Az aranypiac.hu tájékoztatása szerint a két egymással szemben álló tábor mindegyikének van részigazsága, de nem kevés iróniával az is megjegyezhető, hogy a jelenkor rogyadozó félben lévő pénzügyi berendezkedésének egyelőre az arany által kiérdemelt hiedelmek egyikére sem sikerül rászolgálnia.
Az arany minden válságot túlélt
Az euró és a vele szimbiózisban létező térségi fizetőeszközök, így a forint értéke is, az európai stabilitási kritériumok és szerződések, valamint a jegybanki és politikai vezetők döntéseinek függvénye. Míg ez a rendszer az utóbbi időkben igencsak leszerepelt, az arany a történelem során még minden pénzt túlélt, soha nem vált értéktelen fémdarabbá, és egy extrém válság, egy új pénzre való átállás esetén vésztartalékként mindig jó szolgálatot tett.
A fedezetlen pénzügyi rendszert most is csak lopakodva éri utol a végzete, mint ahogy ez korábban is a fedezetlen és végül széthullásra ítélt pénzrendszerek sorsa volt. Az erózió folyamata olyan alattomosan zajlik, hogy a mindennapokban szinte fel sem tűnik, legfeljebb csak a hónap végén, amikor a szokottnál mostanában kevesebb marad az emberek bankszámláján.
Alaposabban körbetekintve azonban feltűnik, hogy a már rég nem független nemzeti bankokat irányító politikusok egy ideje egyfajta totális devizaháborúhoz készítik a haditerveket. Szerződéseket szegnek, statisztikákat hamisítanak, joghézagokat szélesítenek kráterméretűre, gátlástalan pénznyomtatásba kezdenek, és ha kell, a töréspontig is elferdítik a valóságot. Az európai válságcsúcsok groteszk színjátékká silányulnak, és a bizalomkeltés helyett leginkább a kétségbeesett időhúzás látszatát keltik.
A bankok már válságterveket dolgoznak ki
Magáért beszél az is, ahogy egyre több jegybank a világban készül már arra, hogy elhagyja a süllyedő hajót. A Wall Street Journal tegnap arról számolt be, hogy több európai központi bank is dolgozik egy B terven az eurózóna széthullásának esetére. Az írekről úgy hírlik, hogy már nyomdai kapacitást is keresnek egy saját pénz kibocsátásának esetleges szükségességére. És mintha a piac elvesztett bizalmát visszaadni szándékozó központi pénzintézetek maguk sem hinnének a sikerben.
Az Arany Világtanács (World Gold Council) legfrissebb adatai szerint csak az idei harmadik negyedévben 148,4 tonna sárga nemesfém vándorolt a jegybankok páncéltermébe, az év egészére nézve pedig mindösszesen 450 tonnával növekedhetnek a nemzeti bankok aranytartalékai. Ezzel a jegybankok idén az arany iránti kereslet 10 százalékáról fognak gondoskodni, míg 2008-ban, a válság kezdete előtti utolsó évben még a kínálat 10 százalékát adták.
Aki a válság ellen akar védekezni az rudak formájában vegyen aranyat
Mindazonáltal fontos megjegyezni éppen most, hogy az arany árfolyama sem egyirányú utca. A nemesfém árfolyama spekulatív befolyásoknak éppen úgy ki van téve, mint ahogy irracionális túlkapásoknak is, amelyek előbb vagy utóbb korrekciókat vonnak maguk után. A mostanihoz hasonló bikapiacra volt példa az arany történetében nem egyszer, legutóbb 1980-ban, amikor fékevesztett emelkedés után az árfolyam hirtelen összeomlott. Ilyesmi a jövőben is bekövetkezhet, de a múlt azt is tanúsítja, hogy az összeomlás mindig csak átmeneti.
Aki a válság kiéleződése ellen akar arannyal védekezni, annak a nemesfémet a jegybankokhoz hasonlóan lehetőleg annak fizikai valójában, érmék vagy rudak formájában érdemes megvásárolni. Bár létezik számtalan értékpapír, amely az arany árfolyamát leköveti, de ez korántsem jelenti azt, hogy ezek a papírok arannyal lennének fedezve. A kockázat ezeknél leginkább abban rejlik, hogy egy komoly krízis esetén az értékpapír kibocsátója, például egy befektetési bank, tönkre mehet, ami a befektetés totális elvesztését is eredményezheti. Valójában pedig éppen akkor fog ezeknek a papíroknak a zöme semmit sem érni, amikor az aranyra, mint pénzhelyettesítőre szükség lehet.