Az Európai Bizottság szerint az európai társadalom felkészült a nyugdíjkorhatárok emelésére. A testület szociális és foglalkoztatási ügyekért felelős tagja az aktív időskor európai évének felvezetőjén bemutatta az Eurobarométer legfrissebb felmérését, amely szerint az EU lakosságának közel harmada hajlandó lenne a korhatár betöltése után is dolgozni. A statisztikák szerint Magyarországon a legalacsonyabb a 60 év felett dolgozók aránya - számol be róla a Bruxinfo.
|
| Andor László |
"Ha lehet, dolgozzunk a nyugdíjkorhatár után is"
Tagállamonként hatalmas szórást mutatnak az Eurobarométer statisztikái, amelyekben az uniós közvélemény-kutató intézet az európai társadalom véleményét próbálta felmérni az időskori munkavállalás különböző aspektusairól. Az indokot az szolgáltatta, hogy 2012 az Európai Unióban az aktív időskor éve, így idén az EU arra próbálja majd felhívni a figyelmet, hogy az állampolgárok, ha tudnak, próbáljanak dolgozni a nyugdíjkorhatár betöltése után is.
A nemzetközi hitelezők a pénzért cserébe az athéni kormányt a nyugdíjrendszer átalakítására kötelezték. Pedig Görögországban nyugdíjasnak lenni kifejezetten irigylésre méltó dolog volt a válság előtt - és nemcsak a klíma miatt. Nézzük meg, hogy 2010 tavaszán, hogyan is működött az időskori ellátó rendszer a PIIGS-országok egyikében, összehasonlítva a szociális hálójára egy ideig "szent tehénként" tekintő Németországgal.
|
A szociális és foglalkoztatási ügyekért felelős EU-biztos a felmérés bemutatóján utalt arra, hogy az uniós tagállamokban egyébként is általános tendencia a nyugdíjkorhatár emelése, egyes országok pedig kifejezetten egyet is értenek ezzel. Az ezzel kapcsolatos intézkedések a dánok támogatják leginkább, a társadalom 58%-a szerint elkerülhetetlenül emelni kell a korhatárt. Hollandiában 55%-os, Írországban 53%-os, Nagy-Britanniában pedig 51%-os az emelés támogatottsága.
| Hogyan lehet dolgozni nyugdíj mellett Magyarországon? Részletek >>> |
A megkérdezett románok mindössze 7 százaléka tartja méltányosnak a korhatár további emelését, de hasonlóan gondolkodnak a bolgárok (10%), a lettek (13%) és a szlovákok (14%) is. Magyarországon mindössze a lakosok 20%-a támogatja a jelenleg 62 éves nyugdíjkorhatár emelését, de még ez is messze elmarad az EU 27 országának átlagától: az uniós állampolgárok átlagosan egyharmada gondolja ugyanígy.
A jóléti államok szerint, aki akar, dolgozzon amíg csak bír
Meglepően eltérően vélekednek az európai állampolgárok arról, hogy egyáltalán engedni kellene-e a dolgozókat, hogy a nyugdíjkorhatár betöltése után is dolgozzanak? Az EU lakosságának 61 százaléka ezt lehetővé tenné. A legmegengedőbb itt is Dánia: a megkérdezettek 93%-a nem korlátozna senkit abban, hogy idősen is munkát vállaljon, ha akar. 80 százalék fölötti támogatottsága van az engedménynek Hollandiában, Svédországban, Nagy-Britanniában, Finnországban, Németországban és Észtországban.
Dolgozni korhatár felett... minek?
A lista másik végén a görögök találhatók, akiknek mindössze 27 százaléka támogatja a nyugdíjkorhatár utáni munka engedélyezését, és kiugróan magas, 71 százalék gondolja úgy, hogy az állampolgárok a korhatár elérése után már ne dolgozhassanak. Romániában, Olaszországban és Szlovéniában szintén alacsony ennek a támogatottsága.
A magyarok 40 százaléka szerint engedélyezni kellene a korhatár betöltése utáni munkavállalást, 54 százalékuk utasítja ezt el, 6 százalékuk pedig nem tudott válaszolni a kérdésre.
Az adatok alapján Andor László EU-biztos úgy vélte, hogy Európa felkészült az időskori munkára, és az emberek készen állnak arra, hogy aktívak maradjanak 60 év fölött is. Szerinte az aktív időskor elengedhetetlen az Európai Unió előtt álló kihívások leküzdéséhez, pláne, mivel a statisztikák azt mutatják, hogy a mostani 40-ről 2060-ra 47-re emelkedik majd az EU-ban az átlagéletkor.
Andor László szerint nincs ok a félelemre, „de csak akkor nincs, ha megőrizzük az egészségünket, több munkalehetőséget teremtünk az időseknek, és ha megtanulunk együtt élni azzal a gondolattal, hogy az időskor nem feltétlenül kell, hogy azt jelentse, hogy függünk valakitől”.
Az Eurostat párhuzamosan közölt adataiból kitűnik, hogy 10 év alatt sokat javult az időskori foglalkoztatási helyzet az EU-ban. 2000-ben a 60-64 év közötti korosztálynak mindössze 23 százaléka dolgozott, 2010-ben ez az arány 31 százalékra nőtt. Svédországban a 60-64 év közöttiek 61 százaléka dolgozik. Ennél jóval alacsonyabb arányú eredménnyel, de így is a listavezetők közé tartozik Nagy-Britannia (44%), Észtország (42,8%) és Ciprus (41,9%). A lista végén – a többi országtól jóval lemaradva – Magyarország található: a 60-64 év közötti magyaroknak mindössze 13 százaléka dolgozik.
Ez a „gig economy.” 
