Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
Nemsokára húsz éve annak, hogy bevezették a kárpótlási jegyet a tőzsdére, azóta reálértékben elveszítette értékének több mint 92 százalékát. Semmi jele nincs annak, hogy ezt a furcsa hazai értékpapírt a jövőben bármikor is értelmesen fel lehet majd használni, így az értékpapírok elinflál(ód)ása tovább folyhat. Utoljára hat éve volt keletje a jegyeknek, árfolyamuk is akkor érte el csúcsát.

Már csak néha-néha van üzlet a tőzsdén a majdnem húsz éve, 1992. december 1-jén bevezetett kárpótlási jegyre, és csak néha-néha jut eszébe egy-egy régi újságírónak, hogy elő kéne venni ezt a témát. Pedig igazi iskolapéldájáról van szó annak, hogyan veszíthetjük el vagyonunkat szépen lassan, észrevétlenül az infláció miatt, és más tanulságokkal is szolgál.

Az egyetlen kamatozó névértékű papír

A kárpótlási jegyeket a kilencvenes évek elején azért hozták létre, hogy kárpótolják azokat, vagy családjukat, akiket a múltban bizonyos súlyos igazságtalanságok értek. A jegyekért a jogszabályok szerint állami vagyont kellett adni, mégpedig azok névértékéért. Mivel a kilencvenes évek elején az infláció igencsak két számjegyű volt, és a privatizáció vontatottan haladt, inflációkövetést is beépítettek, mely szerint három évig havonta növekedett a névérték, miközben a címletérték – az eredeti névérték, amely a papírokon is szerepel – változatlan maradt. (Mindez magán az értékpapíron is olvasható.)

Miután a kamatozás megszűnt, elvileg a névérték 1742 forint maradt, ennyiért kellene „beszámítani” a jegyeket a privatizáció során. Sok éven keresztül el is fogadták az értékpapírokat részvényekért, földért, lakásért cserébe, illetve közepes és nagyobb vállalatok privatizációjánál nagyobb tételben. Most azonban évek óta nem történik semmi.

Hetedére csökkent a pénz vásárlóereje

Eközben a tőzsdei ár az utóbbi években – a 2006-os Mol-részvényjegyzés előtt elért ezer forint feletti csúcsokról, lásd grafikonunkat – 400 forint közelébe esett, ami ugyan számszakilag nem történelmi mélypont, de reálértékben biztosan igen. A 400 az 1742-nek eleve csak 23 százaléka, az 1992. december 1-jei 800 forintos tőzsdei árfolyamnak pedig a fele.

Csakhogy közben az infláció igencsak magas volt, a kamatoskamat-hatás miatt végképp: számításaink szerint a mai árak csaknem a hétszeresét teszik ki az 1992 véginek. Az MNB ugyanis pont 1993 januárjától közöl havi inflációs indexeket, ezeket egymással összeszorozva 677,8 százalékot kapunk, tehát az árak közel hétszeresükre nőttek. Megfordítva, a mai pénz vásárlóereje körülbelül hetedannyi, mint akkor.

Harmincszorosát is érhetné

A legutóbbi 430 forintos kárpótlásijegy-ár az 1992 végi forint értékére átszámítva csak 63 forintot ér, ami kevesebb, mint nyolc százaléka a 800 forintos első tőzsdei, piaci árnak, és hat százaléka az ezer forintos kezdeti névértéknek (címletértéknek). A kamattal növelt értékkel talán már nem is szükséges megbonyolítani a dolgot, hogy lássuk: a kárpótlási jegyet bizony csúnyán elinflálták az idők során.

 

Sőt, valójában egy 1992. decemberében eladott kárpótlási jeggyel azóta bőven az infláció feletti eredményt lehetett elérni, banki és állampapír-kamatokkal becslésünk – illetve korábbi számításaink - szerint az akkori 800 forint ma legalább nyolcezret, de inkább 12-13 ezret érhet kamatoztatva. Ez a mai 40-450 forintos tőzsdei árnak 20-30-szorosa is lehet.

Elhunyt, eladta, elfelejtette, látni sem akarja

Az, hogy adnak-e valamit a kárpótlási jegyért, mindig is elsősorban politikai kérdés volt, egyes pártok, politikusok, kormányok szívügyüknek tekintették a jogszabályba foglalt ígéret beváltását, mások pedig nem. A politika elhivatottságát a kérdésben mindenesetre bizonyosan csökkenti, hogy már nem érint igazán tömegeket: Amint márciusi cikkünkben írtuk, az eredetileg kibocsátott 161,63 milliárd forintnyi papírból már „csak” 1,97 milliárd forintnyi van a piacon, 12,01 milliárdnyit pedig kértek ugyan, majd pedig eleve fel sem vettek.

Az azóta eltelt hosszú idő, a kárpótoltak többségének magas életkora, a kiadott jegyek sok esetben túl kicsi személyenkénti mennyisége és más okok miatt feltételezhető, hogy a fel nem vett jegyek sok tulajdonosa már nincs az élők sorában vagy súlyos beteg, esetleg külföldön él, vagy nem is akar már jegyével bajlódni. Örököseik esetleg nem is tudnak róla, hogy kárpótlási jegy jár nekik, vagy pedig pár ezer forintos töredékmennyiségekről van szó, amelyekért nem éri meg ügyintézni.

Nem érint már tömegeket

A piacon levő mennyiség komoly hányada pedig olyan értékpapír lehet, amelyet tulajdonosaik eladtak, és részvényjegyzésre váró kisbefektetők és spekulánsok, privatizációban részt venni kívánó hazai vállalkozók vásároltak meg. Egy része elveszhetett vagy az íróasztal-fiókokban felejtődhetett.

A kárpótlási jegy, amelynek politikai üzenetén túl több hazai tőkés felemelkedésében, sok kisbefektetőnek a tőkepiacokkal való megismerkedésében volt hatalmas szerepe és sok idős embernek egészítette ki a nyugdíját a kilencvenes években legalább egy kicsikét, így tömegeket ma már szinte biztosan nem érint. Valószínűleg ezért sem foglalkoznak vele már a politikusok.

Az infláció felfalja

Tanulság még az is, hogy az infláció – amely most éppen megint eléggé magas, legutóbb, szeptembertől szeptemberig 6,6 százalék volt – hosszú évek alatt csúnyán fel tudja emészteni a nem kamatozó megtakarításokat. Aminek a jövője bizonytalan és nincs rendszeres hozama, kamata – a kallódó alvórészvényektől elkezdve a készpénzen át a nagypapa bélyeggyűjteményéig -, az könnyen elértéktelenedhet, nem biztos, hogy érdemes tartogatni, parlagon hagyni.

A másik tanulság lehet, hogy azokat a befektetéseket sem érdemes túl sokáig tartogatni, amelyek értéke a politikai széljárás kényének-kedvének van kiszolgáltatva. Nem árt megosztani a kockázatot, több részre osztani és apránként felhasználni az ilyen befektetéseket, nem várni velük örökké.

Sorozatunk előző részei:

A pilótajáték ezer formában éled újjá

Felelőtlen buxolás és bármi, amivel nagyon túlvállaltad magad

Nigériai levelektől a látszatnyereményen át a csalárd távmunkáig

Magyar vállalatok rémálom-kötvényei

Hasonló témájú cikkek:

Gyémánt: özvegyeknek és árváknak való, vagy pilótajáték az egész?

