Hozzátette: egy követelésvásárlással foglalkozó pénzügyi vállalkozás akár örülhetne is ennek a tendenciának, hiszen egyre több megvásárolható portfólió jelenik majd meg a bankoknál, közüzemi szolgáltatóknál és telefontársaságoknál. „A követelésvásárló azonban elsősorban a konjunktúrában érdekelt, hiszen a gazdasági növekedés, a növekvő bérek és vásárlóerő a bevételeire közvetlenül kihat” – emelte ki.
A jelenlegi gazdasági környezet az inflációval, az emelkedő kamatokkal és a növekvő költségekkel együtt a vállalati és a lakossági körben is nehézségeket fog okozni. A nyári hónapok után elmondható, hogy egyszerre vagyunk még a felkészülési időben és már a magas árak nyomása alatt. Egyes vállalkozások azt fontolgatják, hogy felhagynak a gazdasági tevékenységükkel, mások tartalékolnak és költségeket optimalizálnak, de vannak olyanok is, akik sodródnak az eseményekkel. Az árak emelkedése épp a mindenkit érintő területeken a legerősebb, az alapvető szolgáltatások, a rezsi, a posta, az üzemanyag, az élelmiszerek, a kamatok terén.
A kisebb cégek előnye lehet, hogy a rugalmasságukból kifolyólag talán jobban tudnak alkalmazkodni a változó körülményekhez, ugyanakkor korlátozottabbak a finanszírozási lehetőségeik. „Míg egy mikro-, kis- vagy középvállalkozás sokkal kevésbé függetleníthető a tulajdonosától, illetve az ő vagyoni helyzetétől, forrásbevonási képességétől, addig egy nagyvállalat, egy multi teljesen más finanszírozási lehetőségekkel bír. Az egészen nagy cégek például anyavállalati finanszírozásból is meg tudják oldani az átmeneti likviditási nehézségeket. Nyilván a forrásköltség egy olyan tétel, ami viszont mérlegelésre kényszeríti a külföldi tulajdonosokat is. Oda fogják allokálni a forrásokat, ahol a legnagyobb hozamot tudják elérni” – részletezte a szakember.
A járvány után beindultak a kilakoltatások
A bírósági végrehajtások leggyakoribb okai évek óta változatlanok. Ezek az okok magánszemélyeknél a kártérítés, közüzemi díjak, telefontartozások, gyermektartásdíj, csökkenő mértékben a banki tartozások. A cégeknél – főleg a kkv-szektorban – az adóhátralékok és szintén a banki tartozások a meghatározók.
Kérdésre válaszolva a MAKISZ elnöke elmondta, hogy eddig, a járvány ideje alatt is folytak bírósági eljárások, illetve bírósági végrehajtási eljárások. „Egy nagy különbséget fontos kiemelni: az elmúlt két és fél évben, amióta a COVID-járvány következtében korlátozások jelentek meg ebben a szegmensben, nem lehetett ingatlanra végrehajtási eljárást vezetni. Ez az eszköz tehát nem állt a hitelezők és a végrehajtók rendelkezésére, így például nem lehetett árverést kitűzni, vagy nem lehetett ingatlant birtokba adni. Ez egy elég jelentős korlátozás volt, és nyilván ezt az ügyhátralékot, ami felhalmozódott az elmúlt néhány évben, most le kell dolgozni. Fontos ugyanakkor hozzátenni, hogy mire egy ügy, egy lejárt tartozás eljut az ingatlanárverés szakaszába, addig évek telnek el, és ez a lejárt ügyeknek csak töredékét, ezrelékben is nehezen kifejezhető hányadát érinti. Tehát amikor valakinek keletkezik egy lejárt tartozása, az nem azzal kezdődik, hogy kilakoltatják az ingatlanából” – részletezte a szakember.
„Két dolgot ne felejtsünk el. Az egyik, hogy egy működő gazdaságban egy banknak, követeléskezelőnek soha nem célja a minél nagyobb ingatlanállomány megszerzése és az adósok kilakoltatása. A másik, hogy egy követeléskezelőnek az a feladata és célja, hogy az adós körülményeit mérlegelve, vele kapcsolatot tartva, közös megoldást találjon a helyzetre. Tehát én azt tanácsolom, hogy akit ez a veszély fenyeget, az elsősorban keresse meg a hitelezőjét, legyen az bank, faktorcég vagy szolgáltató, és kérdezze meg, hogy milyen lehetőségei vannak a kölcsönösen előnyös rendezésre” – emelte ki Bódizs Kornél.
A MAKISZ azt is tanácsolja, hogy az érintettek amennyire csak tehetik, hozzák előre a lejárt tartozások rendezését, hiszen olyan befektetés ez, amely a később a még jobban megugró kamatoktól, költségektől és a végrehajtástól is megkíméli őket.
Az ügyvéd szerint jogszerűtlen volt a NAV-eljárás. 
