|
| MTI Fotó: Máthé Zoltán |
Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) alelnöke az MTI-nek nyilatkozva úgy vélekedett, ha a jelenlegi járulékok mellett megy végbe a cafeteria készpénzre átkonvertálása, akkor ez sem a vállalatok, sem a munkavállalók szempontjából nem okoz lényeges különbségeket.
Akik rosszul járhatnak
Az MGYOSZ alelnöke azonban rámutatott arra, hogy az esetleges változás érzékenyen érintené a vendéglátást, a szállodaipart és az idegenforgalmat, hiszen ezen ágazatok felfutásában jelentős szerepe volt a SZÉP-kártyák révén elért bevételeknek.
|
Nyílt kettős bérrendszer kell A cafeteria készpénzesítését csütörtökön jelentette be Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint ezt úgy kell végrehajtani, hogy a munkáltatók nem veszítsék el az adózási kedvezményüket. Ehhez szakmai megbeszélésre hívta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát. Részletek >>>> |
Rolek Ferenc hangsúlyozta: az átváltás önmagában nem jelent problémát, a kérdés az, hogy milyen feltételekkel, milyen szabályozási környezetben valósul majd meg a miniszterelnök felvetése.
Az alapötlet jó, de...
Zs. Szőke Zoltán, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (Áfeosz-Coop Szövetség) elnöke úgy vélte, maga az alapgondolat nagyon jó. Amennyiben megvalósul a miniszterelnök felvetése, az alapvetően egyszerűsíti a jelenlegi bonyolult rendszert.
Egyetértett az MGYOSZ alelnökével abban, hogy a rendszer átalakítása negatívan hat a turizmusra. Az Áfeosz-Coop Szövetség elnöke szerint a cafeteria készpénzesítésének nem lesz negatív hatása a kereskedelemre. Várhatóan a témakörben a VKF keretein belül rövid időn belül elkezdődnek a tárgyalások.
Nem lehet akármire költeni
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára azt emelte ki, hogy a cafeteria, a béren kívüli juttatás rendszerét védeni kell, mert társadalmilag hasznos fogyasztásra (étkezés, turizmus, nyugdíj- és egészségbiztosítás) ösztönöz.
A VOSZ főtitkára szerint a cafeteria "készpénzesítése" ellen szól, hogy a béren kívüli juttatás a társadalmi gondoskodás egy formája, megléte érték a munkavállaló számára, rendezett munkaügyi viszonyt tükröz. Napjainkban Magyarországon közel 2 millió munkavállaló részesül cafeteriában - emlékeztetett.
Húzza a kiskereskedelmet
A VOSZ főtitkára fontosnak nevezte azt is, hogy a cafeteria célzottan a magyar fogyasztást segíti. Példaként említette a magyar tulajdonú kiskereskedelmet, amelynek a VOSZ főtitkára szerint nagyon jót tesz a cafeteria felhasználása. A belföldi turizmus kapcsán pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar tulajdonban lévő vendégházak, panziók, kisebb szállodáknál a forgalom 20-30 százalékának forrása szintén a béren kívüli juttatás - írja az MTI.
Hasomló véleményen van Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára is. A Népszabadságnak nyilatkozva elmondta: nekik eddig is az volt az érdekük, hogy a cafeteria rendszere minél szélesebb körű és minél rugalmasabb legyen. Ha szabadon elkölthető készpénzzé alakítják, az egyik legvonzóbb költési helyszín vélhetően épp a kereskedelem lesz.
Nőhet a bér
Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke egyetértett a miniszterelnök felvetésével, a cafeteria "készpénzesítésével. Úgy vélekedett, hogy a béren kívüli juttatás készpénzben történő kifizetése hozzájárulhat az alacsony bérszínvonal emelkedéséhez. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a béren kívüli juttatás készpénzesítése révén ki lehetne iktatni azt az apparátust, amely a különböző üdülési csekkek, étkezési jegyek forgalmazásával foglalkozik.
Levelet írtak Orbánhoz
Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke szerint nem lehet egyértelműen megítélni a miniszterelnök felvetésének hatásait. Beszámolt arról, hogy csütörtökön levélben fordultak a miniszterelnökhöz, hogy a munkáltatók mellett szakszervezeti körben is vitassák meg a munka világát érintő kérdéseket.
Mi lesz a sporttal és a gyógyszerrel?
Fata László cafeteria-szakértő a Népszabadságnak azt mondta: a jövő évi bértervezést egyelőre nem nehezíti a bizonytalanság. A várható változások után viszont másképp kell megközelíteni azokat a célokat, amelyeket a cégek a cafeteria révén - például a sportolás támogatásával - egyébként el akarnak érni: mint a kollégák rekreációja, rendszeres egészségügyi felülvizsgálata, vagy a betegségmegelőzés.
Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke pedig úgy nyilatkozott: a gyógyszertárak még nem tudják milyen és mekkora kárt okoz majd a tervezett átalakítás. A napokban mérik fel, hogy pontosan mire számíthatnak és konzultálnak az egészségpénztárakkal is.
|
Máris nekiugortak a rendszer átalakításának Pénteken beadta Balog Zoltán miniszter az Erzsébet-program egyik gyors módosítását,egy másik állami alapítvány (Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány) feladata lesz a gyerek és ifjúsági programok, illetve táborok szervezése. Így pedig már nem csak a korábban kizárólagos üdülési alapítvány forgalmazhat ilyen utalványokat, hanem egy másik is, egy másik területen. Azaz a törvény szerint megszűnik a MNÜA kizárólagossága, amit az EU kifogásolt - írta az index.hu. Részletek >>>> |
A kapcsolatok továbbfejlesztéséről is tárgyalnak. 
