A 2023-as befektetési lehetőségek jók, mert a kínai nyitás és az energiaárak csökkenése akkor is jót tesz a piacoknak, ha a jegybankok egy darabig még nem lazíthatnak a monetáris szigoron – mondta Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója a cég sajtótájékoztatóján.
Lényegesen jobb hírek érkeztek
A 2023-as világgazdasági folyamatokat meghatározó három fő tényező közül szerinte kettőben érdemi pozitív elmozdulások láthatók.
- Európában az energiaárak nagymértékben csökkentek, főleg földgázé, ezért a kontinens elkerülheti a recessziót.
- Kínában a zérócovid-politika hirtelen és átmenet nélküli eltörlése előrébb hozta a teljes újranyitást, így a növekedési várakozások is emelkedtek. Ennek Európa lehet az egyik legnagyobb nyertese, jóllehet ez növeli az inflációs nyomást is.
- Az Egyesült Államokban viszont még nem jött el a lazítás ideje. De biztató, hogy a decemberben 50 bázispontra csökkentett kamatemelési ütem után februárban tovább, 25 bázispontra csökkent.
Végre gyengülő pályán a dollár
Ezen felül a piacok már több kamatemelést áraznak erre az évre Európában, mint Amerikában. Mindezeket a devizapiac is elkezdte árazni, a dollár gyengül és a fejlődő piaci devizák erősödnek – emelték ki. A kelet-közép-európai régióban a növekedés – a fejlett országokhoz hasonlóan – inkább csak lassul.
Magyarországon és Csehországban azonban enyhe recessziót várunk, de a vártnál jobb európai helyzet ezt is felfelé módosíthatja – mondta Kiss Péter.
Mi erősítheti a forintot?
A tartósan magas kamat és a külső egyensúly javulása erősíti a forintot. De az év második felében az EU-s pénzek kapcsán újra feléledő vita, iilletve a jegybank vészhelyzeti eszközeinek kivezetése hathat negatívan az árfolyamra. A további forinterősödéshez Aradi Ernő, az Amundi kötvényportfólió menedzsere szerint
- inflációs fordulatra,
- a folyó fizetési mérleg hiányának csökkentésére,
- valamint a külső környezet javulására lehet szükség.
Egy számjegyű lesz a magyar infláció
Az Amundi az év végére nyolc százalék körüli inflációt valószínűsít, de az ársapkák eltörlése ezt felfelé módosíthatja. Az egyik legfontosabb mérőszám mára az euró/forint árfolyam lett, amely erős befolyást gyakorol a pénzügyi folyamatokra.
Magyarországon az MNB eléggé nehéz helyzetben van, a legfőbb kérdés, mikor kezdheti el az egynapos (jelenleg 18 százalékos) effektív kamat normalizálását és ez milyen szinten érhet ez össze az alapkamattal.
Mikor csökkenhetnek a magyar kamatok?
Az elemző szerint először az egynapos betét kamatát fogják lecsökkenteni az alapkamat szintjére, majd az alapkamat is csökkenhet. A jelenlegi helyzet eléggé sérülékennyé teszi a magyar eszközöket, ez a régiós kamatszintek hatalmas különbségeiből is látszik.
Március vége felé talán már látni fogjuk, hogy az MNB ebbe az irányba lép valamit, a következő két inflációs mutató közzététele után – hangzott el. Esetleg már február végén is. A második negyedévben pedig összeérhet a kétféle kamatszint. A harmadik negyedévben azután csökkenhet a magyar alapkamat is.
Merre tovább, magyar állampapírok?
Ez jó év lehet a magyar kötvénypiacon, de a hosszú futamidejű magyar államkötvények jelenleg túlvetteknek tűnnek. (A tíz éves referenciahozam 7,9 százalék – a szerk.) A rövid és közepes kötvényfutamidőknél mindenképpen hozamcsökkentést várnak, a hosszú távú hozamok azonban a hosszú távú inflációs várakozások függvényében különbözően alakulhatnak.
A Fed-nek lesz igaza, vagy a piacnak?
A szerdai Fed-kamatdöntés, amely ralit okozott a kockázatosabb eszközöknél, teljesen a piaci várakozásoknak megfelelően történt. A közlemény egy kissé jobban héja hangvételű lett, mint amit a piac várt. A Fed kitart a decemberi “dotplot”-ban leírt kamatpálya mellett.
Ez az Amundi várakozásainak is megfelel, a Fed várhatóan meg fogja hozni azokat a kamatemelési döntéseket, amelyeket korábban megfogalmazott. Az Amundi várakozásai szerint a kamat tetőzése további 50 bázispontos emelés után fog bekövetkezni. Látni már a szigorító politika végét.
A piac mégis lazábbnak értelmezte az ülést, érdekes módon ellene megy a Fed-nek, és már csak egy kamatemelést áraz.
Forró január a részvénypiacokon
Elég forrón indult a részvénypiacokon a január, aminek fő oka, hogy tavaly év végén már nagyon pesszimisták voltak az előrejelzések. Ilyenkor gyakran az ellentétes irányba mozdul el a piac – mondta Kocsi János, az Amundi részvényportfólió-menedzsere. Az enyhe időjárás azóta a gázárakon keresztül a recessziós veszélyeket csökkentette, így idén tíz százalék körüli emelkedések is vannak a részvénypiacokon.
