|
| MTI Fotó: Mohai Balázs |
Borítékolható volt a lakástakarékpénztárak állami támogatásának megszüntetését követően, hogy sokan más lehetőségre kényszerülnek, hiszen a piacon lévő négy cég közül mindössze az egyetlen nem banki, biztosítói tulajdonosi hátterű Fundamenta-Lakáskassza Zrt. mutatott hajlandóságot új szerződések kötésére. Még két hét sem telt el, s a Fundamenta már elő is rukkolt az új helyzethez illeszkedő konstrukciójával, állami támogatás híján értelemszerűen a korábbiaknál kevésbé vonzó feltételekkel.
Főleg felújításra és vásárlásra
Azoknak egyelőre nem kell alternatívákon törniük a fejüket, akik a változás október közepi rapid hatályba lépése előtt már rendelkeztek lakástakarékkal: nekik az évi 30 százalékos, maximum 72 ezer forintos állami támogatás továbbra is jár, s a futamidő lejártakor megkapják a megtakarításaikat, sőt amellé hitelt is felvehetnek. Csak a hosszabbításra nem lesz már módjuk. Ez azért gond, mert csak lakáscélra vehetik fel a lakástakarékban gyűlő pénzeiket, amire kínálkozó lehetőségek híján bizonyára nem mindenki lesz képes.
A mostani felmérés szerint a válaszadók 48 százaléka felújítási, 44 százaléka lakásvásárlási céllal takarékoskodik, 7 százaléka hiteltörlesztésre, 1 százaléka pedig a gyermekének szeretné használni a lakástakarékot a futamidő lejárta után.
De mibe fektessünk?
Az igazán megdöbbentő, hogy a válaszadók 76 százaléka tanácstalan, nem tudja, hogy mibe fektessen a jövőben – hívta fel a figyelmet Alkér Orsolya, a Magánpénzügyi Akadémia alapítója. Ő ugyanis azt feltételezte, hogy „a takarékoskodással együtt kialakul egyfajta pénzügyi tudás, egy megtakarítási, befektetési szemlélet. Úgy tűnik, hogy mégsem és sokan arra várnak, hogy megmondja valaki, mibe fektessenek”.
A válaszadók 56 százalékának van egyébként más befektetése is. Leginkább ingatlan (29 százalék), értékpapír (21 százalék), valuta (12 százalék), valamint a befektetéssel kombinált biztosítás (11 százaléka). A befektető válaszadók 8 százaléka diszponál magánnyugdíjpénztári megtakarítás felett, 5 százalékuk aranyba, 4 százalékuk állampapírba, ugyancsak 4 százalékuk kriptovalutába, 3 százalékuk befektetési alapba invesztált.
Aki nem éri be a Fundamenta új konstrukciójával, annak igazából a Nemzeti Otthonteremtési Közösségek maradtak, hiszen azok Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke javaslatára pont a lakástakarékok versenytársaiként indultak el. Ám messze nem olyan keresettek, mint azt várták tőlük. Jelenleg igazából csak a Central NOK Zrt. nyújt alternatívát, amely igyekszik is, október elején jött ki egy új termékkel. A lakáslottóként gúnyolt konstrukció azonban csak nyomokban emlékeztet a lakástakarékra: 120 vagy 180 hónapig lehet megtakarítani minimum 10 millió, maximum 40 millió forintot, amit legkésőbb a futamidő végéig lehet lakásvásárlásra felhasználni. Jár viszont ezek után az állami támogatás, ugyancsak 30 százalék erejéig, ez évente maximum 300 ezer forintot jelent.
Kérdés, vajon a 76 százaléknyi tanácstalan lakástakarék-tulajdonos közül hány százalékának jutott már a NOK az eszébe, s hányuknak jelenthet valódi alternatívát?
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
