A világ legnagyobb jegybankjai közül három kevesebb mint 20 órán belül jelentette be kamatemelését, és mindhárom a vártnak megfelelően cselekedett (a Fed 0,25, az EKB és a BoE 0,5 százalékkal emelt). Erre a tőzsdék szerda este és csütörtökön is már-már eufórikus emelkedéssel reagáltak.
Tegnap este az amerikai technológiai részvények indexe, a Nasdaq 100-as 3,6 százalékkal emelkedett, az S&P 500 pedig másfél százalékkal ment fel. Mára azonban alábbhagyott a lelkesedés, a nyugat-európai tőzsdék indexei többségükben mínuszban vannak. A német mutató 0,6, a francia 0,3, az olasz 0,5 százalékkal esik, miközben a brit index 0,3 százalékkal emelkedni tud. Ma még fontos munkaerőpiaci adat is érkezik az Egyesült államokból.
Tartja magát a forint
Budapesten a BUX index 0,4 százalékkal esik, ami beleillik az európai átlagba. Az OTP és a Richter 0,2, a Mol 1,3, a Telekom 1,7 százalékkal ment lejjebb. A Mol óriási kártérítést kap Horvátországtól, átszámolva mintegy 83 milliárd forintot.
A nemzetközi pénzpiaci fejleményeknek köszönhetően tegnap szépen erősödő forint ma egy helyben áll, 385 forint környékén alig mozog az euró, ami nem jelent változást a tegnap esti állapothoz képest. A nemzetközi devizapiacon is csend van, a dollár a két napos hatalmas gyengülés után egyelőre szintén nem megy sehová. A földgáz és a kőolaj kissé drágul.
Szezonálisan gyenge február?
Ekkora emelkedés után természetesen igen gyakori a kisebb-nagyobb korrekció, a péntek pedig gyakran inkább nyugalmasabbra sikeredik. Így semmi sem utal arra, hogy trendforduló következne a 2023-as raliban, de az ellenkezőjére sem. A január szezonálisan erős, a február gyenge szokott lenni a részvénypiacokon, de csak nagy átlagban.
Kiábrándító gyorsjelentések érkeztek
Számos más gyorsjelentés mellett a héten a Meta Platforms (volt Facebook) fellépése jól sikerült, az Apple, az Amazon és az Alphabet viszont egyaránt kiábrándító jelentést tett közzé csütörtök este. Így részvényeik is esésnek indultak a zárás után kereskedésben. Általában ez a gyorsjelentési szezon nem sok jóval kecsegtet, a cégek átlagosan alig tudják eredményüket növelni.
Külföldről fogják elkapkodni a magyar állampapírokat?
A 2030-ban lejáró (lakossági PMÁP) államkötvény az első évben 16 százalékban megállapított kamata külföldről nézve is vonzó befektetésnek tekinthető – írja a Holdblog. A lehetőség évek óta nyitott, devizakülföldi természetes személyek is vehetnek PMÁP-ot.
Ezzel valószínűleg az a cél, hogy a Magyarországon tartózkodó, itt dolgozó külföldiek keresete, megtakarítása ne hagyja el az országot – írja a blog.
Ritkaság, hogy két éves időtávon egy magyarországi lakossági kötvénnyel 32-34 százalék hozam legyen realizálható (a tavalyi átlagos infláció 14,5 százalék volt, az idei pedig 16-17 lehet, a kötvény kamata ezenfelül 1,5 százalékpont prémiumot is tartalmaz). Miközben a szomszédos Ausztriában be kell érni évi 2,6 százalékkal.
Estek a hozamok Európában
Az EKB vártnak megfelelő 50 bázispontos kamatemelése után (3,0 százaléka) Christine Lagarde elnök jelezte, hogy márciusban újabb 50 bázispontos emelés jöhet a jegybanktól – foglalta össze az Erste Befektetési Zrt. A gazdasági kilátásokat illetően az eddigieknél optimistábban nyilatkozott a jegybankelnök, emiatt jelentős hozamesés volt tapasztalható, főleg a “periféria-országokban”. Az olasz kötvényhozamok 30-40 bázispontot estek, de még a német hozamok is 20 bázisponttal csökkentek. A brit jegybank is a vártnak megfelelően 50 bázisponttal, négy százalékra emelte fel az alapkamatát.
Merre tovább, lengyel részvények?
Az utóbbi időben több magyar elemző is kiemelte a lengyel részvények olcsóságát, ami sok éves távlatban is szembetűnő. Most az Aegon Alapkezelő foglalkozik a témával, kiemelve, hogy a papírok tavaly ősszel 40 százalékos mínuszban is voltak, így egy ideig a világ leggyengébben teljesítő piaca lett a varsói. Év végétől megindult egy fellendülés, de nemrég megtört a lengyel kormány osztogatós-különadós politikája, ársapkák és a bankokat sújtó hitelmoratórium miatt.
A moratórium kiterjesztéséről való döntésre valószínűleg hónapokat kell várnunk, ami nem tesz jót a befektetői bizalomnak. Beteljesítheti a félelmeket, miszerint az őszi lengyel választások előtti „osztogatást” részben a kiemelkedő profitot termelő cégek (bankok, energiacégek) fogják finanszírozni.
Lopakodó szabályozás készül a kirptós tőzsdékre?
Az amerikai értékpapír-felügyelet, a SEC tavasszal jóváhagyhat egy átfogó törvényjavaslatot, amely jogászok szerint a DeFi-t is tőzsdeként definiálhatja. (A DeFi a decentralizált, a blokkláncon futó pénzügyi alkalmazásokat jelenti.) Ez az olyan decentralizált kriptodeviza-tőzsdéket, mint az Uniswap, a szervezet fennhatósága alá vonhatja – írja a DeFi Llama News.
A szabályozó hatóság tavaly év elején javaslatot tett az elektronikus kereskedési helyszínekre vonatkozó Regulation Alternative Trading System (Reg ATS) elnevezésű, meglévő szabályrendszer frissítésére. Az ATS-ek, más néven dark pool-ok olyan tőzsdék, amelyeken intézményi befektetők, például befektetési bankok kereskednek. A javasolt frissítésekkel jogászok szerint a SEC arra próbálja rávenni a decentralizált tőzsdéket, hogy értékpapír-kereskedőként regisztráltassák magukat, és ezáltal az ő felügyelete alá kerüljenek.
Betiltaná a kriptókat a 99 éves guru
A Berkshire Hathaway alelnöke, Charlie Munger felszólította az Egyesült Államokat, hogy kövesse Kína példáját, és egyszerűen tiltsa be az egész kriptodeviza-technológiát. A 99 éves férfi kritizálta a kriptodeviza-ipart néhány “ragadozó” (a befektetőknek káros) kriptodeviza forgalomba hozatali gyakorlat (tokenomics) miatt. Munger 2021-ben a kriptót “undorítónak és a civilizáció érdekeivel ellentétesnek” nevezte.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Az újra 5 százalék fölé emelkedett infláció miatt mégis érdemes lehet megtartani a pénzromlásnál mindig magasabb kamatot fizető Prémium Magyar Állampapírt. 
