1p
Nemsokára húsz éve annak, hogy bevezették a kárpótlási jegyet a tőzsdére, azóta reálértékben elveszítette értékének több mint 92 százalékát. Semmi jele nincs annak, hogy ezt a furcsa hazai értékpapírt a jövőben bármikor is értelmesen fel lehet majd használni, így az értékpapírok elinflál(ód)ása tovább folyhat. Utoljára hat éve volt keletje a jegyeknek, árfolyamuk is akkor érte el csúcsát.

Már csak néha-néha van üzlet a tőzsdén a majdnem húsz éve, 1992. december 1-jén bevezetett kárpótlási jegyre, és csak néha-néha jut eszébe egy-egy régi újságírónak, hogy elő kéne venni ezt a témát. Pedig igazi iskolapéldájáról van szó annak, hogyan veszíthetjük el vagyonunkat szépen lassan, észrevétlenül az infláció miatt, és más tanulságokkal is szolgál.

Az egyetlen kamatozó névértékű papír

A kárpótlási jegyeket a kilencvenes évek elején azért hozták létre, hogy kárpótolják azokat, vagy családjukat, akiket a múltban bizonyos súlyos igazságtalanságok értek. A jegyekért a jogszabályok szerint állami vagyont kellett adni, mégpedig azok névértékéért. Mivel a kilencvenes évek elején az infláció igencsak két számjegyű volt, és a privatizáció vontatottan haladt, inflációkövetést is beépítettek, mely szerint három évig havonta növekedett a névérték, miközben a címletérték – az eredeti névérték, amely a papírokon is szerepel – változatlan maradt. (Mindez magán az értékpapíron is olvasható.)

Miután a kamatozás megszűnt, elvileg a névérték 1742 forint maradt, ennyiért kellene „beszámítani” a jegyeket a privatizáció során. Sok éven keresztül el is fogadták az értékpapírokat részvényekért, földért, lakásért cserébe, illetve közepes és nagyobb vállalatok privatizációjánál nagyobb tételben. Most azonban évek óta nem történik semmi.

Hetedére csökkent a pénz vásárlóereje

Eközben a tőzsdei ár az utóbbi években – a 2006-os Mol-részvényjegyzés előtt elért ezer forint feletti csúcsokról, lásd grafikonunkat – 400 forint közelébe esett, ami ugyan számszakilag nem történelmi mélypont, de reálértékben biztosan igen. A 400 az 1742-nek eleve csak 23 százaléka, az 1992. december 1-jei 800 forintos tőzsdei árfolyamnak pedig a fele.

Csakhogy közben az infláció igencsak magas volt, a kamatoskamat-hatás miatt végképp: számításaink szerint a mai árak csaknem a hétszeresét teszik ki az 1992 véginek. Az MNB ugyanis pont 1993 januárjától közöl havi inflációs indexeket, ezeket egymással összeszorozva 677,8 százalékot kapunk, tehát az árak közel hétszeresükre nőttek. Megfordítva, a mai pénz vásárlóereje körülbelül hetedannyi, mint akkor.

Harmincszorosát is érhetné

A legutóbbi 430 forintos kárpótlásijegy-ár az 1992 végi forint értékére átszámítva csak 63 forintot ér, ami kevesebb, mint nyolc százaléka a 800 forintos első tőzsdei, piaci árnak, és hat százaléka az ezer forintos kezdeti névértéknek (címletértéknek). A kamattal növelt értékkel talán már nem is szükséges megbonyolítani a dolgot, hogy lássuk: a kárpótlási jegyet bizony csúnyán elinflálták az idők során.

 

Sőt, valójában egy 1992. decemberében eladott kárpótlási jeggyel azóta bőven az infláció feletti eredményt lehetett elérni, banki és állampapír-kamatokkal becslésünk – illetve korábbi számításaink - szerint az akkori 800 forint ma legalább nyolcezret, de inkább 12-13 ezret érhet kamatoztatva. Ez a mai 40-450 forintos tőzsdei árnak 20-30-szorosa is lehet.

