Közel évtizedes tárgyalási folyamat végén tavaly februárban fogadta el Washington és Budapest a társadalombiztosítási rendszerek összehangolásáról szóló amerikai-magyar kétoldalú egyezményt, amely szeptember 1-jén lépett hatályba. A két ország viszonyában fontos állomást jelentő megállapodás célja, hogy korszerű keretet adó szociális biztonsági szabályozással kölcsönösen megkönnyítse a másik szerződő államban való munkavállalás körülményeit, mutat rá a MAZARS nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat legfrissebb összeállítása.
A MAZARS szerint a számos területen végre egyértelmű szabályokat felállító egyezmény hatálya minden olyan jogszabályra kiterjed, amelyek a biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget, a társadalombiztosítási jogviszony alapján nyújtott öregségi és hozzátartozói nyugellátásokat, valamint Magyarország vonatkozásában a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait szabályozzák.
Az egyezmény hangsúlyt helyez az egyenlő bánásmód elvére is, amely garantálja az ellátások kifizetésének biztonságát. Bár pontos számot nem ismerünk, ma már több százezer magyar dolgozik külföldön, közülük sokan az Egyesült Államokban.
Az USA Magyarország számára kereskedelmi partnerként is meghatározó, így a most hatályba lépő szociális biztonsági egyezmény jótékony hatással lesz a kétoldalú üzleti kapcsolatokra, és fellélegezhetnek a hosszabb-rövidebb ideig a tengerentúlon dolgozók is.
Sokkal egyszerűbb
Az egyezmény sok bizonytalanságot számol fel azzal, hogy főszabályként kimondja: a foglalkoztatott személyekre a munkavégzés helye szerinti állam jogszabályai vonatkoznak, tehát az Újvilágban dolgozó magyarok biztosítási kötelezettsége az Egyesült Államokban áll fenn.
A főszabály alóli kivételek azonban igen kedvező helyzetet teremtenek a munkavégzés céljából kiküldött munkavállalók, illetve az önálló vállalkozói tevékenységet folytató magánszemélyek számára. Ha ugyanis az USA-ban való tartózkodásuk nem haladja meg az öt évet, kérelmezhetik, hogy rájuk továbbra is a kiküldő állam, azaz hazánk jogszabályai vonatkozzanak. Hangsúlyozni kell, hogy minderre külön igazolás ellenében, a kiküldött munkavállaló kérelmére van lehetőség. A küldő állam feladata, hogy a mentesség tényéről igazolást állítson ki.
Az egyezmény a tiszta jogviszonyok érdekében kimondja: az ötéves időtartamot az egyezmény hatálybalépésétől, azaz 2016. szeptember 1-jétől kell számítani, függetlenül a kiküldetés tényleges kezdetétől. A szabályozás tehát lehetővé teszi, hogy a rövidebb kiküldetésen lévők, illetve az önálló vállalkozók erre az időszakra is a magyar társadalombiztosítás hatálya alatt maradjanak. Ezen kivételszabály alkalmazható például a közszolgálatban dolgozók, illetve a vízi és légi járműveken foglalkoztatottak esetében is.
Nyugdíjunk is lesz
A nyugellátásokra vonatkozó rendelkezésekben a pro rata temporis elv érvényesül, melynek lényege, hogy a jogosult a megszerzett biztosítási idővel arányos ellátásban részesül. Ez nagy megkönnyebbülést jelent azoknak, akik a két országban külön-külön nem gyűjtötték össze a kellő biztosítási időt, hiszen az egyezmény kimondja: a biztosítási időket össze kell számítani. Természetesen az egyezmény hatálybalépése előtt megszerzett biztosítási időket is beszámítják a nyugellátás meghatározása során.
A szociális ellátások kiszámítása során egy „elméleti összeget” határoznak meg, melyet a jogosult abban az esetben kaphatna meg, hogyha a teljes (amerikai és magyar jogszabályok szerint számolt) biztosítási időt az adott országban szerezte volna meg. Az „elméleti összeget” ezt követően arányosítják a teljes-, valamint az adott állam jogszabályai szerint szerzett biztosítási idők arányával.
Az amerikai ellátásra való jogosultsághoz legalább 6 – az amerikai jogszabályokkal összhangban megszerzett – biztosítási negyedév szükséges, míg itthon minimum 365 nap az elvárás.
A BUX-index is pluszban áll. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
