Tavaly április óta nem látott szinten van az arany árfolyama dollárban, miután az utóbbi hetekben a dollár gyengülése és az amerikai kamatemelési várakozások mérséklődése erősen felfelé húzta az árfolyamát. Az Európai Unióban rekorder magyar infláció pedig további érvet szolgáltathat amellett, hogy a vagyonunk egy részét arányban tartsuk. Vagy az arany árfolyamát többé-kevésbé követő különböző más befektetési termékekben.
A forint esetleges további gyengülése esetén, még ha nem is emelkedik tovább az arany dollárára, forintban akkor is jobban járhatunk. Sokféleképpen lehet aranyba fektetni, most kilencet írtunk össze, de így is összevontunk közben pár esetet. Lássuk, melyek ezek.
1. Ékszerek
Ha befektetési céllal, infláció elleni védelemként akarunk aranyat vásárolni, akkor az ékszer nem a legjobb megoldás. Egyrészt a legtöbb ékszer árában nemcsak az anyag szerepel, hanem az adott tárgy elkészítésének, kialakításának a munkaigénye és az esztétikai érték is. Egyes tárgyaknál muzeális érték is lehet benne. Ezek a tényezők mind-mind eltéríthetik a tárgy árát az arany piaci árától. Ha pedig el akarjuk adni, sokszor csak törtaranyként lehetséges, jelentős árengedménnyel, azaz vesztességgel.
Sok ékszerhez a tulajdonosaik érzelmileg viszonyulnak, így nem hajlandók megválni tőle, akkor sem, ha egyébként az racionális lenne. De ha van ilyen ékszerünk, akkor lehet, hogy nem most érdemes eladni, hanem majd akkor, ha nagyon felment az arany ára.
2. Aranyrudak, lapkák
Itt már nincsen érdemleges szerepe az esztétikának és nincsen muzeális érték sem. Ezeket a tárgyakat kifejezetten a befektetők számára hozták létre. Így az árfolyamuk is szinte kizárólag az arany világpiaci árától függ. Mint minden aranytárgynál, az eladási és a vételi árak között azonban elég nagy különbségek lehetnek (Nónagy a kereskedői árrés, a marzs), miközben itt is nagyon fontos a biztonságos tárolás.
3. Érmék
Vannak úgynevezett befektetési érmék, amelyeket kifejezetten az invesztorok számára bocsátottak ki és általában vagy kereken egy uncia a súlyuk, vagy tíz gramm, vagy valamilyen más, gyakran használatos alapegység. Általában sorozatban bocsátják ki őket, így bár szépek, az esztétikai érték szerepe az árfolyamban nem jelentős. Így a rudakhoz vagy lapokhoz hasonlóan elsősorban az anyagtartalmuk határozza meg az értéküket.
Ausztriában a Bécsi Filharmonikusok, Kanadában a juharfalevél, az Egyesült Államokban a címerállat fehérfejű sas, Ausztráliában a kenguruk képével díszített érmék híresek.
A különböző történelmi érmék, gyűjtői tárgyak azonban már egy teljesen más kategóriát képeznek. Érdeküket sok minden befolyásolhatja, a koruk, a történelmi jelentőségük, a ritkaságuk, a szépségük, a gyűjtők körében uralkodó divat, az apróbb rendellenességek, de akár a vevő egyéni preferenciája, hangulata is. Így ezeknek kevés közük van a nemesfém-befektetéshez, inkább a gyűjteményi tárgyak körébe tartoznak.
4. Certifikátok
A certifikátok egyfajta értékpapírba csomagolt aranyat képviselnek, az árfolyamuk különböző mértékben követi az aranyat. Vannak tőkeáttételes certifikátok, amelyek például egy százaléknyi aranyár-változás esetén két-három vagy akár tíz-húsz százalékkal is elmozdulnak (warrantok). De vannak egyszerűbb “befektetési certifikátok” is, amelyek többé-kevésbé hűen, egy az egyben követik az arany árfolyamát. (Hazai certifikátokról a Budapesti Értéktőzsde oldalain, a Németországban forgalmazott termékekről a Frankfurti Tőzsdénél lehet adatokat keresni.)
A certifikátokat nagyon könnyű megvásárolni a tőzsdéken, a tárolásukkal sincsen túl sok gond. De az adott certifikát kibocsátójának (rendszerint valamelyik banknak vagy a leányvállalatának) a csődkockázatát is viselnünk kell. A tőzsdei jutalékok és az adott certifikát fenntartásának költségei alacsonyabbak és magasabbak is lehetnek, mint a fizikai arannyal kapcsolatos költségek.
5. Aranybánya-részvények
Az aranybányák részvényei többé-kevésbé szintén szokták követni az arany árfolyamát, de sok minden más is hat rájuk. Az adott cég jó vagy rossz üzletmenete, költségei, az adott ország politikai és gazdasági viszonyai, a bérköltségek, az energiaköltségek, politikai feszültségek és még sok más.
Nagy általánosságban jellemző azonban, hogy ha az arany egy százalékkal változik, akkor a részvények jobban, kettő vagy három százalékkal emelkednek vagy esnek. Sok cég osztalékot is fizet, de a vállalatok csődbe is mehetnek és a részvény teljesen elértéktelenedhet.
6. Aranyra szóló ETF-ek
Az ETF (tőzsdén kereskedett alap) egy egyszerű befektetésialap-fajta, amely általában valamely termék vagy index árfolyamát követi. Az aranyra szóló ETF értelemszerűen például az aranyét. Az ETF-ek költségei többnyire alacsonyak, bár lehetnek kivételek. (Európai arany-ETF-ekről a JustETF oldalon lehet információt találni.)
7. Anybánya-ETF-ek
Az előző ponthoz hasonlóan itt is olyan tőzsdén kereskedett és általában alacsony díjú befektetési alapokról van szó, amelyek aranybányák részvényeit vásárolják. Ez több szempontból előnyösebb lehet a közvetlen részvényvásárlásnál, főleg, mert megosztjuk vele a pénzünket többféle értékpapír között. Így egy-egy cég problémája, bedőlése nem fog jelentősebb kárt okozni a vagyonunkban.
8. Származékos termékek
Származékos termékeknek főleg a határidős és opciós üzleteket nevezik, ilyeneket brókercégeknél és egyes bankoknál lehet kötni. Közös jellemzőjük azonban, hogy kiemelten kockázatosak, egyes esetekben a befektetett pénznek a többszörösét is el lehet bukni. Igaz, ha szerencsénk van vagy jól csináljuk, a többszörösét meg is lehet nyerni.
Számos brókercég weboldalán olvasható, hogy a befektetők hány százaléka szokott ezeken az ügyleteken veszíteni. A számok ijesztőek, 80-90 százalékosak is lehetnek. Ezért ezek a termékek csak szakértőknek valók.
9. Aranyra szóló kriptodeviza
A tudomány és technika újításai közül az egyik, hogy értékpapírok helyett kriptodevizák mögé állított, okosszerződésekbe csomagolt érmék segítségével is lehet az arany árfolyamát követni. (Ilyen például a Pax Gold és a Tether Gold.)
Hasonlóan azonban az előző ponthoz, itt is elmondhatjuk, hogy bonyolult és kockázatos termékekről van szó, amelyek különleges odafigyelést és szakértelmet igényelhetnek. Esetleges problémák esetén nagyon nehéz vagy egyenesen lehetetlen bármiféle igényt érvényesíteni a kriptodevizák világában, amely szabályozatlan és még sok tekintetben gyerekcipőben jár.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