Elhunyt, eladta, elfelejtette, látni sem akarja

Az, hogy adnak-e valamit a kárpótlási jegyért, mindig is elsősorban politikai kérdés volt, egyes pártok, politikusok, kormányok szívügyüknek tekintették a jogszabályba foglalt ígéret beváltását, mások pedig nem. A politika elhivatottságát a kérdésben mindenesetre bizonyosan csökkenti, hogy már nem érint igazán tömegeket: Amint márciusi cikkünkben írtuk, az eredetileg kibocsátott 161,63 milliárd forintnyi papírból már „csak” 1,97 milliárd forintnyi van a piacon, 12,01 milliárdnyit pedig kértek ugyan, majd pedig eleve fel sem vettek.

Az azóta eltelt hosszú idő, a kárpótoltak többségének magas életkora, a kiadott jegyek sok esetben túl kicsi személyenkénti mennyisége és más okok miatt feltételezhető, hogy a fel nem vett jegyek sok tulajdonosa már nincs az élők sorában vagy súlyos beteg, esetleg külföldön él, vagy nem is akar már jegyével bajlódni. Örököseik esetleg nem is tudnak róla, hogy kárpótlási jegy jár nekik, vagy pedig pár ezer forintos töredékmennyiségekről van szó, amelyekért nem éri meg ügyintézni.

Nem érint már tömegeket

A piacon levő mennyiség komoly hányada pedig olyan értékpapír lehet, amelyet tulajdonosaik eladtak, és részvényjegyzésre váró kisbefektetők és spekulánsok, privatizációban részt venni kívánó hazai vállalkozók vásároltak meg. Egy része elveszhetett vagy az íróasztal-fiókokban felejtődhetett.

A kárpótlási jegy, amelynek politikai üzenetén túl több hazai tőkés felemelkedésében, sok kisbefektetőnek a tőkepiacokkal való megismerkedésében volt hatalmas szerepe és sok idős embernek egészítette ki a nyugdíját a kilencvenes években legalább egy kicsikét, így tömegeket ma már szinte biztosan nem érint. Valószínűleg ezért sem foglalkoznak vele már a politikusok.

Az infláció felfalja

Tanulság még az is, hogy az infláció – amely most éppen megint eléggé magas, legutóbb, szeptembertől szeptemberig 6,6 százalék volt – hosszú évek alatt csúnyán fel tudja emészteni a nem kamatozó megtakarításokat. Aminek a jövője bizonytalan és nincs rendszeres hozama, kamata – a kallódó alvórészvényektől elkezdve a készpénzen át a nagypapa bélyeggyűjteményéig -, az könnyen elértéktelenedhet, nem biztos, hogy érdemes tartogatni, parlagon hagyni.

A másik tanulság lehet, hogy azokat a befektetéseket sem érdemes túl sokáig tartogatni, amelyek értéke a politikai széljárás kényének-kedvének van kiszolgáltatva. Nem árt megosztani a kockázatot, több részre osztani és apránként felhasználni az ilyen befektetéseket, nem várni velük örökké.

Sorozatunk előző részei:

A pilótajáték ezer formában éled újjá

Felelőtlen buxolás és bármi, amivel nagyon túlvállaltad magad

Nigériai levelektől a látszatnyereményen át a csalárd távmunkáig

Magyar vállalatok rémálom-kötvényei

Hasonló témájú cikkek:

Gyémánt: özvegyeknek és árváknak való, vagy pilótajáték az egész?

