|
| Csányi Sándor az OTP éves közgyűlésén. MTI Fotó: Kovács Attila |
Általános a pozitív hangulat a tőkepiacokon, a hónap elején tapasztalt pesszimizmusnak immár nyomát sem látjuk. Pedig az akkor problémaként emlegetett kérdések, így az amerikai-kínai kereskedelmi háború, a Brexit vagy a gazdasági lassulás továbbra is terítéken vannak. A tőzsdéken viszont úgy tűnik a befektetők abban bíznak, hogy mindezek hamarosan megoldódnak, így hétfőn tovább erősödő árfolyamokat láthattunk.
Európában mindenütt pluszok voltak, és a New York-i tőzsdék irányadó mutatói is felfele mozdultak. A 30 vezető iparvállalat Dow Jones indexe 55,68 ponttal, 0,21 százalékkal, 26 825,88 pontra nőtt. Az S&P 500-as mutatója 20,51 ponttal, 0,69 százalékkal erősödött, és 3006,71 ponton fejezte be a napot. A technológiai részvények Nasdaq Composite mutatója 73,44 ponttal, 0,91 százalékkal lett magasabb, és 8162,99 ponton zárt.
Hétfőn a budapesti tőzsdén az OTP nagy emelkedésének köszönhetően 1 százalékos pluszban zárt a BUX. Pozitívum, hogy a keddi nyitást követően sem veszített a lendületéből a magyar börze.
1; Eldőlhet végre a Brexit?
Hétfőn sem lehetett szavazásra bocsátani az EU és a brit kormány között létrejött kilépési megállapodást a brit parlament alsóházában John Bercow, az alsóház elnökének döntése miatt. Ezt azzal indokolta, hogy szombaton az alsóház már döntést hozott ugyanebben az ügyben.
Az alsóház egyébként szombaton fogadott el egy olyan módosító indítványt 322:306 arányban, amely megakadályozta a szavazást a megállapodásról. Az indítvány célja az egyezmény formális jóváhagyásának halasztása mindaddig, amíg annak jogi szövegét a parlament teljes egészében törvénybe nem iktatja.
Kedden a parlament ismét összeül, és a várakozások szerint szoros lesz az eredmény, de végül néhány fős többséggel átmehet Boris Johnson kilépési megállapodása.
2; Nem várható változtatás az MNB-től
Kamatdöntő ülést tart ma a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa, elemzők arra számítanak, hogy a testület nem változtat az alapkamat 0,9 százalékos szintjén, és az egynapos (overnight) jegybanki betét kamata is mínusz 0,05 százalék marad, és a kamatfolyosó sem módosul.
Elemzők úgy vélik: a jegybank monetáris döntéshozó testülete legalább a következő év végéig nem módosít az alapkamaton, feltéve, ha az infláció a 3 százalékos cél közelében marad, és a gazdasági bővülés üteme mérséklődik az idei növekedési csúcsokhoz képest. A jegybanki alapkamat 2016. május 25. óta 0,90 százalékon áll.
Az MNB prognosztizált kivárása egyébként beleillik abba a trendbe, amit világszerte a nagy jegybankok tesznek. Ennek révén míg korábban az MNB túl lazának tartott monetáris politikáját és a negatív reálkamatokat említette több elemző a forint gyengülésének okaként, ezek előbb-utóbb okafogyott indokok lehetnek. Valószínű ez is hozzájárult ahhoz, hogy némileg erősödni tudjon a magyar fizetőeszköz. (Részletes cikkünket itt olvashatja).
3; Recesszió Németországban, lassulás a régiónkban
A német jegybank szerint a gazdaság az egymást követő második negyedévben is visszaesést mutathatott. A szeptember végével záródott negyedévben minimálisan zsugorodhatott a német gazdaság az előző negyedévhez képest, amikor 0,1 százalékkal csökkent a gazdaság teljesítménye negyedéves összevetésben - közölte hétfőn ismertetett jelentésében a német szövetségi jegybank, a Deutsche Bundesbank. Az első negyedévben a német GDP 0,4 százalékkal nőtt. A német gazdaság utoljára a 2012 vége és 2013 eleje közötti időszakban volt recesszióban. A Bundesbank jelentése szerint a globális kereskedelmet sújtó bizonytalanság kedvezőtlenül hat az exportorientált német iparra. A Bundesbank hétfőn ismertetett jelentésében ugyanakkor leszögezte, hogy nem tart markáns recessziótól.
Nem csak Németországban, de a régiónkban is lehetnek gondok, legalább is a Coface elemzése szerint. Úgy látják, a közép- és kelet-európai régió GDP-bővülése uniós szinten kiemelkedő, a növekedés üteme lassulhat a következő években, a régiós GDP 2019-ben 3,6 százalékkal emelkedhet, 2020-ban pedig 3,2 százalékos gazdasági bővülés várható; a magyar GDP idén 4,5 százalékkal, 2020-ban 2,9 százalékkal nőhet
4; Normalizálódik a hozamgörbe, de nincs ok örömre
Mohamed A. El-Erian, a Pimco korábbi vezérigazgatója a Bloombergen közölt véleménycikkében arra hívja fel a figyelmet, hogy a hozamszintek normalizálódása mögött nem a javuló gazdasági folyamatokat, hanem a nagy jegybankok nemkonvencionális intézkedési iránti lelkesedés csökkenését kell keresni, idézte a szakembert az Equilor reggeli hírlevele.
A szakember a hozamgörbe invertálódása idején jelezte, hogy az nem feltétlenül a recesszió előjele, most arra figyelmeztet, hogy a jegybanki beavatkozások miatt torz képet mutat a kötvénypiac, így nincs okunk túlzott optimizmusra. Az eurózóna és az Egyesült Államok gazdasági növekedése is lassul, a kínai növekedési aggodalmak megalapozottak, és továbbra is fennállnak. A piaci szereplők többsége úgy gondolja, hogy a jegybankok nemkonvencionális intézkedési hosszú távon nem fenntarthatóak, és csak korlátozott hatásuk van, amellett, hogy teljesen eltorzították a kötvénypiaci hozamok alakulását.
5; Történelmi csúcson az OTP
Miután hétfőn két százalék feletti mértékben erősödött az OTP, kedden tovább tudott nőni a bank árfolyama. Ma reggel tovább tudott lépni a részvény, 1 százalékkal erősödött a bankpapír kurzusa. Ezzel az OTP elérte a 13 550 forintos szintet, ami újabb történelmi csúcsot jelentett.
Az elmúlt napokban egyébként többször megközelítette a papír a korábbi csúcsot, de rendre lefordult onnan, míg végül hétfőn sikerült az eddigi legmagasabb záróértékét elérnie.
A növekedésben szerepe lehet annak, hogy a harmadik negyedéves gyorsjelentéseknél várhatóan tovább növekvő számokat látunk majd. Ahogy az is segíthetett, hogy a Morgan Stanley 14 100 forintról 15 100 forintra emelte az OTP Bankra vonatkozó, 12 havi célárfolyamát.
Az alpesi állam új vámtarifarendszerről állapodott meg Amerikával. 
