Egyre erősebb az eladói nyomás a piacokon. A befektetők szinte minden szegmensben igyekeznek szabadulni az eszközeiktől. A tőzsdék és a nyersanyag árak tovább szakadtak, a dollár hirtelen nagyot erősödött az euróval szemben. A feltörekvő piacok az erősödő kockázatkerülés miatt rosszul szerepelnek, ennek a levét issza a forint és a budapesti tőzsde is. Az eurót 294 – 295 forintnál jegyzik.
A nyugat-európai részvénypiacok jelentős 2 – 3 százalékos veszteséget mutatnak és eséssel nyitott a Wall Street is. A nyersanyag árak tovább szakadtak, az amerikai WTI könnyűolaj 105 dollárig esett, a Brent pedig 122 dollár alá. Az arany piaca teljesen elhagyta magát, az unciánkénti jegyzés 1670 dollár zuhant.Az esés hátterében gyakorlatilag három fő ok áll. A globális lassulástól való félelem, az európai (főleg a görög) aggodalmak és az elmúlt hetek emelkedésének korrekciója.
A világgazdaság lassulásával kapcsolatos aggodalmak akkor kaptak új erőre, amikor a hétvégén Kína hivatalosan is lefelé módosította az idei évre szóló gazdasági előrejelzéseit. A kínai GDP idén „mindössze” 7,5 százalék lesz a kormány várakozásai szerint, ami ugyan még mindig impozáns növekedést takar, viszont 2004-ben volt utoljára ilyen alacsony szinten. A bejelentés után nőtt azok száma akik úgy gondolják, hogy Kína egyszerűen túlhűtötte a gazdaságát és a földetérés inkább kemény lesz, mint puha. A kínai ingatlanpiaci buborék, a túlzott hitelezés és a kínai önkormányzatok magas eladósodottsága hónapok óta lóg a piacok feje fölött és a pesszimisták szerint ez lehet az, ami miatt akár újabb hosszú ideig tartó lejtmenet kezdődhet a piacokon.
A görögökkel kapcsolatban messze nem dőlhetünk hátra. Március 8-án lesz ugyanis a piacok által hosszú hónapok óta feszülten várt kötvénycsere-akció, ami az eddigi legnagyobb hasonló program lesz a történelemben, másrészt az EU mentőmechanizmusának is egyik fontos vizsgája. Az új aggodalmak középpontjában az a forgatókönyv áll, hogy a magánhitelezők kritikus mennyisége nemet fog mondani az adósság leírására, kényszerhelyzetbe hozva ezzel Görögországot és valószínűleg aktiválva ezzel az államcsőd esetére köthető CDS-biztosításokat. Ma ismét megrázta a piacokat egy komoly előrejelzés a görög ügyről. A Reuters értesülése szerint a Nemzetközi Pénzügyek Intézete által készített dokumentum ugyanis 1000 milliárd euróra taksálja azt a költséget, amibe az EU-nak Görögország megmentése kerül. Ebben állítólag benne van olyan 160 milliárd euró is, amit a bankok újratőkésítésére kell használni.
A harmadik ok az, hogy több piaci termék is jelentősen drágult az elmúlt hetekben. A New York-i tőzsde több indexe is a 2008-as válság kirobbanása előtti magasságokba került, az olaj ára szintén éves csúcson forog, az euró pedig annak ellenére erősödött folyamatosan a dollárral szemben, hogy a piacon egyértelműen az euróövezeti deviza gyengülésére játszó pozíciók vannak többségben. A kockázatvállalási hajlandóságot erősítette az EKB folyamatos likviditás-bővítése is, ami az olyan kockázatos devizáknak is segített az elmúlt hetekben mint a magyar forint. A görög és a kínai hír tehát bőven elég volt ahhoz, hogy elindítsa a negatív korrekciót. A nyomás elég erősnek tűnik és egyelőre nem látszik, hogy egy tartósabb kiigazítás kezdődött, vagy átmeneti a lejtmenet és a nyereség kivételi hullámot esetleg újabb stabil emelkedés követi.