Ma már kisebbségben vannak Magyarországon is azok, akik úgy gondolják, csak és kizárólag az állam feladata lesz a nyugdíjukról gondoskodni – derült ki az Aegon Magyarország reprezentatív kutatásából. A válaszokból kiderül, csak a magyarok 35 százaléka gondolja, hogy a nyugdíj kizárólag az állam feladata, míg 43 százalék közös feladatnak tartja, 21 százalék pedig úgy gondolja, csak magára számíthat majd ebben a kérdésben.
Különbség van a pályakezdők és a nyugdíjhoz már közeledő korosztály, azaz a 19-29 év közöttiek és a 40-59 év közöttiek gondolkodása ebben a kérdésben. Míg a 19-29 éves korosztályban a legmagasabb azok aránya, akik szerint magunknak kell gondoskodniuk nyugdíjukról, mert az állam ezt nem fogja tudni a jövőben biztosítani, addig ez fokozatosan csökken az egyre idősebb korosztályok irányába. Ezzel fordítottan arányosan változik azok aránya, akik szerint közös feladat a nyugdíjra való felkészülés, ők úgy gondolják, hogy az állam mellett maguknak is gondoskodniuk kell jövőbeni anyagi biztonságukról.
|
| Nagyobb méretű képért kattintson ide >>>> |
Nem meglepő, de ha a nyugdíjukról van szó, a magyarok kerülik a kockázatokat, 62 százalékuk úgy nyilatkozott, inkább a biztos megtakarítási formákat választják. Csak közel 7 százalék gondolja úgy, hogy kockáztatna, ha a magasabb kockázat magasabb hozammal is párosul. Érdekesség, hogy Heves és Jász-Nagykun megye lakói bátrabbak ebből a szempontból, itt 10 százalék körül van a magasabb kockázatot vállalók aránya.
A befektetési formákban is megjelenik ez a kockázatkerülő magatartás, a legtöbben, 22 százalék önkéntes pénztári tag, ezt követi az életbiztosítással (19%) és a nyugdíjbiztosítással (6%) rendelkezők száma. A magyarok 36 százaléka azonban még mindig semmilyen nyugdíjcélú megtakarítással sem rendelkezik.
5 és 20 ezer forint között teszünk félre
Közel ugyanennyien, 37 százalék azt mondja, jelenlegi anyagi helyzetében nem tud félretenni. A legtöbben havi 5 és 10 ezer forint között (42 százaléka) tesznek félre nyugdíjcélra, 15 és 20 ezer forint között 14,5 százalék, míg havi 20 ezer forint felett csak a magyarok alig 7 százaléka tud megtakarítani nyugdíjas éveire. Nem meglepő, de a legkevesebbet a pályakezdők (15-29 évesek) és a nyugdíjhoz nagyon közel állók (60 évnél idősebbek) tudnak félretenni, ebben a két korosztályban közel 45 százalék azok aránya, akik semennyit nem tesznek félre nyugdíjcélra. A 40 és 60 év közöttiek nagy része 5 és 10 ezer forint között tud megtakarítani.
Egyre többen online kötnek nyugdíjbiztosítást, ebben is a 40 és 55 év közöttiek a legaktívabbak: 72 százalékuk köt ilyen módon biztosítást, míg a fiatalabbaknak csak 23 százaléka, az idősebbeknek pedig csupán 5 százaléka. Az online kalkulátor nemcsak a nyugdíjazás várható napját számolja ki, de az addig megtakarítható lejárati összeget is, több hozambecslést feltételezve, ezzel is elősegítve az ügyfelek döntését.
Akkora zűrzavarra nem számítanak, mint áprilisban, de komolyabb kilengés jöhet a tőke- és devizapiacokon hétfőn.

