Míg tavaly a családi költségvetés, idén a megtakarítások és a pénzügyi tervezés alapkérdései adják a Pénz7 programsorozat fő irányát. Hazánk egy, a brüsszeli székhelyű Európai Bankföderáció szervezésében megvalósuló, 30 országot átfogó páneurópai programhoz csatlakozott tavaly először a Magyar Bankszövetség kezdeményezésére. (A tavalyi Pénz7-ről bővebben itt írtunk >>>)
A Diákhitel Központ, a Magyar Bankszövetség és a Magyar Nemzeti Bank által életre hívott Pénziránytű Alapítvány társszervezőként, míg az Emberi Erőforrások Minisztériuma szakmai támogatóként kapcsolódott a programhoz. A március 7-11. között zajló programhéten általános- és középiskolások foglalkoznak majd osztályfőnöki órák keretében a tudatos pénzügyi tervezéssel és a megtakarításokkal.
Ha a családban nem megy, akkor az iskola segíthet
Hegedűs Éva, a Magyar Bankszövetség elnökségi tagja, a Pénz7 vezetői támogatója az esemény sajtótájékoztatóján elmondta, a Pénziránytű által végzett kutatások a lakosság pénzügyi tudatosságáról és a banki tapasztalok is azt mutatják, hogy „van tennivaló” a magyarok pénzügyi tudatosságában alakításában. Az edukációt viszont tanácsos a gyerekeknél elkezdeni, aminek a terepe jó lenne, hogyha a család lenne. Mivel ez nem minden esetben tud így lenni, az iskola lehet a másik tér, ahol a gyerekeket tanítani lehetne a pénzügyi tudatosságra.
Korosztályokra írott segédanyagok
A Pénz7 sikerét az is mutatja, hogy míg tavaly 660 iskola 90 ezer diákja vett részt a programban, idén már közel 800 oktatási intézmény és több mint 100 ezer diák csatlakozott a programhoz. Az első pénzhétnél 1000 tanár, idén már 1500 tanár segíti átadni az ismereteket a diákoknak
A mai nappal kezdődő idei sorozat is játékos és szemléletkeltő eszközöket használva próbálja a fiatalokat a felelős pénzügyi magatartásra tanítani. Idén több hónapos munka előzte meg, hogy a négy korosztálynak megfelelő, gyakorlatias feladatokat állítsanak össze. Az iskolás korú gyerekeknek más-más módon, különböző segédanyagokkal próbálják felhívni a figyelmét pénzügyi tudatosságra. A programban az életkori sajátosságoknak megfelelően kialakított anyagok idén már nem három, hanem négy korosztálynak készültek: külön a 3-4. osztályosoknak, az 5-6. osztályosoknak, a 7-8. osztályosoknak, illetve a 9-12 osztályos középiskolásoknak.
A tananyagot a négy korosztálynak tapasztalt pedagógusok fejlesztették ki, majd próbaórákon tesztelték, utána pedig beépítették a bankszektor szakértőinek gyakorlati észrevételeit és az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet szakmai állásfoglalását is. A Pénz7-hez a pénzügyi szektorból mintegy 250 önkéntes banki szakember is csatlakozott, akik az óravezető tanárokat segítik. A programban regisztrált iskolák a tananyagokat az osztályfőnöki órákon sajátíthatják el.
Az alsósoknak például mesevilággal, a jól ismert tücsök és a hangya meséjével és karakterekkel próbálják elmagyarázni a takarékosságot. A középiskolásoknak is gyakorlati pénzügyi tervezés segítésével próbálják bemutatni a pénzügyi tervezés jelentőségét: egy szalagavató előkészítésén keresztül érthetik meg a kiadások és a tervezés mikéntjét, és amivel a kamatszámítást is gyakorolni tudják a diákok.
A helyi igényekre szabták
Merényi Zsuzsanna, a Pénziránytű Alapítvány szakértője a program részleteivel kapcsolatban elmondta, a tanárcsapatban alsós, felsős és középiskolában tanító tanárok is dolgoztak, a pedagógiai szempontból való megfeleléshez az Emberi Erőforrások Minisztériuma is hozzájárult, illetve az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet lektorálták az anyagot.
A program kidolgozásánál nehézséget jelentett, hogy a gyerekek egy része falusi, egy részük városi környezetben él. Ezért idén a programokat nagyobb rugalmassággal dolgozták ki, azaz a tanagyagok bővíthetők, bizonyos elemeket el lehet hagyni, azaz a helyi lehetőségekhez igazodva, a tanárok alakíthatják ki az órákat az osztályfőnöki tanórákon belül.
A célok és a megtakarítás összefügg
Hegedűs Éva szerint a pénzügyi kultúra fejlesztése nem egy „kampányüzenet”, hanem olyan cél, amiért minden nap kell dolgozni. Ehhez egyszerűen érthető üzeneteket kell eljuttatni, de a program abban is hatékony, hogy „jobban segíteni megérteni, hogy a több tudás, jobb életet segít, és felnőtté váló gyerekek nemcsak a pénzügyi tudatosság szempontjából lesznek felkészültebbek és jobb döntést tudnak ezzel meghozni, hanem segít megtanítani őket abban is, hogyha a vágyakat sikerül a lehetőséghez igazodni” – mondta Hegedűs.