Sárga helyett zöld aranyat vegyenek - kapkodnak az erdőbefektetések után

Részvényárfolyamok

részvény ár min max változás vétel eladás forgalom deviza dátum idő
OTP 27070 26930 27360 -0,07% 0 0 8 343 283 080 HUF 2025-06-26 17:07:52
MOL 2952 2934 2980 -0,40% 0 0 1 477 150 924 HUF 2025-06-26 17:06:16
MTELEKOM 1786 1776 1796 0,00% 0 0 620 290 360 HUF 2025-06-26 17:06:51
RICHTER 10080 10040 10230 +0,10% 0 0 1 709 373 760 HUF 2025-06-26 17:11:01
OPUS 584 584 593 -1,02% 0 0 75 458 809 HUF 2025-06-26 17:07:11
A fentiek 15 perccel késleltetett adatok, melyeket a Portfolio TeleTrader Kft., a Budapesti Értéktőzsde hivatalos adatszolgáltatója biztosít számunkra.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Részvény / Deviza / Áru A forintot nem zavarja a hőségriadó, még erőre is kapott
Privátbankár.hu | 2025. június 26. 19:10
Erősödött a forint a főbb devizákkal szemben csütörtökön kora estére a bankközi devizapiacon reggelhez képest.
Részvény / Deviza / Áru Még a Magyar Telekom bejelentése sem rázta fel a tőzsdét
Privátbankár.hu | 2025. június 26. 17:56
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 122,12 pontos, 0,12 százalékos csökkenéssel, 97 715,24 ponton zárt csütörtökön.
Részvény / Deviza / Áru Mélybe zuhant a dollár, áttörte az álomhatárt a forint
Gáspár András | 2025. június 26. 12:23
Egy háborút valószínűleg lezárt Donald Trump, viszont fontos mérföldkő közeleg egy másikban, amit épp az amerikai elnök indított nemrég. Július 9-én valami jó eséllyel történni fog a vámháborúban – ennek hatását próbálják beárazni a piacok és a jegybankárok is. Egy harmadik háborúban is nyakig benne van Trump: ezt a Fed elnökével vívja. A dollár gyengül, a forint hasít.
Részvény / Deviza / Áru Merre indul Budapest? Ezt várják a befektetőktől
Privátbankár.hu | 2025. június 26. 08:59
Így indulhat a kereskedés.
Részvény / Deviza / Áru Öröm a forintra nézni: ennyiért vehet eurót
Privátbankár.hu | 2025. június 26. 07:21
Erősödéssel nyitott a forint.
Részvény / Deviza / Áru Meg se kottyant a nagy meleg a foritnak, sőt
Privátbankár.hu | 2025. június 25. 19:04
Erősödött a forint a főbb devizákkal szemben szerdán kora estére a bankközi devizapiacon reggelhez képest.
Részvény / Deviza / Áru A Magyar Telekom táncolt ma legszebben a parketten
Privátbankár.hu | 2025. június 25. 17:52
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 120,9 pontos, 0,12 százalékos csökkenéssel, 97 837,36 ponton zárt szerdán.
Részvény / Deviza / Áru Követhetetlen, mit művel a forint, de ez most nem csoda
Csabai Károly | 2025. június 25. 12:17
A hazai fizetőeszköz hol erősödik, hol gyengül, dél körül az euróval szemben éppen a 401-es szint felett cserélt gazdát. A keddi tűzszünet hírére csak Észak-Amerika és Ázsia nyugodott meg, mindkét kontinens vezető indexei erősödtek, ezzel szemben Európa szenved, nincs egységes irány, s a BUX is gyengélkedik. Az olaj és a gáz újra drágul, s az arany is, igaz, csak enyhébben, míg a kriptopiacon nem egységes a kép.
Részvény / Deviza / Áru Ezt tette Varga Mihályék döntése a forinttal
Privátbankár.hu | 2025. június 24. 18:46
Így alakult a forint árfolyama kedden.
Részvény / Deviza / Áru A tűzszünet hírét Budapesten is megérezték
Privátbankár.hu | 2025. június 24. 17:44
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 776,48 pontos, 0,8 százalékos emelkedéssel 97 958,26 ponton zárt kedden.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG