Vállalkozzak-e, milyen lehetőségeim vannak?
Mivel már rengeteg kisbolt, étterem, kézműves stb. vállalkozó van, ajánlatos felmérni, hogy mi az, amit vállalkozóként szebben, jobban tudunk mi magunk csinálni. Nagyon sok kezdő vállalkozó elköveti azt a hibát, hogy egyből a legnagyobbat akarja. A legjobb az, ha szépen lassan építjük fel a vállalkozást. Üzleti tervet is fontos készíteni.
A hitellel nehéz bánni. Lehetséges megoldás a külső tőke bevonása kockázati tőkés, vagy egyéb üzleti befektető által. Ha még sose volt valaki vállalkozó, de az ismeretségi körében van, akkor érdemes kérdezni tőle, ő hogyan kezdteMire kell figyelni, milyen hibákat követett el, hogyan oldotta meg. Adózási és jogi kérdések tekintetében azonban érdemes könyvelőhöz, jogászhoz, adótanácsadóhoz fordulni, főleg az elején.
Milyen cégeket lehet alapítani? Hogyan válasszak?
Induló vállalkozások általában az egyéni vállalkozás, a betéti társaság (bt.) és a korlátolt felelősségű társaság (kft.) megoldást szokták választani.
Egyéni vállalkozás
Indítása ingyenes és online is lehetséges, ügyfélkapu szükséges hozzá, nincs tőkeelőírási kötelezettség, nem minden esetben kell vállalkozói bankszámlát nyitni, alapításához és megszüntetéséhez sem kell ügyvéd. Ha valaki nem folyamatosan folytatja a tevékenységét (hanem például szezonálisan), szüneteltetheti az egyéni vállalkozását, és ilyenkor adókötelezettségei sincsenek. Ugyanakkor korlátlan felelősséggel jár.
Betéti társaság (bt.)
Ügyvéd segítsége szükséges az alapításhoz és megszüntetéshez, szükség van egy beltagra és egy kültagra, nincs tőkeelőírási kötelezettség, vállalkozói bankszámla nyitása szükséges hozzá. A tevékenységét nem lehet szüneteltetni. A beltag a társaság tartozásaiért korlátlanul felelős, míg a kültag a vagyoni betétje erejéig köteles helytállni.
Korlátolt felelősségű társaság (kft.)
Szintén ügyvédet kell igénybe venni az alapításhoz és a megszüntetéséhez, hárommillió forintos tőkeelőírási kötelezettség van (nem csak pénzben lehetséges). Akár egyszemélyes is lehet. Mindig kell vállalkozói bankszámlát nyitni hozzá, nem lehet szüneteltetni a tevékenységet. A tagoknak csak korlátozott vagyoni felelőssége van, alapvetően a tartozásokért csak a társaság vagyonával felelnek.
A megfelelő vállalkozási forma kiválasztásához mindenképp érdemes előzőleg ügyvéddel, illetve könyvelővel/adótanácsadóval/adószakértővel egyeztetni. Adózási kérdésekben a vállalkozás indítása előtt általános adózási kérdésekben segítséget nyújt a NAV Infóvonala is a 1819 telefonszámon, illetve e-mail útján is lehet kérdést feltenni.
Mi az az áfafizetés? Kell könyvelő a vállalkozásomnak?
Az áfát, azaz az általános forgalmi adót a végfogyasztásra vetik ki, ezért megfizetésével minden vásárló az elfogyasztott termék értékével arányosan járul hozzá a közteherviseléshez. Az áfa tehát a fogyasztást, a javak élvezetét adóztatja. A magyar adórendszerben az általa hozzáadott érték, vagyis az értéknövekedés után az eladónak minden kereskedelmi szinten meg kell fizetnie. Az áfa indirekt adó, hiszen nem az fizeti be az államnak, akitől a forrásösszege származik, hanem aki a terméket értékesíti vagy a szolgáltatást nyújtja.
A legtöbb országban, így Magyarországon is, kedvezményes áfa-kulcsok vonatkoznak egyes alapvető megélhetéshez szükséges árucikkekre, például gyógyszerekre, tejre és tejtermékekre, nyers húsokra, távhőszolgáltatásra. Gyakori probléma az áfához kapcsolódó adócsalás (például a jogosulatlan visszaigénylés, tehát ha például a vállalkozók a személyes fogyasztásukra szolgáló vásárlásaikat a termelést szolgáló eszköznek, anyagnak vagy szolgáltatásnak feltüntetve visszaigénylik annak áfáját és ezzel kibújnak az adó megfizetése alól). Ennek ellenére az áfa a jól ellenőrizhető és beszedhető adónemek közé tartozik.
A könyvelő alkalmazása mindenképp hasznos és javasolt, különösen a vállalkozás indításakor, főleg, ha a vállalkozó magánszemély nem jártas az adózásban. Egy vállalkozás indítása, fenntartása sok kötelezettséggel és a jogszabályok alapos ismeretével jár, így egy tapasztalt könyvelő alkalmazása nagyon sok terhet levehet egy vállalkozó válláról. A főfoglalkozású egyéni vállakozók számára azonban létezik olyan adófajta (a kisadózó vállalkozók tételes adója vagy ismertebb nevén a kata), ami egyszerű, szinte minden más adónemet kivált. Így aki ezt alkalmazza, annak nem feltétlenül kell szakember segítségét kérni.
Lásd még: 09. Fejezet, Speciális élethelyzetek, kedvezmények, támogatások
Mire kell figyelni a számlakiállítás során?
A vállalkozásnak az értékesítéseiről és az általa nyújtott szolgáltatásokról számlát kell kiállítania. A számlázáshoz szükségünk lesz egy számlatömbre vagy számlázóprogramra. A számlán az eladó és a vevő adatait, az értékesített termék vagy nyújtott szolgáltatás megnevezését, mennyiségét, egységárát, az áfa alapját (a nettó ellenértéket), az áfa mértékét, illetve az áfa összegét, továbbá a számla kiállításának keltét és az ügylet teljesítésének időpontját pontosan fel kell tüntetni.
Az egyéni vállalkozót nem csak neve, címe, adószáma azonosítja, hanem a nyilvántartási száma, ezt is rá kell írni a számlára. Lehet a vállalkozásnak fantázianeve is, de ettől még a számlakiállító pontos nevét, címét és adószámát is fel kell tüntetni. Ha áfamentességet alkalmazunk, az erre történő utalást is tartalmaznia kell a számlának.
Ha magánszemély részére is értékesítünk, akkor az esetek többségében számla helyett nyugtát is adhatunk, ezért nem árt, ha van nyugtatömb is. A nyugtát elsősorban az különbözteti meg a számlától, hogy azon nem kell szerepeltetni a vevő adatait (nevét és címét). Külön jogszabály határozza meg, hogy kinek kell kötelezően pénztárgépet használni. A pénztárgépet ki lehet váltani úgy, hogy számlázóprogramból, vagy számlatömbből nyugta helyett számlát állítunk ki minden értékesítésről. A kiállított számlákról adatot kell szolgáltatnunk a NAV Online Számla rendszerén keresztül.
Kinek kell jövedéki adót fizetnie?
A jövedéki adó közvetett adófajta, melyet bizonyos termékek, így az alkoholtermékek, a dohánytermékek és az energiatermékek értékesítése, illetve felhasználása után kell megfizetni. Jelentős időbeli különbség van aközött, amikor egy termék jövedékiadó-kötelessé válik, illetve amikor ezt a jövedéki adót meg kell fizetni. A jövedéki termékek többsége az előállítás vagy a kinyerés időpontjában válik jövedékiadó-kötelessé, illetve akkor, amikor azt behozzák az Európai Unió területére. Az adót azonban fel lehet függeszteni, azaz mindaddig nem kell befizetni, amíg a terméket szabad forgalomba nem bocsátják. Ha előre nem látható okból vagy természeti katasztrófa következtében a jövedéki termék – szabad forgalomba bocsátása előtt – megsemmisül, vagy helyrehozhatatlanul károsul, nem kell jövedéki adót fizetni utána.
Jövedékiadó-fizetésre kötelezett lehet:
- annak az üzemnek vagy raktárnak (összefoglaló néven: adóraktárnak) az engedélyese, ahol a jövedéki terméket előállították, feldolgozták, tárolták, ahonnan azt elküldték, illetve ahol azt átvették, vagy
- a feladó, címzett, szállító, szállítási garanciát nyújtó harmadik személy, aki előidézte az adófelfüggesztés megszűnését, vagy
- a terméket importáló személy, ha importtermékről van szó, és azt nem helyezték adófelfüggesztés hatálya alá.
Milyen adózási módok közül választhat az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozás?
Egyéni vállalkozó a vállalkozói személyi jövedelemadó, vagy az átalányadózás szabályai szerint, illetve a kisadózó vállalkozók tételes adójára (kata) vonatkozó törvény szerint állapíthatja meg az adókötelezettségét. A katát a fõfoglalkozású, az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplõ egyéni vállalkozó választhatja. Induló vállalkozásoknak remek megoldás lehet a katás egyéni vállalkozás, mert bizonyos bevételi értékhatárig (18 millió forint – ha egész évben mûködik) a tételes adón kívül (ami 50 000 forint) egyéb kötelezettsége nincs. Ez az adózási forma tökéletesen megfelel arra, hogy kipróbáljuk magunkat vállalkozóként.
Cégbejegyzésre kötelezett vállalkozások eltérõ nyilatkozat hiányában fõszabályként a társaság adó (tao) hatálya alá tartoznak. Eltérõ nyilatkozat lehet például a kisvállalati adó (kiva) választása. Minden esetben nyilatkozni kell az általános forgalmi adóalanyiságra vonatkozóan is. Ha a tevékenységünket fõleg magánszemélyek részére végezzük, és a várható éves bevétel nem éri a 12 millió forintot, akkor célszerû áfa alanyi adómentességet választani. Annak eldöntéséhez, hogy melyik adózási forma a legmegfelelõbb, könyvelõ, adótanácsadó segítsége hasznos lehet.
Méltányossági kérelem az adózásban
Előfordulhat, hogy kötelezettségeinket átmenetileg, vagy tartósan, rajtunk kívülálló okokból nem tudjuk fizetni. Erre megoldás lehet a fizetési kedvezmény igénybevétele. Fizetési kedvezményre jogosultak azok az adózók, akik a fizetési kötelezettségeiket (NAV által nyilvántartott adók, járulékok, pótlékok, bírságok és egyéb tartozások) valamilyen méltányolható gazdasági vagy személyes okból határidőre nem tudják teljesíteni. Ennek alapja a végrehajtható okiraton alapuló fizetési kötelezettség halasztására, részletekben történő megfizetésére, mérséklésére, illetve elengedésére (összefoglaló néven fizetési kedvezményre) irányuló kérelem. A fizetési kedvezmények elbírálása során csak az bír jelentőséggel, hogy a konkrét esetben a méltányosság gyakorlásának törvényi feltételei fennállnak-e vagy sem.
A fizetési kötelezettség mérséklése vagy elengedése csak tényleges tartozásra engedélyezhető. Ez azt jelenti, hogy jövőbeli tartozást vagy a már – átvezetéssel, visszatartással vagy befizetéssel – rendezett fizetési kötelezettséget nem lehet mérsékelni (elengedni). Adó (tőketartozás) csak magánszemély esetében mérsékelhető (engedhető el), azonban e körben sincs lehetőség a kifizető által természetes személytől levont adó- és járuléktartozás mérséklésére (elengedésére). Magánszemély adózónál a kérelem elbírálásakor az adóhatóságnak azt kell mérlegelni, hogy a tartozás megfizetése súlyosan veszélyezteti-e az adózó és a vele együtt élő hozzátartozók megélhetését.
Az egyéni vállalkozó kérelmét az abban hivatkozott indokokra figyelemmel bírálja el az adóhatóság. Ilyen indok lehet a megélhetés súlyos veszélyeztetettsége, illetve a gazdálkodási tevékenység ellehetetlenülése. Jogi személy és egyéb gazdálkodó szervezet esetében a pótlék és bírságtartozás kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén, különösen akkor mérsékelhető (engedhető el), ha e tartozások megfizetése az adózó gazdálkodását ellehetetlenítené.
Milyen jogviszonyokban foglalkoztatható az alkalmazott?
Foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak minősül minden olyan jogviszony, amelyben a szolgáltatás tárgya a foglalkoztató részére ellenérték fejében végzett munka. Ha a foglalkoztatott a jogviszony alapján biztosítottá válik (ld. 2. fejezet), akkor ezt a foglalkoztatást a NAV-hoz be kell jelenteni.
Munkaviszony
A munkaviszony olyan tartós jogviszony, amelyben a munkáltató áll jogviszonyban a magánszemély munkavállalóval. Munkaviszonyról beszélünk akkor, ha a magánszemély munkavégzésre irányuló tevékenysége önállótlan, függő munkaként jelenik meg. Azaz a munkavállaló alárendelt viszonyban van, a munkáltatót pedig utasítási jog illeti meg. A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre, határozott vagy határozatlan időre és írásba kell foglalni. A munkaszerződésben a felek bármely kérdésben megállapodhatnak, de jogszabállyal, illetve kollektív szerződéssel ellentétben nem állhat, kivéve, ha a munkavállalóra kedvezőbb feltételt állapít meg. A munkaviszony viszonylag biztonságosnak tekinthető a munkavállaló szempontjából, ugyanis a megszüntetés esetei, a felmondási tilalmak, illetve a kötelező juttatások mind a munkavállalót védik.
Megbízási jogviszony
Megbízási szerződés alapján a megbízott egy meghatározott ügy ellátására kötelezett. E jogviszonyban a felek egymással mellérendelt viszonyban vannak. A megbízás mindkét fél által a törvény szabályai szerint felmondható. A megbízási jogviszony jóval lazább kereteket ad a tevékenység végzésére, mint a munkaviszony. A megbízási szerződés bármilyen ügyellátásra köthető, amit a törvény nem tilt. A díj mértéke a felek szabad megállapodásának függvénye.
A megbízás szabályai vonatkoznak arra az esetre is, ha vállalkozói regisztrációval nem rendelkező, ám számlaképes magánszeméllyel kötünk szerződést. A járulékfizetés szempontjából ez a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony. Ha a megbízás alapján a magánszemély biztosítottá válik, akkor a járulékalapot képező jövedelem után járulékfizetési kötelezettsége keletkezik.
Önkéntes munka
A törvény szerint önkéntes tevékenység az úgynevezett fogadó szervezeteknél, a törvény által meghatározott tevékenységi körben, ellenszolgáltatás nélkül (ingyen) végzett munka.
Alkalmi munka
Ennek szabályait itt fejtettük ki: 3. A munka és a pénz.
Kapcsolódó írásainkat lásd: Diákverseny felkészítő anyagok - tartalomjegyzék
Egyes források:
Időt és pénzt takarítana meg a kormány vagy ennél sokkal sötétebb motivációk állnak a mögött, hogy ezután már csak külön kérésre kapnának borítékot a szavazók? 