Nehéz, ha még a tanárok sem értik
Szuromi Ágnes, a Pénziránytű Alapítvány ügyvezető igazgatója a program társszervezőjeként a tavalyi tapasztalatokat összegezve elmondta, míg az első Pénz7-nél a családi költségvetés volt a központi téma, amelyről bár az visszajelzést kapták, hogy maguk a tanárok sem értettek ehhez. Éppen ezért idén arra biztatják a tanárokat és a gyerekeket, hogy pénzügyi terveket dolgozzanak ki, és gondolják át, azt hogyan tudják megvalósítani.
Szuromi Ágnes egyúttal azt a szomorú statisztikát is ismertette, miszerint a magyaroknak nagyon kis része, alig 40 százaléka takarékoskodik rendszeresen. A kutatások azt mutatják, a magyaroknak célok kellenek ahhoz, hogy megtakarítsanak. Akik viszont takarékoskodnak, azok majdnem 90 százalékának vannak pénzügyi terveik. Az idei Pénz7 ezen próbál javítani.
Vannak hiányosságok
Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke a programsorozat megnyitóján emlékeztetett, a tavaly indult Pénz7-hez Magyarország elsőként csatlakozott. Céljuk idén sem változott: egy széles összefogáson keresztül nem „bankolásra” szeretnék szoktatni az fiatalokat, hanem felelős pénzügyi döntések meghozatalára tanítani őket.
Hornung Ágnes pénzügypolitikáért felelős államtitkár a kormányzat álláspontját ismertetve a kezdeményezésről elmondta, örömteli látni a különböző szervezetek együttműködését látni egy jó cél érdekében. Előadásában arról beszélt, hogy mi történik, ha valaki nem tudja tudatosan kezelni pénzügyeit. Ilyen egyszerű eset az is, hogyha valaki a bankkártyájára írja fel a PIN-kódját.
Az államtitkár is úgy látja, Magyarországon komoly a pénzügyi tudatlanság, amit a Quaestor-botány is mutat - sokan vannak, aki nagy kockázatokat vállalnak, és sokan vannak olyanok, akik még bankszámlával sem rendelkeznek, nem ismerik a különféle befektetési formákat. Ide sorolhatók azok a hitelszerződések is, amelyeket felelőtlenül kötnek. „Kik a tudatos fogyasztók? Kiknek szeretnének irányt mutatni a programmal?” – tette fel a kérdés Hornung. Az államtitkár szerint mindenkinek, hogy a felsorolt hibákat ne kövessék el, hanem megfelelő tudatossággal kezeljék a pénzügyeit.
Muszáj fejleszteni a készségeket
Pölöskei Gáborné miniszteri biztos, a Klebersberg Intézményfenntartó Központ frissen kinevezett vezetője szerint a tavaly kezdődött Pénz7-tel elindult egy olyan folyamat, amely meghatározó a további gondolkodás szempontjából. Pölöskeiné szerint a változó világban fontos kérdés, hogy az oktatás hogyan tudjon megfelelni, de nem lehet nem figyelembe venni azt sem, hogy milyen mértékben változik a környezetünk. Ehhez a készségeket elengedhetetlen fejleszteni. A pénzügyi tudatosságnak is a készség szintén kell megjelennie.
|
| Pölöskei Gáborné |
A fejlesztési célok között jelenik meg a gazdasági és pénzügyi fejlesztés. Ez azért fontos, hogy a gyerekek el tudjanak igazodni a mindennapi életben, hasznosítani tudják az ismereteket, de ebben az oktatásnak is kell segíteni. Ugyanakkor ebben a helyzetben a gyerekeknek a saját felelősségüket is fel kell ismernie, és fontos, hogy ezt a családba is be tudják vinni. Hosszútávú tervezési készségekkel kell felvértezni a gyerekeket – tette hozzá.
Témahetek és a gazdasági ismeretek oktatása
Pölöskei Gáborné emlékeztetett, a pénzügyi és gazdasági ismeretek oktatását a Nemzeti Alaptanterv lehetőségként említi. Az alaptanterv a miniszteri biztos szerint jó, de abból, hogy azt hogyan fordítjuk le a kerettantervben tantárgyra és óraszámra, ez már újragondolást igényel. A lehetőség adott a pénzügyi és gazdasági ismeretek oktatására. Másrészt új lehetőségként jelennek meg az úgynevezett témahetek is, mint amilyen a Pénz7. Az ilyen rendezvénysorozatokon új módszertant lehet átadni a tanároknak, nyitottabbak lehetnek egy-egy téma feldolgozására, másrészt a diákokra is ösztönző hatással lehet, egyfajta pályaorinetációként is fel lehet fogni ezeket a tematikus heteket.
Pölöskei Gáborné a Pénz7 nyitóeseményén elárulta, előkészítés alatt van a jövő évi tanévi rendeletben, hogy az iskolák témahetekre jelentkezhetnek. Hogy ezt rendeleti szinten szabályozzák, nagy előrelépésnek nevezte. „Az alapok jók, a visszajelzések jók, innen csak előre lehet menni” – tette hozzá.
Az Európai Tanács első embere figyelmeztette. 