Tavaly a Fed kamatemelése és a profitok csökkenése is beárazódott a csökkenő részvényárfolyamokba, most viszont egy komolyabb recesszió esélye árazódik ki. Már az valószínűsítik, hogy két számjegyű helyett csak 3-4 százalékos profitcsökkenés lesz ez év elején, majd a harmadik negyedévtől már pozitív meglepetések jöhetnek. Kína újranyitása is nagyon erősen segíti ezt.
“Soft landing” (lágy landolás, csekély recesszió) helyett most már csak egy “nagyon soft landing” van napirenden – jegyezték meg.
Felszállni az ázsiai lokomotívra
Idén a tavalyi vesztesek lehetnek a nyertes szektorok, mint az amerikai technológiai iparág, amely 2022-ben 30 százalékkal esett. A fejlődő piacok is gyengék voltak tavaly, azon belül a kínai nyitás után a kelet-ázsiai ország egyes ágazataiban is lehet komoly érték (mint a szórakoztatás, turizmus, szabadidő, belső fogyasztás). Indiában is lehetnek jó beszállási pontok.
Érdemes lehet felszállni azt indiai lokomotívra.
De sietni nem kell vele, mert az Adani-történetnek még lehetnek tovagyűrűző hatásai. Brazília is egy jó trade lehet, valamint Európa is, a recesszió elmaradása miatt.
Merre tovább, energiaárak?
A nyersanyagpiacokkal kapcsolatban az Amundi elemzői elmondták, hogy az energiaár csökkenését rövid távon az enyhe tél, és így a tározók vártnál magasabb töltöttségi szintje támogatta. Hosszabb távon az LNG (cseppfolyósított földgáz) terminálok gyors építése, ideiglenes pótlása segíti.
Ezzel szemben a kínai nyitás az olajár emelkedés irányába hat, de ennek mértékét visszafogja, hogy az OPEC+ kitermelés csökkentésre irányuló kísérleti nem voltak eredményesek. Iránnal nem sikerült megállapodni erről, és az orosz olaj sem került ki a piacról – csak más vevőkhöz került.
A nyersanyagpiacok sztárja
A nyersanyagpiac másik sztárja a réz. Ennek most tapasztalható gyors áremelkedése elsősorban a kínai nyitásnak köszönhető, hiszen Kína használja fel a világ összes rézkeresletének 50 százalékát. E pozitív katalizátor mellett érdemes lesz figyelni a világgazdaság egészének állapotát, mert ez ugyancsak meghatározó a réz árában.
Hosszú távon pozitívak a kilátások, elsősorban a készletek alacsony szintje és különösen az energiaátmenet során fellépő extra kereslet miatt.
Lájkolják az olajszektort
Elkezdtük lájkolni az európai olajszektort, a nyersolaj ára ugyanis magas szinten, 80-90 dolláron maradhat. A dízelhiány is probléma, részben az orosz import hiánya miatt, részben pedig mert a dízel helyett is sokszor kerozint finomítanak. Európában dízelválság várható, a finomítók és az integrált olajcégek így különösen jól fognak keresni.
Olcsó magyar és lengyel papírok
Lengyelország nagy valószínűséggel elkerüli a recessziót, pedig a részvényeik ezt árazták be tavaly. Itt is a bankoknál pattog leginkább a labda, mint Európában, de izgalmas az energiaszektor is, főleg mert integrált olajcégek vannak ott.
A magyar piac rendkívül olcsó, de nem véletlenül, könnyen értékeltségi csapdává válhat. Az összes nagy cégünkre és a közepesek egy részére is vannak különadók, így a magyar részvénypiac sorsa most a kormány kezében van. A költségvetési hiányt a kormány komolyan veszi, így az ostor a tőzsdei cégeken csattan.
Az olcsó húsnak híg a leve esete állhat fenn a magyar részvénypiacon, de ettől még időszakosan nagy ralik lehetnek egyes papírokban – hangzott el.
Csipegetni a magyar részvényekből?
Régiónk tavaly a leginkább utált piacok között van, részben a lengyel és magyar politikai berendezkedés, rézben a háború miatt. A P/E ötös volt, a Lehman-válság körüli szinten, de a legrosszabb forgatókönyv a régióban elmaradt. A lengyel választáson esetleg hatalomra kerülő piacbarátabb kormány jelenthetne nagy pozitív változást.
A likvidebb lengyel részvényeket már szeretik a befektetők, aki kockázatkedvelő, az már egyes magyar papírokat is csipegethet. De itthon inkább a kötvénypiac népszerű.
A gázár és a dollár legyen alacsony, az extraprofit-adók legyenek alacsonyabbak – sok a feltétele annak, hogy a magyar részvénypiac vonzóbb legyen a befektetők számára – hangzott el.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Törökország hivatalosan is jelölte Feridun Sinirlioglut, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) főtitkárát az ENSZ főtitkári posztra. 