Sárga helyett zöld aranyat vegyenek - kapkodnak az erdőbefektetések után

Részvényárfolyamok

részvény ár min max változás vételi ajánlat eladási ajánlat forgalom dátum idő
OTP 14400 13860 14400 +3,00% 0 0 7 871 941 105 Ft 2021-05-13 17:05:53
MOL 2260 2178 2260 +2,73% 0 0 2 768 137 336 Ft 2021-05-13 17:14:56
MTELEKOM 414 410 415 +0,85% 0 0 257 468 532 Ft 2021-05-13 17:07:24
RICHTER 8385 8220 8410 -0,18% 0 0 1 911 595 295 Ft 2021-05-13 17:05:41
OPUS 240 238 246 -0,82% 0 0 49 684 843 Ft 2021-05-13 17:05:24
A fentiek 15 perccel késleltetett adatok, melyeket a Portfolio TeleTrader Kft., a Budapesti Értéktőzsde hivatalos adatszolgáltatója biztosít számunkra.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Részvény / Deviza / Áru Emelkedéssel zárt a BUX
MTI | 2021. május 13. 18:27
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 813,37 pontos, 1,84 százalékos emelkedéssel, 44 974,08 ponton zárt csütörtökön.
Részvény / Deviza / Áru Miért esik a bitcoin árfolyama? Elon Musknak milyen adui lehetnek még?
Eidenpenz József | 2021. május 13. 17:06
A bitcoin árfolyama és az egész kriptópiac ma Elon Musk azon megjegyzése nyomán zuhant nagyot, hogy nem fogadja már el a bitcoint a Teslák eladásakor. Túlságosan terheli ugyanis a környezetet az első számú kriptodeviza létrehozása és elszámolása. De belengetett egy másik megoldást is. Vajon mire gondolhatott?
Részvény / Deviza / Áru Ma is mélypirosban vannak a tőzsdék, Elon Musk új célpontot keres
Eidenpenz József | 2021. május 13. 12:28
A meglepetést okozó amerikai inflációs adat hatása ma is tart, tovább szakadnak a részvénypiacok Európában. A hazai BUX viszont felülteljesítő, és a forint is erősödött. A Tesla kínai eladási adatai rosszak lettek, a cég vezére nyomta le a bitcoin árát, de más alternatívát keres helyette.
Részvény / Deviza / Áru Jó nap van a Richter mögött
MTI | 2021. május 12. 18:01
A vezető részvények a gyógyszerpapír kivételével gyengültek.
Részvény / Deviza / Áru Ronda inflációs adatok jönnek sorban, csökken a bitcoin adója itthon
Eidenpenz József | 2021. május 12. 12:10
Európában stabilizálódtak ma a tőzsdék, de az USA-ban nagyon várják a délutáni inflációs adatot, ami még felkavarhatja a piacokat. A Telekom gyorsjelentése nagyjából hozta a várakozásokat, az OTP célárát pedig megemelték. Magyarországon csökkenhet a kriptodevizák adója. A lítium az egyik legjobban teljesítő nyersanyag volt az idén.
Részvény / Deviza / Áru Enyhe csökkenés: mi történt ma Budapesten?
Privátbankár.hu / MTI | 2021. május 11. 18:34
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 236,92 pontos, 0,53 százalékos csökkenéssel, 44 350,67 ponton zárt kedden.
Részvény / Deviza / Áru Átterjedt a korrekció Európára, 30-ból 30 DAX-papír esett
Eidenpenz József | 2021. május 11. 12:13
A tegnapi, március óta nem látott nagyságú amerikai techrészvény-kiárusítás után ma Európában is méretes mínuszok vannak. A magyar és a lengyel index az átlagnál jobban szerepel, de Pesten is az esés az úr. Nagyot zuhant a Novavax egy bejelentés nyomán, és  rejtélyes új Tesla-gyár tervei tűntek fel Texasban.
Részvény / Deviza / Áru A Mol és a Telekom húzta a BUX-ot
Privátbankár.hu / MTI | 2021. május 10. 18:14
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 423,22 pontos, 0,96 százalékos emelkedéssel, 44 587,59 ponton zárt hétfőn.
Részvény / Deviza / Áru Átmeneti lehet a Richter gyengélkedése, a bányavállalatok és oltóanyag-gyártók nagy napja a mai
Eidenpenz József | 2021. május 10. 12:27
Az európai tőzsdéken kis esés jellemző, de a magyar és a lengyel parkett jobban teljesít. A Pfizer-BionTech oltásról sorba jöttek jó hírek, a részvénye majdnem tíz százalékkal drágul. Londonban a bányavállalatok főleg a réz száguldása miatt mennek. A Richter jelentése csalódás, de a jövőt illetően optimisták az elemzők, így a papír nem esik.
Részvény / Deviza / Áru Csak a Mol-részvények drágultak a vezető négyesből
MTI | 2021. május 7. 17:37
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 308,34 pontos, 0,69 százalékos csökkenéssel, 44 164,37 ponton zárt pénteken. A részvénypiac forgalma 12,4 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével csökkentek az előző napi záráshoz képest.
Friss
hírlevél
depositphotos

Legyen Ön is előfizetőnk!

Előfizetőink naponta 4-6 egyedi, máshol nem olvasott,
minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, az első hónapban 390 forintért.