Az ősz és a tavasz nem olyan erős az osztrák munkaerőpiacon, mint a tél és a nyár, amelyek az idegenforgalom miatt kiemelt fontosságú időszakok. Ez látszik a magyar munkavállalók foglalkoztatásán is, amely 127 934 főre esett szeptemberben. Ez alacsonyabb az augusztusi értéknél is, és 2313 fővel alatta marad a júliusi, akkor új történelmi rekordot jelentő 130 247 fős értéknek is.
Ez az elmaradás azonban nem túl jelentős, főleg nem ahhoz képest, hogy nincs főszezon. A következő turisztikai és mezőgazdasági csúcsszezonokban ettől még újabb emelkedés, sőt rekord is várható az eddigi tendenciák alapján. Ha más nézőpontból vizsgálva azt nézzük, hogy egy év alatt mennyivel nőtt a magyar dolgozók száma, akkor is azt látjuk, hogy az emelkedés töretlen.
Éves szinten töretlen a növekedés
Ugyanis 2023 szeptembere és 2024 szeptembere között 3516 fő volt a létszámnövekedés, ami valamivel magasabb érték, mint augusztusban, vagy júniusban volt, és nagyjából ugyanannyi, mint júliusban. A magyarok kiáramlása az osztrák munkaerőpiacra tehát nem állt meg, bár valamennyivel lassult. Korábban ugyanis ez az év/év növekedés gyakran 5-6-7 ezer főre is rúgott, amit az ábrán a vonal magasabb szintjei jeleznek:
Vissza a Covid előtti szintre?
A Covid utáni konszolidáció idején pedig nem egyszer meghaladta a tízezret is. Az utolsó Covid előtti békeévben, 2019-ben jellemzően három- és ötezer között mozgott a havi növekedés értéke. Azt lehet tehát mondani, hogy 2024-ben visszatértünk a korábbi normalitáshoz.
A magyarok létszáma ezzel egyébként kissé továbbra is meghaladja a németekét. Igaz, nem sokkal, de már több hónapon keresztül áll fenn ez a helyzet, úgy tűnik, talán stabilan átvettük tőlük a vezetést. A németek korábban sok évig a legnagyobb vendégmunkás csoportnak számítottak az alpesi országban, amint azt az első grafikon mutatja (amelyen pirossal a magyarok, kékkel a németek szerepelnek).
Szétszakadt a szláv országok mezőnye
A németekhez hasonlóan a románok létszáma is mintha a stagnálás jeleit mutatná az utóbbi egy évben. Eléggé meredeken nőtt viszont az utóbbi időben a Bosznia-Hercegovinából és Horvátországból érkezők száma, Szerbia is nagy ugrást mutatott be még valamikor ez év elején. Tart az ukránok foglalkoztatásának növekedése, miközben orosz állampolgárokból nem sokkal lett több az utóbbi időben a munkahelyeken.
Lengyelországnál és Szlovákiánál is inkább a Románia esetében megfigyelt stagnálásszerű állapotot látjuk lilával és zölddel a következő grafikonon. A szlovének kevésbé törekednek az osztrák munkaerőpiacra, a csehek lelkesedése is alacsonynak látszik az osztrák munkaerőpiac iránt. Talán azért, mert náluk a bérek már szinte nyugat-európai színvonalúak.
Jön az újabb rekord?
A szíriai és afganisztáni állampolgárok foglalkoztatása továbbra is meredeken nő, ez a folyamat egészen a 2015-ös menekültválságig nyúlik vissza. Az Iránból és Irakból érkezett munkavállalók száma inkább csak mérsékelten növekszik.
Az eddigi adatokból ítélve a következő hónapokban inkább stagnálás várható a magyarok foglalkoztatásában, januárban és februárban azonban könnyen lehetséges, hogy újabb rekord következik. De legalábbis növekedni fog az előző hónapokhoz képest a magyarok száma. Vagy mégsem?
Német, osztrák, magyar gazdasági fiaskó
Bizonyos szempontból kész csoda, hogy a magyarokat egyre többet foglalkoztatják Ausztriában, mivel az ország gazdasági helyzete nagyon rossz, egyébként Magyarországhoz hasonlóan. Az alpesi ország gazdasága 2023 eleje és 2024 közepe között 1,7 százalékkal zsugorodott az európai statisztikai hivatal, az Eurostat adatai szerint. Ezzel Ausztria az utolsó előtti helyen áll az EU-ban, csak Írország teljesít rosszabbul – írta a közszolgálati ORF.
Holger Bonin, az Institute for Advanced Studies (IHS) igazgatója ennek okát a németországi „súlyos gazdasági problémákban” látja, amelynek gazdaságához az osztrák is „még mindig erősen kötődik”. Ráadásul az energiaárak szintje még mindig magas, az „orosz gáztól való függés miatt”, miközben Ausztria versenyképessége is rosszul alakult. Az elmúlt öt évben például a reálbérek 2,4 százalékponttal nagyobb mértékben emelkedtek, mint az euróövezetben.
