BUX
35 802.24
-0.36%
-130.00
OTP
10 880.00
-0.37%
-40.00
MOL
1 857.00
-0.48%
-9.00
RICHTER
6 670.00
-0.37%
-25.00
MTELEKOM
380.00
-0.26%
-1.00
 
2019. december 4. 06:06

Gyakran használnak egy mutatót, ami azt jelzi, hogy a bérekhez képest hogyan alakulnak a nyugdíjak. Ez nálunk az utóbbi időben erősen romlott, mert a nyugdíjak emelkedése jóval elmaradt a bérekétől. Csakhogy pont Magyarországon ez a mutató torzít. A helyzet vajon jobb, mint amilyennek látszik, vagy rosszabb?

Faszobrász (fotó: Pixabay)

Aki sokat olvas nyugdíjakról, hamar belefut a “helyettesítési rátának” nevezett mutatóba. Ez azt hivatott jelezni, hogy a nyugdíjas hány százalékát kapja a nyugdíj előtt álló dolgozók – az ötvenes éveikben járók – bérének. Ez az érték 2016-ban még 67 százalék volt a KSH szerint, majd csökkent. Mert bár a nyugdíjakat is jelentősen, az infláció feletti mértékben emelték, a bérek ennél is sokkal jobban megugrottak.

A bérek két számjegyű emelkedést is tudtak produkálni mostanában év/év alapon, így 2018-ban már csak 59 százalék volt ez a mutató az Eurostatnál és 56,1 százalék az OECD szerint. Az azóta eltelt újabb majdnem egy évben pedig valószínűleg tovább süllyedt. (Első ábra.)

Ám ezzel van egy elég nagy probléma – ezek a számok a bruttó bérre és a bruttó nyugdíjra vonatkoznak. Márpedig a magyar nyugdíj adómentes, míg sok országban kell adózni utána. (Bár sok helyütt, mint Németországban van egy adómentes határ, ami nem is olyan alacsony.) Így Magyarországon nincs sok értelme azt a mutatót használni, ahol a bruttó bérekkel számolnak, inkább a nettóval kellene. Nettót a nettóhoz hasonlítani.

A nyugdíj-középmezőnyből az élre jutunk?

Ilyen adatsort az OECD-nél, a gazdaságilag legfejlettebb országok szervezeténél találtunk. Ott van bruttó és nettó számítás is. A bruttó szerint Magyarországon a “helyettesítési ráta” 56,1 százalék volt, ezzel az OECD középmezőnyében helyezkedett el. (Második ábra.)

A nyugdíjak bruttó helyettesítési rátája (bruttó nyugdíj/bruttó bér), OECD, férfiak

A nettó szerint viszont 84,3 százaléka a nyugdíj a nettó bérnek az országban, ezzel már sokkal kedvezőbb helyzetben vagyunk. Ha nem is teljesen az élvonalban, de a kilencedik helyen az ötvenből. (A férfiaknál. A nőknél csak a 12. helyen.) Megelőztük Hollandiát, és nem sokkal maradunk el Portugáliától, sőt Ausztriától sem. A magyar nyugdíj úgy látszik, nagyon magas a nettó bérhez képest. (Harmadik ábra.)

A nyugdíjak nettó helyettesítési rátája (nettó nyugdíj/nettó bér), OECD, férfiak

Nem az egyik magas, hanem a másik alacsony

Ez szépen hangzik. De hogyan is lehetnénk már Hollandia vagy Ausztria szintjén nyugdíjak terén? – merül fel a kétely, jogosan. Valójában nem vagyunk. Csak olyan szempontból, hogy a nyugdíjasok nem kapnak sokkal kevesebbet, mint az ötvenes éveikben járó dolgozók. De ez azt is jelentheti, hogy az ötvenesek kapnak siralmasan keveset.

A KSH megfogalmazásában:

A mutatót a 65–74 éves korcsoport medián egyéni bruttó nyugdíjának és az 50–59 éves korcsoport medián bruttó keresetének hányadosaként határozták meg, amelybe nem tartoznak bele az egyéb társadalmi juttatások.

Ugyanis a magyar átlagos bruttó bér az országban 2018 végén 329 900 forint volt a KSH szerint, a nettó 219 400. Az öregségi nyugdíjasok átlagos ellátása pedig 129 637 forint. Ez csak 39 százaléka a bruttó átlagbérnek és 59 százaléka a nettónak. A két szám nagyon más, sokkal alacsonyabb, mint amit az említett helyettesítési ráták mondanak.

Szegény ötvenesek

Ennek az lehet a fő oka, hogy a mutatók számításánál nem az összes dolgozó átlagához, hanem az ötvenesek keresetéhez viszonyítanak. Ők pedig kevesebbet keresnek az átlagbérhez képest is. Vagyis az ominózus mutató valójában nem azt mutatja, hogy a hazai nyugdíjak magasak, hanem azt, hogy az 50-59 évesek bére nagy átlagban alacsony. (Ezen kívül jelentős különbséget okozhat az is, hogy a magyar medián bér rendszerint alacsonyabb, mint az átlagbér.)

Az átlagos nyugdíj nem sokkal haladja meg a létminimumot vagy az úgynevezett társadalmi minimumot. A KSH egyik adatsora szerint a jó megélhetési szinthez a megkérdezett lakosság havi 168 700 forintot tartott elegendőnek 2018-ban. Ez 30 százalékkal több az átlagnyugdíjnál.

Eközben visszaszámolva az átlagos nyugdíjból az említett nettó helyettesítési ráta segítségével, az ötvenesek nettó (medián) bére is csak 160 ezer forint körül lehetett tavaly (129 600/0,81). Jóval alacsonyabb a hivatalos 219 400 forintos nettó átlagbérnél. Nemcsak a magyar nyugdíjasok helyzete rossz tehát, hanem a nyugdíj előtt álló korosztályé is.

Az osztrák szint harmada felett kicsivel

A magyar nyugdíjak alacsony szintje derül ki egyébként más adatokból is. Például abból, amikor a nyugdíjak értékét PPP alapon (vásárlóerő-paritáson) vizsgálják. Ez kiküszöböli az árszínvonal különbségét az egyes országokban. Megmutatja, mennyi árut tud venni egy magyar az átlagos nyugdíjból például egy német vagy osztrák nyugdíjashoz képest.

Keveset. A magyar nyugdíjak vásárlóereje a román és a szlovák között van, a lista végéhez közel. A németnek kicsit kevesebb, mint a fele, az osztráknak pedig alig több, mint a harmada. (Erről itt írtunk nemrég.)

A bérlemaradás még mindig nagy

De a sok emelkedés ellenére a teljes lakosság átlagbére sem túl magas. Vásárlóereje durván fele a nyugat-európai szintnek. A magyar bruttó bérek 2018-ban PPP-alapon (avagy egységes árszintre átszámolva) az OECD szerint 29 474 dollárt értek, a német 66 521-et, az osztrák 59 934-et. A cseh bér nagyjából a magyarnak felel meg, a lengyel egy kicsit túl is tesz a hazain. A szlovák keresetek vásárlóértéke mintegy 20 százalékkal alacsonyabb volt az itteninél.

Hiába magas a helyettesítési ráta. A kis tortának a nagy százaléka is kicsi.

Táblázat lent: Bruttó átlagbérek az OECD-ben, vásárlóerő-paritáson

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.


