Tényleg olcsóbb nyáron az euró? Pont hiteltörlesztéskor drágább a frank?

Mennyire szezonális a forint árfolyama éven belül, illetve hónapon belül? Tényleg nyáron a legérdemesebb valutát váltani? Hónapon belül pedig tényleg pont akkor mennek fel az árak, amikor, micsoda pech, devizahitelt kell törleszteni? Tán összeesküvés történik?

Csak két egyértelmű eset volt

A 2001-es év elejétől kezdve néztük meg az árakat, ami azért jó kezdő időpont, mert akkoriban csökkentették, majd törölték el a csúszó leértékelést, és az árfolyam akkoriban kezdett jobban ingadozni a piaci folyamatok hatására. Az azóta eltelt 12 évből azonban – amint grafikonunkon látható – csak kettőben volt igazán jól láthatóan és egyértelműen épp nyáron a legerősebb a forint, 2001-ben és 2008-ban.

Túl sok volt a vis maior

Négy esetben pedig nyáron ugyan erős volt a forint, de ősszel vagy tavasszal is járt majdnem ugyanazon a szinten. (Az 1-2 forintos eltéréseket nem vettük figyelembe.) Ilyen volt például a tavalyi év is, amikor augusztusban 275 forint közelében volt a legolcsóbb az euró, de októberben is volt 276-277 forint, ami eléggé minimális különbség. Összességében a 12 esztendőből hat esetben vagy nyáron volt a legalacsonyabb, vagy az egyik legalacsonyabb az ára az eurónak.

A nyári olcsóságra egyébként van logikus magyarázat, hiszen ilyenkor több turista jön az országba – a magyarok nagy része pedig inkább a Balatonnál nyaral –, következésképpen nagyobb a kínálat. (De lehet, hogy a gazdasági aktivitás csökkenése, az export és import is fejt ki hatást.) Volt persze, amikor sokkal nagyobb erők térítették el az árfolyamot, például 2003. júniusban, a sávközép 2,26 eltolásakor, amikor azonnal 12 forintot drágult az euró, vagy a 2008 őszén kitört pénzügyi válság, vagy a végtörlesztés bejelentése 2011. szeptemberében.

Oszd meg és örömködj

Idén még nincs lejátszva a dolog, de az euró e sorok írásakor éppen a 300 forintos határ közelében járt. A nyári forinterősödés tehát gyakori, de nem szabad rá nagy összegekkel fogadni. Drágább lesz? Olcsóbb lesz?

Ha valaki tudja, hogy devizát szeretne venni, akkor leginkább azt lehet neki javasolni, hogy vegye meg a felét most, a másik felét később. Így ha esik az ár, örülni fog, hogy nem vette meg mindet, ha emelkedik, örülhet, hogy legalább a felét már megvette. Kockázatmegosztásnak is hívhatjuk. (Vagy apró trükknek lelkünk vigasztalására.)

Őrült dolog, és nincs benne rendszer

De tényleg a hónap elején/végén a legdrágább az euró/frank/jen, amikor az én törlesztőrészletemet számolják el? Ehhez szintén nézzünk meg egy grafikont. A svájci frank/forint az utóbbi bő egy évben, 2012. május elejétől 2013. május végéig teljesen összevissza mozgott hónapról hónapra. Tavaly májusban végig felfelé ment, júniusban lefelé, júliusban inkább stagnált és a hó végén leesett.

Ezután több hónapig 1-2 hetente fel-le ugrált, majd decemberben fel, januárban le, februárban és márciusban fel, áprilisban és májusban le, hogy a hó végén mégis hirtelen felmenjen. A hónapokon belül hol a hó végén, hol a hó elején, hol pedig  a hó közepén volt a legerősebb, hasonló arányban. Aligha lehet ebben rendszert találni.

Az árfolyam-manipulációt a törvény bünteti

Egyébként sem várható el a nemzetközi devizapiacok szereplőitől, hogy a magyar devizahitelesek kifosztása érdekében kockáztassák a pénzüket svájci frank- vagy forintműveletekkel. A likvid, nagy forgalmú piacokon az árfolyamok eltérítése költséges és veszélyes lenne. (Az árfolyam-manipuláció ugyanis törvényellenes, és súlyos szankciókkal járhat, mint nemrég a Libor nemzetközi kamatláb körüli botrány mutatta.)

Ha pedig bebizonyosodna, hogy a hónap egy bizonyos részén rendszeresen eltéríti valami az árfolyamokat, százával és ezrével ugranának rá a hazai és külföldi spekulánsok, alapok, brókerek, bankok, és vételeikkel, eladásaikkal igen rövid idő alatt kiegyenlítenék az árkülönbséget, megszüntetnék az anomáliát.