Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
Nem múlnak a spekulációk a nemzeti aranytartalékok megcsapolásának lehetőségéről az euró megmentése érdekében. Különösen Németország reagál ingerülten azokra a felvetésekre, hogy az EFSF mögé saját tartalékaival beállva biztosítson garanciákat a mentőcsomag számára.

Az aranypiac.hu tájékoztatása szerint válság idején különösen kedvelt az arany, hiszen az ősi valuta hagyományosan arról híres, hogy őrzi értékét, miközben más befektetési eszközök leértékelődnek. Hosszú időn keresztül ez alapozta meg egy aranyfedezetű pénzrendszer létezését. A világ jegybankjai ezért őriznek még ma is aranyat a trezorjaikban, amelyek részben az aranyfedezet idejéből származnak, részben pedig azt követően halmozódtak fel szimpla kincsképzési céllal. Ezért elsőre kézenfekvőnek tűnhet egyes brüsszeli döntéshozók javaslata, hogy az euróövezet tagországainak hegyekben álló aranyvagyonát használják most fel az euró megmentésére tákolt mentőcsomag hatékonyságának növelésére.

A Cannes-i G20-as csúcs óta napirendi téma a jegybanki aranytartalékok valamilyen formában történő igénybevétele. Főként a német, az olasz és a görög kormányzat látja el egymást jó tanáccsal arra vonatkozólag, hogy miért kéne épp a másik félnek vésztartalékká minősíteni és megcsapolni a nemesfémkészletét. Egyelőre még elszántan hárítja minden érintett az ez irányú javaslatokat.

 

A német jegybank 3.401 tonnás aranykészlete (142 milliárd euró) a második legnagyobb a világon. A 2.452 tonnás olasz aranytartalék (102 milliárd euró) a negyedik helyen következik, de jelentősnek számít Görögország 111,5 tonnányi aranya (4,6 milliárd euró) is, ami a 30. helyhez elegendő. A szintén kritikus helyzetben lévő Portugália és Spanyolország 382,5 (16 milliárd euró, 14. hely) illetve 281,6 tonna (12 milliárd euró, 19. hely) arannyal rendelkezik. Mindez soknak tűnhet, de tekintettel Róma 1,9 billió eurós adósságállományára a teljes aranykészlet dobra verése is mindössze 1,8 billióra csökkentené az olasz állam kintlévőségeit. Nem más a helyzet a többi rossz adósnál sem. Görögország államadóssága 320 milliárd euró, de a jó adósnak számító németek is 2 billió euróval tartoznak hitelezőiknek.

Ugyanakkor őrültség is lenne túlzott mértékű eladással túlkínálatot teremteni az évente nagyjából 4.000 tonna felvételére képes nemzetközi aranypiacon. A kínálati sokk hatására az árfolyam összeomlana, ami az eladóknak sem lenne érdeke. Pont ennek megakadályozására született meg 1999-ben az úgy nevezett Központi Banki Arany Egyezmény (Central Bank Gold Agreement), amely szerint évente maximum 400 tonna aranyat értékesíthetnek az ehhez csatlakozott jegybankok együttvéve. Az egyezményt az euróövezet tagállamai mellett aláírta még Svájc és Svédország központi pénzintézete is, így a tényleges piaci értékesítésnek jogi akadálya is lenne.

A Bundesbank csábító méretű aranytartalékai megmozgatták már az utóbbi évtizedekben amúgy több német politikus fantáziáját is, de eddig még mindenki, aki rá szerette volna tenni a kezét a nemzet aranyára, vérző orral távozott. 1975-ben az olajválság idején az olajtartalékok feltöltésére használták volna szívesen az értékes nemesfém eladásából befolyó pénzt, 1999-ben a pénzügyminiszter a hiány finanszírozására használta volna, 2003-ban a német társadalombiztosítás vetett rá szemet, és 2009-ben konjunktúraélénkítő programot akartak indítani a felhasználásával. Csakhogy az aranytartalék a devizatartalékok mellett a frankfurti székhelyű, független jegybank felségterülete, amely a nép nevében köteles megőrizni azt.

A német aranytartalékokhoz egyébként sem könnyű hozzáférni. A nagy titkok övezte készletnek valószínűleg kevesebb mint a 10 százaléka lehet Németországban. A többi a központi bank szóvivőjének elérhető nyilatkozatai szerint a fontosabb kereskedési helyszíneken, New Yorkban, Londonban és Párizsban lelhető fel, az ottani jegybankok felelős őrzésében. A külföldön történő állomásoztatásnak főleg történelmi okai vannak. Az 50-es és 60-as években jelentős mennyiségű arany került a frankfurti pénzintézet tulajdonába az állandósuló német exporttöbblet ellentételezéseként, és azt akkoriban költséghatékonyabbnak tűnt helyben hagyni, mint drága pénzért páncéltermeket építeni, majd a rudakat hazaszállítani. Egy másik szempont viszont időközben már oka fogyottá vált: A hidegháború idején Frankfurt a keleti határhoz való közelsége miatt kockázatos helyszínnek tűnt a nagy értékek tárolására.

