Egyre nagyobbak a vagyoni különbségek az uniós országok között

A jelentés szerint a munkanélküliség csaknem 20 éve nem látott csúcsra nőtt, a háztartások bevételei csökkennek, a szegénység és a társadalmi kirekesztettség kockázata pedig növekszik, főleg a dél- és kelet-európai tagállamokban. A dokumentum szerint nő a szakadék azok között az országok között, amelyek lefelé tartó spirálba kerültek, és azok között, amelyek legalább valamelyest képesek ellenállni a válságnak. Míg előbbiek a gazdasági kibocsátás csökkenésével, a munkanélküliség emelkedésével és az elkölthető jövedelmek visszaesésével szembesülnek, utóbbiakat jobban működő munkaerőpiac és kiterjedt jóléti rendszer jellemzi.

"2012 nagyon rossz év volt Európa számára a munkanélküliség és a romló szociális helyzet miatt" - összegezte a jelentést Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatáspolitikáért és szociális kérdésekért felelős tagja. "Elemzéseink ugyanakkor azt mutatják, hogy a megfelelő munkaerő-piaci reformok és a jóléti rendszer szerkezetének javítása ellenállóbbá teszi a tagállamokat a gazdasági sokkokkal szemben, és felgyorsítja a válságból történő kilábalást" - tette hozzá Andor László. Egyben hangsúlyozta, hogy idén is csak akkor lehet javulásra számítani, ha Európa hitelesen kezeli az euróválságot, forrásokat képes bevonni a befektetésekhez.

A dokumentum arra is rámutat, hogy az eurózóna tagállamai között jóval nagyobb a különbség a munkanélküliség szintjében, mint az övezeten kívül. Az északi és déli eurózónatagok között 2000-ben 3,5 százalékpontos volt a különbség a munkanélküliségi rátában, ez 2007-re nullára csökkent, majd 2011-ben 7,5 százalékra nőtt. A jelentés megállapítja, hogy a szegénység és a társadalmi kirekesztettség kockázata az egész Európai Unióban emelkedett tavaly. A tartós szegénységbe süllyedés veszélye az Európai Bizottság szerint a fiatal felnőtteket, a munkanélküli nőket és a gyermekeiket egyedül nevelő anyákat fenyegeti a leginkább.

2009 és 2011 között az Európai Unió tagállamainak kétharmadában csökkent a háztartások által szabadon elkölthető jövedelem reálértéke; a legnagyobb mértékben, 17 százalékkal, Görögországban. Spanyolországban 8 százalékos, Cipruson 7, Írországban és Észtországban például 5-5 százalékos volt a visszaesés. Magyarországon ugyanakkor négy százalék fölötti volt a csökkenés. Mindez az Európai Bizottság szerint éles ellentétben áll azzal, hogy Franciaországban, Németországban és Lengyelországban a munkaerőpiac ellenállóbb szerkezetének és a jóléti rendszernek köszönhetően a háztartások bevételei a válság alatt is növekedni tudtak.