Személyes pénzügyek Kunetz Zsombor: a beteg megint nem a jogalkotóval fog konfrontálódni
Kormos Olga | 2020. július 8. 15:34
Az egészségügyi szakértő Facebook-posztjában arról ír, hogy a július 1-jei társadalombiztosítási járulékkal kapcsolatos szigorítások időzítése nem ideális az első és a második hullám között.
Személyes pénzügyek Egyre többször küldjük ki a pénzt az országból
MTI | 2020. július 6. 08:49
Továbbra is dinamikusan nő a külföldi utalások száma, az első negyedévben 6 százalékos volt az erősödés.
Személyes pénzügyek Mindjárt itt van a nyári diákroham ideje, de az albérletpiac most csak a fejét vakarja
Privátbankár.hu | 2020. július 1. 09:12
Úgy néz ki, tartós lesz az airbnb-lakások kiürülése miatt bekövetkezett, átlagosan 10 százalékos bérletidíj-csökkenés a fővárosban - de közben a vidéki városokban nem nagyon ment a lakáshotelezés, így az árak is inkább csak nőttek. És a koronavírus esetleges második, őszi hulláma miatt az is elképzelhető, hogy nem is kell a diákoknak annyi lakás, mert ismét otthonról kell majd tanulniuk.
Személyes pénzügyek Hol nőtt a magyar foglalkoztatottak száma? Hogyan vegyünk ezüstöt?
Privátbankár.hu | 2020. június 30. 15:10
Májusban már ismét 5600 fővel nőtt az Ausztriában foglalkoztatott magyarok száma, az egész gazdaságban pedig 59 ezren találtak munkát. Azokban az ágazatokban vettek fel ismét több embert, ahol nagy volt a leépítés korábban. Az ezüst hosszabb távon túlszárnyalhatja az aranyat, de nem mindegy, hogyan vesszük. Erről beszélt kollégánk a TrendFM műsorában.
Személyes pénzügyek Bankszámla-körkép: így változtak meg a számlavezetés költségei a koronavírus alatt
Privátbankár.hu | 2020. június 30. 12:46
A koronavírus pénzügyi hatásait figyelembe véve a bankok eltérően reagáltak a válságra: több pénzintézet a kedvező számlavezetéshez szükséges feltételeken enyhített, máshol pedig jóváírási kedvezmények indultak. A Bank360.hu annak járt utána a Privátbankár olvasóinak készített körképében, hogy melyik bank milyen kedvezményeket vezetett be a járvány miatt, meddig tartanak ezek, illetve, hogy hol tudjuk most igazán kedvező áron vezetni a pénzügyeinket.
Személyes pénzügyek A könyvelőkről elfeledkezett a kata-reform? Automatikusan a szabályszegők közé sorolná őket
Privátbankár.hu | 2020. június 30. 09:07
Érzékeny pontra mutatott rá a belengetett, új kata-szabályokban az Adótanácsadók Egyesülete: ha egy könyvelő éves szinten ugyanazon ügyfelének 3 millió forint felett számláz könyvelési díjat, egyből megkapja a 40 százalékos büntetőadót.
Személyes pénzügyek Akár 5 milliárdot is fizethetnek a biztosítók a viharok miatt
Privátbankár.hu | 2020. június 30. 08:51
Az elmúlt évek legpusztítóbb viharperiódusa volt az idei júniusi. A biztosítók által már kifizetett összegek, illetve a kártartalékok elérhetik az ötmilliárd forintot, tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége.
Személyes pénzügyek Nagyot drágul a benzin, hát még a dízel - visszatérünk a járvány előtti árszintre
Privátbankár.hu | 2020. június 29. 10:01
Szerdán.
Személyes pénzügyek Lakáspiac járvány után: étvágy van, pénz nincs, a tulajok hajthatatlanok
Privátbankár.hu | 2020. június 29. 08:44
Egyre nagyobb a szakadék a vevők és eladók között. Csökkenteni kéne az árakon, hogy mozgásban maradhasson a lakáspiac.
Személyes pénzügyek A KATÁ-s helyett dolgozzon inkább a nyugdíjas?
Privátbankár.hu | 2020. június 28. 09:12
Július 1-től újabb tízmilliárd forinthoz juthatnak a dolgozó nyugdíjasok. Rájuk kedvező adószabályok lesznek érvényesek, így sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetniük. A tehercsökkentés idén fél év alatt tízmilliárd forintot hagyhat az érintettek zsebében - közölte a Pénzügyminisztérium. Eközben igencsak keseregnek a KATÁ-s vállalkozók a burkolt adóemelés miatt.
hírlevél