Németországban amúgy kényes kérdés jelenleg a külföldön történő értéktárolás kapcsán az is, hogy a Budesbank milyen mértékben képes ténylegesen rendelkezni a németek aranya felett. A 60-as években Karl Blessing akkori német jegybankelnöknek ígéretet kellett tennie az Egyesült Államokkal szemben arra vonatkozólag, hogy Németország nem fogja kivonni aranyát a New York-i Fed manhatteni páncélterméből mindaddig, amíg amerikai katonák állomásoznak Németországban. Egyes „jól értesültek” tudni vélik, hogy az USA azóta is egyfajta zálogként tekint a német aranyrudakra, amelyek fontos európai szövetségesének lojalitását biztosítják a számára.


 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, Darvas Zsolt, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, cikkenként nagyjából 10 forintért, havonta és laponként 745 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 372 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Deviza / Áru Még ennél is jóval magasabb üzemanyag-árakat jósolnak a jövő hétre
Privátbankár.hu | 2016. október 1. 16:59
Míg az MTI a mától érvényes adóemelés miatt 339-340 forintos benzint és 345-346 forintos gázolajat jelzett előre, addig a GKI Energia szerint a közeljövőben 345 és 355 is lehet a két fontos üzemanyag ára. Az üzemanyagok ugyanis drágultak valamelyest a világpiacon, főleg a hét második felében.
Deviza / Áru Két kézzel szórja a pénzt a tűzre a kínai jegybank
Privátbankár.hu | 2016. február 7. 12:04
Tovább zuhan a kínai devizatartalék, miután a jegybank rengeteg pénzt éget el a piacon a jüan stabilizálására.
Deviza / Áru Őrülten vették az olajat, de a forint és az OTP is kapós volt
Privátbankár.hu | 2015. június 10. 18:53
Az OTP jól teljesített, a többi magyar részvény már nem annyira. A forint ezúttal erősödni tudott, az euró nem ment tovább. Nap közben három százalékos emelkedésben is volt a kőolaj, de ezután kissé lecsendesedett.
Deviza / Áru Hol van a mi forintunk? Lengyelország jobban teljesít
Privátbankár.hu | 2015. április 24. 16:17
Lehet, hogy mi erősnek érezzük a forintot 300 forint alatti euróárfolyamok mellett, de az-e valójában? A lengyel zloty árfolyamából ítélve nem igazán, sőt, inkább gyenge. A trend ráadásul ebbe az irányba mutat. Nemrég az egy főre jutó GDP-ben is megelőztek minket.
Deviza / Áru De jó, hogy nincs devizahitelünk – végképp megállíthatatlan a frank
Privátbankár.hu | 2015. április 23. 17:00
Miután a svájci jegybank tovább növelte a negatív kamatozású betétek körét, rég nem látott mértékben esett a svájci frank árfolyama, ám csak fél napig. Sokak szerint az SNB már ellőtte minden puskaporát, semmit sem tud tenni az erősödés megállítására. Az ország drágán megfizet az erős frankért, öt éve először recesszióba süllyedhet.
Deviza / Áru Újból a vas és acél országa lehetünk
Privátbankár.hu | 2015. április 23. 15:58
Acélmű épül Miskolcon, a projekt megvalósulásával újraéledhet a nehézipar Diósgyőrben - mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára.
Deviza / Áru Tovább adják a forintot: ma is gyengülünk
Privátbankár.hu | 2015. április 23. 09:34
Megint 301 forintál jár az euró jegyzése, több régiós devizával együtt gyengülünk.
Deviza / Áru Európában is a kőolajért megy a harc - bíróságra citálják a németeket
Privátbankár.hu | 2015. április 23. 07:50
A cseh kormány bírósági úton követeli vissza azt a kőolajat, amelyet Csehország a közelmúltban csődbe jutott német Viktoriagruppe raktáraiban helyezett el.
Deviza / Áru Elhagyta magát a forint - frissítve
Privátbankár.hu | 2015. április 22. 13:54
Az előző két nap komoly erősödése után ma visszaesett a forint, az euró árfolyama 300 körül van ismét.
Deviza / Áru Zseniális devizaügylet, vagy a következő svájci frank bukta?
Fellegi Tamás | 2015. április 21. 16:24
Devizapiaci szereplők egyre gyakrabban emlegetnek egy ügyletet, amiben nagyon bíznak. Sokak szerint biztos pénzt lehet vele keresni kis kockázattal. Ez nem más, mint a török líra vétele az euróval szemben. A januári óriás svájci frank bukta után ezeket az ügyleteket illik óvatosabban kezelni, most megnézzük, itt miről is van szó.
Friss
hírlevél