Bizakodás az anyagi helyzet javulásában és alkalomszerű megtakarítások jellemzik a 19-29 éves városi fiatalok pénzügyi hozzáállását. A K&H pályakezdők jóléti indexének 2013. első negyedévi kutatásából kiderül, hogy a családi viszonyok után az anyagi háttér határozza meg legjelentősebben a fiatalok elégedettségét. Az index – hasonlóan az előző negyedévi méréshez – a pénzügyek terén hozta a leggyengébb eredményt, ez a részindex 0 értéket kapott a -50 és +50 között elhelyezkedő skálán.
A K&H pályakezdők jóléti index megkérdezései szerint a fiatalok elégedettségét olyan tényezők határozzák meg, mint a család, a munka, az egészség vagy a baráti kapcsolatok. Ezen területek között a fiatalok a pénzügyeikkel voltak a legkevésbé elégedettek. A pénzügyeket értékelő részindex 0 értéket kapott a K&H pályakezdők jóléti indexének 2013. első negyedévi mérése során, csakúgy, mint a 2012. IV. negyedévi felmérésnél, amikor szinte azonos, +1 értéket kapott ez a terület. A fiatalok pénzügyeikhez való viszonyát a jelennel való elégedetlenség és a jövővel kapcsolatos pozitív várakozások jellemezték.
A megtakarítások sem adnak jelentős anyagi biztonságot
Megtakarítása a fiatalok 33 százalékának van, ezen belül a dolgozó fiatalok 43, a diákok 40 százaléka, a munkanélküli fiataloknak viszont mindössze 14 százaléka rendelkezik tartalékkal. A félretett pénz azonban jelentős anyagi biztonságot nem jelent a fiatalok többségének, hiszen a megtakarítással rendelkezők 70 százaléka csak legfeljebb 3 hónapig tudna megélni belőle. Egymillió forint feletti megtakarítása mindössze a megtakarítók 12 százalékának van, 100.000 forint alatti összeggel 42 százalékuk rendelkezik. Még a 26-29 évesek körében sem növekszik a megtakarítók aránya, bár ebben a korosztályban a megtakarítás átlagos összege jelentősen megnő – egymillió forint feletti érték, szemben a 19-25 évesek átlagos 300.000 forintjával.
A fiatalok 8 százaléka megtakarításait lekötött betétben tartja, 5 százalékuknak van életbiztosítással kombinált befektetése, 2 százalékuk befektetési alapban kamatoztatja a pénzét. Ez kevesebb, mint fele a megtakarító 33 százaléknak, a többiek félretett pénze vélhetően készpénzben vagy folyószámlán lekötetlen formában található.
Lakás, tartalék, utazás: erre spórolnak a fiatalok
|
| Bába Ágnes |
Ha a megtakarítások jellegzetességeit vizsgáljuk, azokat tekinthetjük tudatosabb megtakarítóknak, akik a hónap elején egy bizonyos összeget félretesznek. Az ő arányuk a teljes vizsgált korosztályban csak 17 százalék, pozitív eltérés – 25 százalékos értékkel – a Nyugat-Magyarországon élőknél figyelhető meg. Náluk a megtakarítások említése is magasabb: 43 százalékban számolnak be megtakarításról, szemben a teljes vizsgált korosztály 33 százalékával. Fontos lenne, hogy már pályakezdőként, az önálló élet megkezdésekor tudatosabban kezeljék pénzügyeiket a fiatalok – mondta el Bába Ágnes, a K&H Bank lakossági üzletágért felelős vezérigazgató-helyettese.
A megtakarítási célok között a lakásvásárlás és a tartalékképzés vezet 39-39 százalékkal, ezt követően utazásra (21 százalék) és az oktatás költségeire (19 százalék) tesznek félre legtöbben. A lakásra gyűjtés 26 év felett válik hangsúlyosabbá, a 26-29 éves megtakarítók 55 százaléka tesz félre erre a célra. Aki több bankot használ, az inkább lakásvásárlásra tesz félre, míg akinek nincs semmilyen bankkapcsolata, az nagyobb értékű tárgyakra gyűjt leggyakrabban. A nyugdíjra még kevesen gondolnak ebben a korban, 26 és 29 évesek között is csak 10 százalék takarít meg már most a nyugdíjas évekre.
Ebből nem könnyű félretenni
A megkérdezett fiatalok személyes nettó jövedelme átlagosan 71 ezer forint volt. A 26 év alattiak 59 ezer forintos keresete jelentősen megnő, és 96.000 forintra ugrik a 26-29 éves korosztályban. A központi régió 78 ezres és a nyugati országrész 87 ezres keresetéhez képest keleten csak 54 ezer forint a fiatalok nettó jövedelme.
Szitkozódás és bizalmatlansági indítvány. 
