Az európai indexek szép pluszban vannak ma, a német DAX 1,1, a francai CAC 0,8, a brit FTSE pedig 0,5 százalékkal megy fel. Az amerikai határidős indexek csak szerényen, 0,2-0,3 százalékkal javulnak. Pedig nagy megkönnyebbülést jelent, hogy az amerikai Képviselőház késő este nagy többséggel elfogadta Joe Biden elnök és Kevin McCarthy tervezetét az adósságplafon-válság megoldására. Mindkét párt képviselőinek jelentős többsége támogatta a javaslatot.

A spanyol után a német infláció is kellemes meglepetést okozott tegnap, mégsem hatott pozitívan a részvénykereskedésre. Ma pedig a német kiskereskedelmi eladásokról derült ki, hogy kevésbé nőttek a vártnál.

A Mol-befektetőknek jó kedve van

A BUX index annak ellenére van szerény mínuszban, hogy változtak, részben csökkentek a tőzsdei cégeket sújtó különadók – erről ugyanis már korábban napvilágot láttak információk. Viszont egészségügyi hozzájárulást terhelnek egyes megtakarítások hozamára.

Az OTP és a Richter 0,7-0,9 százalékkal esik, a Mol egy százalékkal emelkedik, a Telekom stagnál. Egy százalékkal nagyobb mértékben megy fel a Waberer’s, az Opus és az Alteo.

Tovább sündörög 370-nél az euró

A forint ma kissé erősödik, 30 fillérrel 370,40-re esik az euró ára a tegnapi állapothoz képest. Az okokról nem sok újat tudnak írni az elemzők, a magas kamat jó a forintnak, az erősödgető dollár nem, az EU-s források pedig nagy bizonytalanságot jelentenek.

Nagyot esett a hollandiai gázár, 8,5 százalékkal 24,6 euróra. Kissé az olaj és az arany is olcsóbb lett.

Átírták a tőzsdei különadókat

Rendeletben változott a tőzsdei cégek által fizetendő különadók mértéke az Erste Befektetési Zrt. szerint. A kormányrendelet 2025. január 1-jével hatályát veszti, ami azt sugallhatja, hogy 2025-től eltörlik az extraprofitadókat.

• Az OTP-nél 2024-re 20 milliárd forint körül lehet a különadó, de tízmilliárdra csökkenthető, ha a bank százmilliárd forinttal több államkötvényt tart a könyveiben, mint az idei év első négy hónapjában.
• A szénhidrogén-termelés bányajáradékának költségvetési bevétele 142 milliárd forinttal csökken, ennek nagy része valószínűleg a Mol könyveiben marad.
• A Richternél a különadó 2024-re valószínűleg 14 milliárd forint körülire csökken a 2023-as 29 milliárd forintról.
• A távközlési cégek esetében az adó 2024-ben is ugyanannyi lesz, mint 2023-ban.

Nagyot emeltek az OTP célárán

Az Erste Befektetési Zrt. szektorelemzője a ma reggel közzétett elemzésében a korábbi 12 ezer forintról 13 ezerre emelte az OTP-re vonatkozó 12 hónapos célárat. Nemcsak az eredményvárakozást, hanem az osztalék-előrejelzést is jelentősen feljebb vitték. A korábbi vételi ajánlás felhalmozásra módosult.

A tőkeköltség nagyon magas, 16,9 százalék, ami nagyon rombolja ezen szép eredmények, vagy éppen a magas várható osztalékok jelenértékét.

Ha a P/E (árfolyam-nyereség) rátát hasonlítjuk össze, ami az OTP esetében öt alatt, míg a versenytársak esetében inkább hat körül alakul az idei és jövő évi eredményvárakozásokkal, akkor már húsz százalék fölötti értékelési különbséget láthatunk – írta a brókercég.

Megsarcolják a magyar megtakarításokat

Nem elég az inflációs veszteség, amit a befektetők az utóbbi pár évben elszenvedtek, most az állam is tőlük vár több bevételt. A kamatadó mellé szochót is kell fizetni júliustól több megtakarításra. Az állampapírra ez például nem vonatkozik, a befektetési jegyekre, biztosításokra igen. Egy várható adóemelés közeledtére egyébként, amely a jobbmódúakat sújthatja, nemrég már felhívtuk a figyelmet.

A bitcoin első mínuszos hónapja

Az idén a május volt a bitcoin első mínusszal záruló hónapja, mintegy hét százalékkal esett. Az utóbbi 24 óra pedig újabb egy százalékos süllyedést jelentett. Egy hét leforgása alatt azonban három százalékos pluszban van.

Egy amerikai szövetségi bíróság úgy döntött, hogy az adóhivatal (IRS) jogosult hozzáférni a Coinbase kriptotőzsde felhasználói, kereskedési adataihoz. A bíróság a Legfelsőbb Bíróság egyik korábbi ítéletére hivatkozott, valamint a Kongresszus által az IRS-nek biztosított hatáskörökre.

Megérkezett a MICA

Az Európai Unió szerdán hivatalosan is törvénybe iktatta a kriptoeszközök piacairól (Markets in Crypto Assets, MiCA) szóló, mérföldkőnek számító új jogszabályt. Ezzel a z államszövetség közelebb került ahhoz, hogy a világ első olyan nagy joghatósága legyen, amely testre szabott szabályokkal rendelkezik a kriptós szektorra – értékeli a Coindesk.

A törvényt Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke és Peter Kullgren svéd miniszter írta alá. Egy külön pénzmosás elleni törvénnyel együtt, amely előírja a kriptopénz-szolgáltatók számára, hogy pénzátutaláskor ellenőrizzék ügyfeleik személyazonosságát. A MiCA néhány héten belül hatályba léphet.

Egyes rendelkezései, amelyek alapján a kriptotőzsdék és a kriptotárca-szolgáltatók engedélyt szerezhetnek a 27 országból álló területen a működésre, valamint előírják a stabilérme-kibocsátók számára, hogy megfelelő tartalékokkal rendelkezzenek, 12-18 hónappal később lépnek hatályba.