1p

Tudni szeretné, mi vár Önre 2025-ben?
Mit okoz, hogy ingatlancélra is elkölthetőek a nyugdíjmegtakarítások?
Hogyan érinti ez a piacokat, merre mennek az ingatlanárak és az épitőipari árak?
Pogátsa Zoltán, Farkas András, Nagygyörgy Tibor
és sok más kíváló szakértő ezúttal élőben osztja meg nézeteit!

Találkozzunk személyesen!

2024. november 21. 16:00 Budapest

Részletek és jelentkezés itt

Nemsokára húsz éve annak, hogy bevezették a kárpótlási jegyet a tőzsdére, azóta reálértékben elveszítette értékének több mint 92 százalékát. Semmi jele nincs annak, hogy ezt a furcsa hazai értékpapírt a jövőben bármikor is értelmesen fel lehet majd használni, így az értékpapírok elinflál(ód)ása tovább folyhat. Utoljára hat éve volt keletje a jegyeknek, árfolyamuk is akkor érte el csúcsát.

Már csak néha-néha van üzlet a tőzsdén a majdnem húsz éve, 1992. december 1-jén bevezetett kárpótlási jegyre, és csak néha-néha jut eszébe egy-egy régi újságírónak, hogy elő kéne venni ezt a témát. Pedig igazi iskolapéldájáról van szó annak, hogyan veszíthetjük el vagyonunkat szépen lassan, észrevétlenül az infláció miatt, és más tanulságokkal is szolgál.

Az egyetlen kamatozó névértékű papír

A kárpótlási jegyeket a kilencvenes évek elején azért hozták létre, hogy kárpótolják azokat, vagy családjukat, akiket a múltban bizonyos súlyos igazságtalanságok értek. A jegyekért a jogszabályok szerint állami vagyont kellett adni, mégpedig azok névértékéért. Mivel a kilencvenes évek elején az infláció igencsak két számjegyű volt, és a privatizáció vontatottan haladt, inflációkövetést is beépítettek, mely szerint három évig havonta növekedett a névérték, miközben a címletérték – az eredeti névérték, amely a papírokon is szerepel – változatlan maradt. (Mindez magán az értékpapíron is olvasható.)

Miután a kamatozás megszűnt, elvileg a névérték 1742 forint maradt, ennyiért kellene „beszámítani” a jegyeket a privatizáció során. Sok éven keresztül el is fogadták az értékpapírokat részvényekért, földért, lakásért cserébe, illetve közepes és nagyobb vállalatok privatizációjánál nagyobb tételben. Most azonban évek óta nem történik semmi.

Hetedére csökkent a pénz vásárlóereje

Eközben a tőzsdei ár az utóbbi években – a 2006-os Mol-részvényjegyzés előtt elért ezer forint feletti csúcsokról, lásd grafikonunkat – 400 forint közelébe esett, ami ugyan számszakilag nem történelmi mélypont, de reálértékben biztosan igen. A 400 az 1742-nek eleve csak 23 százaléka, az 1992. december 1-jei 800 forintos tőzsdei árfolyamnak pedig a fele.

Csakhogy közben az infláció igencsak magas volt, a kamatoskamat-hatás miatt végképp: számításaink szerint a mai árak csaknem a hétszeresét teszik ki az 1992 véginek. Az MNB ugyanis pont 1993 januárjától közöl havi inflációs indexeket, ezeket egymással összeszorozva 677,8 százalékot kapunk, tehát az árak közel hétszeresükre nőttek. Megfordítva, a mai pénz vásárlóereje körülbelül hetedannyi, mint akkor.

Harmincszorosát is érhetné

A legutóbbi 430 forintos kárpótlásijegy-ár az 1992 végi forint értékére átszámítva csak 63 forintot ér, ami kevesebb, mint nyolc százaléka a 800 forintos első tőzsdei, piaci árnak, és hat százaléka az ezer forintos kezdeti névértéknek (címletértéknek). A kamattal növelt értékkel talán már nem is szükséges megbonyolítani a dolgot, hogy lássuk: a kárpótlási jegyet bizony csúnyán elinflálták az idők során.

 

Sőt, valójában egy 1992. decemberében eladott kárpótlási jeggyel azóta bőven az infláció feletti eredményt lehetett elérni, banki és állampapír-kamatokkal becslésünk – illetve korábbi számításaink - szerint az akkori 800 forint ma legalább nyolcezret, de inkább 12-13 ezret érhet kamatoztatva. Ez a mai 40-450 forintos tőzsdei árnak 20-30-szorosa is lehet.

Elhunyt, eladta, elfelejtette, látni sem akarja

Az, hogy adnak-e valamit a kárpótlási jegyért, mindig is elsősorban politikai kérdés volt, egyes pártok, politikusok, kormányok szívügyüknek tekintették a jogszabályba foglalt ígéret beváltását, mások pedig nem. A politika elhivatottságát a kérdésben mindenesetre bizonyosan csökkenti, hogy már nem érint igazán tömegeket: Amint márciusi cikkünkben írtuk, az eredetileg kibocsátott 161,63 milliárd forintnyi papírból már „csak” 1,97 milliárd forintnyi van a piacon, 12,01 milliárdnyit pedig kértek ugyan, majd pedig eleve fel sem vettek.

Az azóta eltelt hosszú idő, a kárpótoltak többségének magas életkora, a kiadott jegyek sok esetben túl kicsi személyenkénti mennyisége és más okok miatt feltételezhető, hogy a fel nem vett jegyek sok tulajdonosa már nincs az élők sorában vagy súlyos beteg, esetleg külföldön él, vagy nem is akar már jegyével bajlódni. Örököseik esetleg nem is tudnak róla, hogy kárpótlási jegy jár nekik, vagy pedig pár ezer forintos töredékmennyiségekről van szó, amelyekért nem éri meg ügyintézni.

Nem érint már tömegeket

A piacon levő mennyiség komoly hányada pedig olyan értékpapír lehet, amelyet tulajdonosaik eladtak, és részvényjegyzésre váró kisbefektetők és spekulánsok, privatizációban részt venni kívánó hazai vállalkozók vásároltak meg. Egy része elveszhetett vagy az íróasztal-fiókokban felejtődhetett.

A kárpótlási jegy, amelynek politikai üzenetén túl több hazai tőkés felemelkedésében, sok kisbefektetőnek a tőkepiacokkal való megismerkedésében volt hatalmas szerepe és sok idős embernek egészítette ki a nyugdíját a kilencvenes években legalább egy kicsikét, így tömegeket ma már szinte biztosan nem érint. Valószínűleg ezért sem foglalkoznak vele már a politikusok.

Az infláció felfalja

Tanulság még az is, hogy az infláció – amely most éppen megint eléggé magas, legutóbb, szeptembertől szeptemberig 6,6 százalék volt – hosszú évek alatt csúnyán fel tudja emészteni a nem kamatozó megtakarításokat. Aminek a jövője bizonytalan és nincs rendszeres hozama, kamata – a kallódó alvórészvényektől elkezdve a készpénzen át a nagypapa bélyeggyűjteményéig -, az könnyen elértéktelenedhet, nem biztos, hogy érdemes tartogatni, parlagon hagyni.

A másik tanulság lehet, hogy azokat a befektetéseket sem érdemes túl sokáig tartogatni, amelyek értéke a politikai széljárás kényének-kedvének van kiszolgáltatva. Nem árt megosztani a kockázatot, több részre osztani és apránként felhasználni az ilyen befektetéseket, nem várni velük örökké.

Sorozatunk előző részei:

A pilótajáték ezer formában éled újjá

Felelőtlen buxolás és bármi, amivel nagyon túlvállaltad magad

Nigériai levelektől a látszatnyereményen át a csalárd távmunkáig

Magyar vállalatok rémálom-kötvényei

Hasonló témájú cikkek:

Gyémánt: özvegyeknek és árváknak való, vagy pilótajáték az egész?

Sárga helyett zöld aranyat vegyenek - kapkodnak az erdőbefektetések után

A rovat támogatója a 4iG

Részvényárfolyamok

részvény ár min max változás vétel eladás forgalom deviza dátum idő
OTP 20800 20390 21120 +1,32% 0 0 14 854 358 360 HUF 2024-11-14 17:14:30
MOL 2670 2600 2682 +1,68% 0 0 2 201 840 470 HUF 2024-11-14 17:05:27
MTELEKOM 1202 1192 1218 -0,83% 0 0 918 642 638 HUF 2024-11-14 17:05:13
RICHTER 10780 10730 10830 +0,19% 0 0 1 403 751 380 HUF 2024-11-14 17:06:09
OPUS 519 517 525 -0,19% 0 0 110 747 206 HUF 2024-11-14 17:05:08
A fentiek 15 perccel késleltetett adatok, melyeket a Portfolio TeleTrader Kft., a Budapesti Értéktőzsde hivatalos adatszolgáltatója biztosít számunkra.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Részvény / Deviza / Áru Már 21 ezer az OTP, 1500 forint felett lesz a Telekom?
Eidenpenz József | 2024. november 14. 12:26
Átlépte a 21 ezer forintot is az OTP ára, a jó gyorsjelentése után a Telekom részvénye viszont süllyed. Mesebeli árakon forgott a bitcoin, razziáztak a kriptós fogadóiroda vezetőjénél. Az európai tőzsdeindexek emelkednek, de nagy különbségek vannak az egyes országok között. Csendesen gyengül a forint, drágul a gáz.
Részvény / Deviza / Áru A forint enerváltan, de mégiscsak felébredt csütörtök reggel
Privátbankár.hu | 2024. november 14. 07:44
A forint árfolyama csak lehheletnyit változott csütörtök reggelre az előző esti jegyzéséhez képest a főbb devizákkal szemben a nemzetközi devizapiacon.
Részvény / Deviza / Áru Gőzerővel terjeszkedik a Waberer’s
Eidenpenz József | 2024. november 13. 18:44
A Waberer’s International Nyrt. gyorsjelentése szerint mintegy tíz százalékos csoportszintű bevételnövekedést ért el. Erről és stratégiai projektjeik helyzetéről, a 2024 éves kilátásokról beszélt a cég vezetése, szó volt a holding tervezett szervezeti átalakításáról, illetve a Magyar Posta Biztosítók akvizíciójának státuszáról is.
Részvény / Deviza / Áru Még egy-két ilyen nap, és újra 400 alá mehetne forintárfolyam
Privátbankár.hu | 2024. november 13. 18:27
Erősödött a forint a főbb devizákkal szemben szerdán kora estére a bankközi devizapiacon reggelhez képest.
Részvény / Deviza / Áru Szerdára időzítette meglepetését a Magyar Telekom
Privátbankár.hu | 2024. november 13. 17:59
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 157,06 pontos, 0,2 százalékos emelkedéssel 77 123,76 ponton zárt szerdán.
Részvény / Deviza / Áru A dollár elintézheti a forintot, a kisbefektetők kriptót vesznek?
Eidenpenz József | 2024. november 13. 12:35
Az európai tőzsdék stagnálnak, a piacok kivárnak a nagyon fontos amerikai inflációs adat előtt. Szétvált a magyar részvények mezőnye a héten, az OTP a húzópapír. A forintra kifejezetten rosszul hat a dollár erősödése, válságot jósol a Graphisoft Park. Kiszálltak az aranyból a brókerek, a kisbefektetők tömegesen jelenhetnek meg a kriptovaluta-piacon.
Részvény / Deviza / Áru Valaki állítsa meg a forintot!
Privátbankár.hu | 2024. november 12. 18:14
Ez sem a magyar fizetőeszköz napja volt.
Részvény / Deviza / Áru Történelmi csúcson zárt az OTP
Privátbankár.hu | 2024. november 12. 17:59
Szembement a magyar tőzsde a nyugat-európai indexekkel. 
Részvény / Deviza / Áru Elmaradt a várttól a Richter, felrobbant a bitcoin ára
Eidenpenz József | 2024. november 12. 12:33
A Richter gyorsjelentésének néhány sora elmaradt az elemzők becsléseitől, de az idén azért így is szép növekedést mutatott a cég. Az euró/forint ma reggel is volt 411 felett, majd kissé visszasüllyedt. A bitcoin sorra dönti a rekordokat, a 89 ezer dolláros határ is elesett. A teljes kriptovaluta-piac értéke már három billió dollár felett van.
Részvény / Deviza / Áru A forint felköpött és aláállt
Privátbankár.hu | 2024. november 12. 07:31
Még mindig 410-es szint fölött van az euró. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG