De ez nem jelenti azt, hogy nincsenek értelmes lehetőségek. Hogy mit is kezdjünk a megtakarítással, az mindenkinél a várható futamidőtől, megtakarítási céltól, kockázatvállalási hajlandóságtól is függ.
Egy-két évre nem érdemes vagy nem is szabad sokat kockáztatni, lekötni valamit. De szinte mindig igaz az is, hogy érdemes megosztani több felé. Egyes megoldások csak kisebb összegek mellett kifizetődők, korlátozva vannak.
1. Inflációkövetésben nagyok vagyunk
Az inflációkövető államkötvényről (PMÁP) sokan elmondták már, hogy a magyar kisbefektetők kivételezett helyzetben vannak: évi 3,8 százalékos kamatot is adnak nekik. (Jelenleg a 3 és az 5 éves futamidejű kötvényre 1,10 és 1,40 százalék a kamatprémium az infláció felett.) Ráadásul gyakorlatilag nulla kockázat mellett. Így aki jól akar aludni, és mégis megőrizné pénze értékét, annak ez feltétlen ajánlható. Futamidő vége előtt is viszonylag olcsón fel lehet mondani.
2. Adókedvezmények is vannak
Állam bácsi ajándékait nem árt kihasználni, ilyenek egyes adókedvezményes megtakarítási formák, mint a NYESZ (nyugdíj-előtakarékossági számla) adóvisszatérítése, vagy a nyugdíjpénztárak, egészségbiztosítási pénztárak adókedvezménye. Attól függően válassz, hogy egyébként a konstrukció futamideje, egyéb feltételei megfelelnek-e a céljaidnak.
Rövid távú megtakarításokat nyilván nem szabad hosszú távra befektetni, és az adókedvezményért sem szabad olyasmit megvenni, aminek a hozama egyébként nem vonzó, vagy a kockázata túl magas. (Biztosítást pedig azért nem kötnénk, mert túl nagy kompromisszumokkal, kötelmekkel, költségekkel jár.)
Az árfolyamnyereség adóját a NYESZ mellett a TBSZ számlával is meg lehet úszni.
3. Évi tíz százalék hozam?
A lakástakarék is állam bácsi ajándéka, de itt kiegészítik a kamatot támogatással, nem az adóból térítenek vissza. Feltétlenül érdemes beszállni, ha a családban bárki lakást akar venni, vagy felújítani. Ez is szinte talált pénz, a hozam a támogatással ideális esetben (megfelelő futamidőnél) évi tíz százalék is lehet.
4. Részvényt venni?
Egy konkrét részvény nem biztos, hogy megtérül, egy részvénycsomag, főleg, ha jelentős osztalékot fizet, és legalább tíz évig tartod, nagy valószínűséggel igen. Sokak szerint hosszú távon a részvény lekörözi a kötvényeket, részvényeket, de ez azért nem mindig, nem minden időszakban és nem minden piacon igazolható.
A részvénypiacon kilenc és fél éves emelkedés van mögöttünk, így csak kevés részvényt mernénk most venni, például a portfólió 5-10 százalékáig, és csak magas osztalékkal. (Itthon például Mol, Magyar Telekom.)
5. Még több részvényt?
Ha tartalékoltál állampapírt, abból vegyél még részvényt – de csak ha majd mindenki elad, mert megjött a következő krach, tőzsdei pánik. Ez körülbelül 6-8-10 évente be szokott következni: például 1987-ben, 1997-1998-ban (ázsiai, orosz válság), 2000-től (dotkom-összeomlás), 2008-2009-ben (Lehman-csőd és pénzügyi válság).
Ezek mélypontja körül, 30-40-50 százalékos esés után mindig jó üzlet volt vásárolni, bár kétségtelenül nagyon kockázatos, semmire nincs garancia. Itt is érvényes, hogy sok éves befektetésben kell majd gondolkodni.
6. Költsd el!
Na nem szórakozásra és luxusra, hanem lakásfelújításra, fűtéscserére, szigetelésre, járműcserére, olyasmikre, amelyek megtakarítást jelentenek. Vagy pedig egészséged javítják, életed meghosszabbítják. Új lakás a hegyekben, vagy park mellett, az elővárosban? A legtöbb ilyen beruházás idővel megtérül, vagy pénzügyileg is, vagy úgy, hogy tovább fogsz élni és nyugdíjat kapni.
7. Tanulj!
Vagy taníttass valakit a családból. Nyelvtanfolyam, szakmai kurzus, amivel többet fogsz tudni keresni a jövőben, ezek nagyon is megtérülő beruházások lehetnek. A befektetett összeg sokszorosát érhetik. Az angol nyelv nélkül ma már szinte semmit sem lehet kezdeni, de egy második nyelv és egy jó szakma is szárnyakat adhat a karriernek.
8. Menj nyaralni!
A nyaralás is lehet kifizetődő. Két hét intenzív pihenés, munkától, számítógéptől távol, teljes és alapos kikapcsolódás, csodákat tehet és új teljesítményekre sarkallhat. De tényleg rendesen kell pihenni, megfelelő körülmények között, nem a laptopot, telefont nyomkodni folyton ugyanúgy, mint odahaza. A körzeti orvosom is ilyen pihenést ajánlott.
Nemigen lehetett hallani a Szájer József nevével fémjelzett Szabad Európa Intézetről, mióta tavaly nyáron közzétették az úgynevezett szuverenitásindexüket. 