Tartanak a megszorításoktól
A lakosság keveset költ, „félelemtakarékosság” folyik, ami abból a pesszimizmusból ered, amely Ausztriában nagyobb, mint más országokban.
Nem tudjuk pontosan, hogy a következő kormány mit tervez. De azt tudjuk, hogy reformokra van szükség – mondják az emberek.
Így sokan arra számítanak, hogy emelik az adókat vagy csökkentik az állami szolgáltatásokat, miközben nincs sem idő, sem pénz gazdaságélénkítő csomagokra.
A munkaerőpiac a gazdaság lázmérője
Ausztria a világháború vége óta a leghosszabb recessziós szakaszban van Gabriel Felbermayr, a WIFO vezetője szerint. Különösen a munkaerőpiac az osztrák gazdaság nagy problémája. A munka volumene, azaz a ledolgozott órák száma ugyanis 2019 negyedik negyedévéhez képest három százalékkal csökkent, noha a lakosság száma 3,5 százalékkal nőtt ebben az időszakban.
„Ha egyre többen vannak az országban, de a többletlétszám ellenére egyre kevesebbet dolgozunk, akkor egyértelműen veszélyben van a jólétünk” – figyelmeztetett Felbermayr.
Félnek, tehát nem költenek
A több lakos nagyobb keresletet eredményez, a kevesebb munkaerő kevesebb kínálatot, az eredmény pedig árnyomás, ami viszont inflációt jelent. Eközben 2025-re (2019-hez képest) két százalékos reálbér-növekedés várható, míg az eurózónában 0,4 százalékos csökkenést jósolnak.
Ennek alapján elvileg a fogyasztás jelentős növekedésére lehetne számítani. De ez nem így van, az osztrákok félnek, ezért inkább megtakarítanak – panaszolta a szakember.
Az Oesterreichische Nationalbank (OeNB) szeptemberi időközi előrejelzésében drasztikusan csökkentette az osztrák gazdaság kilátásait, egy százalékponttal, +0,3 százalékról -0,7 százalékra vette vissza az idei GDP-re vonatkozó becslését. Továbbá 2025-re is 0,8 százalékponttal csökkentette (+1,8 százalékról 1,0-re).
A turizmus a munkavállalók megmentője?
A magyar munkavállalóknak talán az osztrák turizmus virágzása a szerencséje. Bár a zord időjárás – áradások, viharok – miatt szeptemberben Ausztria-szerte hét százalékkal, 11,3 millióra csökkent a vendégéjszakák száma, ez egy kivételes hónap volt. A szám a nyáron még szárnyalt – írja a Volksblatt.
A nyári szezon 0,3 százalékos növekedést mutat az előző évihez képest, ráadásul 1981 óta a legjobb eredmény – mondta Tobias Thomas, az osztrák Statisztikai Hivatal főigazgatója. A külföldről érkező vendégek által eltöltött éjszakák száma idén eddig 0,7 százalékkal nőtt, míg az Ausztriából érkezők éjszakázásai 0,7 százalékkal visszaestek.
Az őszi szünet divatba jön
Hans Spreitzhofer, a WKÖ szállodaipari szövetség elnöke óvatosan optimista az őszi szünidővel kapcsolatban. Az őszi szünidő az elmúlt években az osztrák turizmusban egyre nagyobb jelentőségre tett szert – mondta. Idén a remek időjárás és az ebből adódó rövid távú foglalások is az osztrák szállodások kezére játszanak.
Persze a jó vendégéjszaka-számok önmagukban nem biztosítják a vállalkozások – és így a munkahelyek – gazdasági stabilitását. A döntő tényező az üzemi eredmény, amely 2023-ban például csökkent az ágazatban 2022-hez képest. Sok vállalkozás küzd a növekvő költségekkel.
Miért is megyünk Ausztriába?
Egy adalék ahhoz, miért is megy sok magyar külföldre dolgozni, hogy a burgenlandi lakosok átlagosan 360 eurót takarítanak meg havonta az osztrák WIFO gazdaságkutató intézet szerint. Ez a megtakarítási ráta pedig még tovább fog nőni. Bár az összeg az előző évhez képest emelkedett (akkor 345 euró volt), az eredménnyel való elégedetlenség inkább fokozódott. Az Erste Bank reprezentatív felmérése szerint már csak 38 százalék elégedett a megtakarított összeggel, ami tavaly még 49 százalék volt, 2022-ben pedig 56 százalék.
A magyar átlagfizetésből 360 eurót – mintegy 146 ezer forintot – megtakarítani havonta persze csak nagyon keveseknek sikerülhet.
Ellentétes narratívák. 
