzel lenyomja a saját tulajdonának árfolyamát.) (November 6.)
- Beindul az ügyfelek rohama, akik ki akarják venni a pénzüket az FTX tőzsdéről.
- Az FTX felfüggeszti az ügyfélértékek kiadását a globális tőzsdéjéről (egyes regionális fiókok, mint az amerikai, a japán vagy a törökországi kezdetben még nem).
- Az FTX (FTT)-érmék árfolyama pár nap alatt 80-90 százalékot zuhan, a főbb kriptovaluták 20-40 százalékkal veszítenek értékükből.
Megveszik, vagy nem veszik meg?
- Az FTX és a Binance kijelentik, nem kötelező érvényű szándéknyilatkozatot tesznek arról, hogy a Binance megvásárolja az FTX-et (jelképes áron). De csak amennyiben a könyvelés átvizsgálása megfelelő eredménnyel zárul.
- Kevesebb, mint 48 óra múlva kiderül, hogy az FTX könyveinek első megtekintése után a Binance inkább eláll az üzlettől.(November 9.)
- Egy hír szerint Sam Bankman-Fried zárt körben, nagybefektetőknek azt mondta, nyolc milliárd dollárnyi feltőkésítésre lenne szüksége a cégcsoportjának.
- A Binance közzéteszi főbb számláinak egyenlegét és elérhetőségét, ahol mintegy 40 milliárd dollárnyi vagyon van. (Bitcoinban, etherben, dollárhoz kötött stabilérmékben és a Binance saját kibocsátású érméiben vegyesen.)
Csődhullám, lemondás, letartóztatás
- Az FTX nemzetközi részlege lényegében csődben van. Mindenki azt találgatja, hogy mennyi ügyfélpénz hiányzik, nyolc milliárd dollárra becsülik a lyukat.
- Egy BlockFi nevű, milliárdos értékekkel dolgozó kriptovaluta-hitelezési platform az FTX-problémákra hivatkozva szintén felfüggeszti a kifizetéseket.
- A kriptovaluta-piac zuhanása megáll, szerény emelkedés látható, de ez inkább a szerdai jó amerikai inflációs adatnak köszönhető. (Nove,ber 10.)
- Sam Bankman-Fried nyilvánosan bocsánatot kér. Az FTX egyik nagy befektetője, a Sequoia Capital kockázatitőke-társaság nullára írja le a befektetését.
- SBF utal arra, hogy az USA-leányvállalatnál megvannak az értékek, valamint hogy "boxpartnere" (Changpeng Zhao, CZ) jól játszott és győzött. (Lásd a képet.)
- Az FTX és az FTX US, az amerikai leányvállalat, az Alameda Research és mintegy 130 további leányvállalat hivatalosan is csődvédelmet kér az USA-ban. A cégcsoport vezére, Sam Bankman-Fried lemond, sőt a pletykák szerint le is tartóztatták a Bahamákon. (November 11.)
- Az FTX szombatra virradóra állítólag 600-650 millió dolláros hacker-támadásnak esett áldozatul, amit egy belső ember is elkövethetett. A megmaradó értékeket cold wallet-ekbe (offline, biztonsági tárolókba) mozgatják. (November 12.)
Az Apokalipszis negyedik lovasa?
Valahol itt lehetünk most. Sokak attól tartanak, hogy ez a csődesemény esetleg végképp bevágja az ajtót a kriptovaluták piaca előtt. Ez volt az Apokalipszis negyedik lovasa, amely után már a vég következik.
Akkora károkat, válságot is okozhat, amelyekből esetleg évek alatt sem tud kilábalni a kriptovaluta-piac. Olyan tovagyűrűző hatásokat, dominó-eldőléseket indít el, amelyek következtében újabb és újabb cégek, esetleg intézmények, befektetési alapok, vagyonos magánszemélyek kerülnek bajba. Ezzel pedig végképp elveszi a kis befektetőknek – a medvepiac és a május-júniusi csődhullám miatt már amúgy is alaposan megtépázott – kedvét a kriptovaluta-befektetésekről.
Az Apokalipszis lovasai, más néven Az Apokalipszis négy lovasa a végítélet egyik előjeleként szerepel a bibliai Jelenések könyvében. A középkorban a kereszténység egyik fontos apokaliptikus motívuma. (Wikipedia)
A remény hal meg utoljára
Egy másik olvasatban azonban ez az esemény is hozzájárulhat ahhoz, hogy a kriptovaluta-piac megtisztuljon. A gyenge cégek és a káros gyakorlatok háttérbe szoruljanak, és úgy a befektetők, mint a szolgáltató vállalatok megtanulják a helyes üzleti, viselkedési normákat. Lehet, hogy valami új, valami biztonságosabb és előremutatóbb rendszer születik majd meg az összeomlásból.
Elvégre sok éve tartja magát a piacon a pofonegyszerű jótanács:
Ne tarts soha nagyobb összeget kriptotőzsdéken!
A kockázatok tehát eddig is ismertek voltak, az emberek mégsem tartották be ezt a szabályt. Az események után biztos, hogy még jobban megnő majd a kockázatkezelés szerepe, az intézmények, a vállalatok és kisbefektetők körében is.
A szektor válságállónak bizonyult
Az is valószínű, hogy az események hatására a szabályozó politikusok és hatóságok megemberelik végre magukat, és jobban odafigyelek majd a szektorra. Hogy mennyire a szektorért és mennyire a szektor ellen fog ez történni, az egyelőre még kérdéses.
A kriptodevizák eltűnése azonban valószínűtlen. Már túléltek jó pár nagy válságot. Amint még a júniusi mélypontoknál írtuk:
Az egyik legnagyobb a Mt. Gox japán tőzsde 2014 eleji meghekkelése volt, amely fénykorában a teljes bitcoin-forgalom 70 százalékát bonyolította. Ezt követően a bitcoin 2015 elejére 176 dollárra esett. Ma, még az esések után is annak 119-szeresét éri.
Apokalipszis-ministatisztika
Az FTX-csoport mérlegeiben levő hiányt nyolcmilliárd dollárra becsülik. De ez még változhat, és a csődök során általában felfelé szokott. Ahogy azt is nehéz megmondani, hogy a 2022 tavaszi, a Terra (LUNA) összeomlásával kezdődött kriptovaluta-krízisben mekkora kár érte a befektetőket.
Főleg, hogy egyrészt eleve egy eső trendben volt a piac, amikor a tavasz végi-nyár eleji csődhullám beindult. A részvénypiaccal együtt már hónapok óta lefelé tartottak a kriptovaluta-árak, főleg a Fed kamatemelési ciklusának következtében. Másrészt pedig az egyik cégnél elolvadt vagyon a másik cégtől felvett hitelen keresztül amott is kárként jelenik meg, tehát átfedések (halmozódások) vannak.
De a kár minden bizonnyal több tízmilliárd dolláros nagyságrendű lett. A csődhullámot elindító Terra (LUNA)- és UST-érmék áprilisban együtt még 56,6 milliárd dollárt értek, ez a vagyon egészen biztosan elolvadt. Ezen kívül a Three Arrows Capital (3AC) és a Celsius cégek márciusi adatok szerint mintegy 10, illetve 14,7 milliárd dollárnyi kriptóvagyont kezeltek.
Egyes feltételezések szeirnt az FTX-nél kialakult hiány már akkor, májusban keletkezhetett.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
