A héten főleg az amerikai készletek magas szintje, valamint az OPEC várható intézkedéseivel kapcsolatos kételyek a mélybe lökték az olaj árát. A november legvégi, kitermelés-csökkentő OPEC-megállapodás óta nem látott alacsony szintre esett a fekete arany, a Brent 48, a WTI 45 dollár alá is benézett. Tavaly egyébként az OPEC-megállapodás előtt az év nagyobb részét ezen szinteken vagy alatta töltötte a nyersanyag ára.
Megvizsgáltuk azt a kérdést, hogy vajon az olajkitermelő cégek árfolyamai mennyire követték az utóbbi években az olajat. Az utóbbi bő öt évben, 2012 február elejétől az olaj ára 54 százalékkal esett, tehát ma kevesebb mint a felét éri. Az ETF DB listájáról kiválasztott két nagy olajcég-alap, a globálisan befektető iShares MSCI Global Energy Producers ETF (FILL) és a száz százalékban amerikai piacra fókuszáló SPDR S&P Oil & Gas Exploration & Production ETF (XOP) ennél sokkal jobban teljesített.
Legalább nem estek annyit a részvények
A FILL jelzésű ETF (tőzsdén kereskedett alap) csak 18 százalékkal, a XOP 38 százalékkal esett ez idő alatt. Ehhez valamelyest hozzájárulhatott, hogy a XOP-ban gáztermelők is vannak, sok cég olajat és gázt egyaránt felszínre hoz. Bár a FILL-ben levő multik is több lábon állnak. Itt a portfólió 16 százaléka volt legutóbb az Exxon Mobile, 10 százaléka a Royal Dutch Shell, 9,6 százaléka a Chevron részvényeiben.
Volt, ami még az olajnál is sokkal rosszabbul teljesített: a részvények helyett kizárólag magába a határidős olajba fektető nagy ETF, az USO. Ez 75 százalékkal esett ez idő alatt, jól jelezve, hogy hosszú távon olajat tartogatni lényegében öngyilkosság. Ez a rendszerint magas contango (kamattartalom) miatt van így, a távolabbi határidős árak magasabbak, mint a közelebbiek, ami folyamatos veszteséget okoz. (Erről a problematikáról itt>>>>> és itt>>>>> írtunk korábban részletesebben.)
Eső olajon is lehet nyereség
Miért teljesíthetnek hosszabb távon sokkal jobban a bányarészvények, mint az olaj? Egyrészt nem érvényes náluk ez a contango-probléma, a határidős árak szerkezete nem okoz veszteséget. Másrészt az olajcégek, ha esik is az olaj, költségcsökkentéssel, racionalizálással, egyes termelőhelyek leállításával, technológiai váltásokkal hatékonyabbá tudják tenni termelésüket, nyereségesek maradhatnak. Mint ahogy a nagy olajkonszernek ma már a palaolaj- vagy kőzetrepesztéses technika terén is fejlesztenek.
Tegnap a FILL árfolyama 1,4, a XOP 3,4 százalékkal esett a nap végére. Pedig a Bloomberg szerint az olajcégek 50 dollár körüli olajáraknál is szép nyereséget értek el az előző negyedévben. A Royal Dutch Shell például úgy tudta csökkenteni eladósodottságát, hogy közben növelte készpénzkészletét, és osztalékot fog belőle fizetni. Hat negyedév óta nem látott szintű készpénztermelő képessége volt, egyenesen pénztermelő gépnek titulálják (cash machine).
Köszönik szépen, jól vannak
A Dividenddata vagy az Ycharts nevű oldalak szerint a Shell és a British Petrol osztalékhozama egyaránt évi hét százalék körüli. Ha a részvényárfolyam nem változna, egy ilyen befektetés akkor is bőven a betétek, állampapírok feletti hozamot adna. A FILL ETF-ben az USA-részvények után a brit olajcégek súlya a legnagyobb (51, illetve 16 százalék közelében). A nagy amerikai olajcégek osztalékhozama is évi négy százalék körüli.
A nagy olajtársaságok üzenete az OPEC-hez: köszönjük szépen, mi jól keresünk – tréfál a Bloomberg. Az összefoglalóból kiderül, hogy nemcsak a brit olajtársaságoknak ment jól az utolsó negyedévben.
Multinak lenni jó
A világ öt legnagyobb cége – melyek a FILL alapban is a legnagyobb súllyal szerepelnek – az első negyedévben 11,4 milliárd dollárnyi szabad pénzeszközt termelt, szemben az egy évvel korábbi 14 milliárdos mínusszal. Ez már azokhoz az évekhez mérhető, amikor az olajár még 100 dollár felett járt (2010, 2014 első negyedéve). Kérdés persze, mi lesz, ha az OPEC béna kacsának bizonyul, és az ár leesik például 30-40 dollár közé.
Érdekes, hogy eközben az olajcégek árfolyama, amint grafikonunkon is látható, már december óta folyamatosan lefelé csorog, mindkét említett ETF-nél.
(Olvassa el interjúnkat is az ország egyik legsikeresebb árupiaci alapjáról.)
Már 2030-ra problémák léphetnek fel.
