|
| Németországban élő kurdok tüntetnek a török ellenzéki politikusok letartóztatása miatt Kölnben 2016. november 5-én. (Kép forrása: MTI/EPA/Maja Hitij) |
Az Emnid közvélemény-kutató intézet szerint a németek emberi jogi aktivisták nemrég történt letartóztatása óta még rosszabb véleménnyel vannak Törökországról. A megkérdezettek 49 százaléka úgy nyilatkozott, hogy már nem szabad az országba nyaralni menni – idézi a Focus.de. A 44 százalékuk szerint ez továbbra is lehetséges.
Bár nem tanácsolják el az utazástól a németeket, de a külügyi hatóságok is fokozottabban óvatosságra intenek. A szervezett utak ingyenes lemondásához ez mindenesetre nem elég, ahhoz egy hivatalos külügyi utazási figyelmeztetés kellene, ami nem jött.
Csak 6,4 százalék menne?
A Die Welt által a Civey közvélemény-kutatónál rendelt, reprezentatívnak nevezett kutatás sokkal szigorúbb eredményre jutott. Arra a kérdésre: „gondolja, hogy jelenleg a németek számára túl veszélyes a Törökországba utazni?”, 48,7 százalék határozott igennel, 25,2 százalék az enyhébb „inkább igen” opcióval válaszolt. Tehát majdnem háromnegyedük hajlott az igenlő válaszra, tartotta túl veszélyesnek az utazást, és csak 23,0 százalék nem gondolta így.
De tovább is van. A szintén a Civey intézettel kooperáló Spiegel.de a szokásos pártpreferencia-felmérése mellett erről is megkérdezte a polgárokat a napokban, és azt hozta ki, hogy a németek 92 százaléka a jelenlegi politikai szituációra való tekintettel nem tudja elképzelni, hogy Törökországba utazzon. Ezen belül 79,8 százalék a „semmi esetre sem”, 12,2 százalék az „inkább nem” opciót jelölte be. Csak 6,4 százalékuk tartotta elképzelhetőnek az utazást.
Százezerből 75 ezer fél
Ezek a felmérések július második felében készültek, a német-török viszony elmérgesedésének apropóján. Több helyütt említenek azonban egy áprilisi felmérést is, amelyet az RTL-Forsa páros rendelt meg és készített. Ott a válaszadók 87 százaléka nem tartotta biztonságos nyaralási célpontnak Törökországot, és csak 12 százalékuk igen.
|
Te se bíráld a diktátort! A törökszakértők már nem mernek utazni A német Törökország-szakértők félnek Erdogan bosszújától, és nem mernek az országba utazni – derül ki a Focus.de riportjából. Miután 50 ezer újságírót, bírát, pedagógust, hivatalnokot és pedagógust börtönöztek be, 150 ezer közalkalmazottat pedig elbocsátottak, nemrég a külföldiek is sorra kerültek. Nemrég már német emberi jogi aktivistákat és újságírókat is lecsuktak, így a portál által megszólaltatott szakértők úgy vélik, mindenki veszélyeztetett, aki bírálta a török rezsimet. Ezért magukat is a rizikócsoportba sorolják, az egyszerű turistákra viszont ilyen veszélyek nem leselkednek. Feltéve, hogy nem bírálják nyilvánosan, vagy például taxiban a török államot vagy Erdogan elnököt, kitéve magukat a besúgóknak. Kockázatos lehet azon Németországban élő törökök utazása is, amelyek hozzátartozóit, rokonait Törökországban már letartóztatták – mondja az egyik szakértő. |
A Die Welt egy online felmérést is indított, amely most is fut és több mint százezer szavazat után hasonló képet mutat: 42,8 százalék határozottan túl veszélyesnek tartja Törökországot, 34,2 százalék inkább veszélyesnek. Inkább nem veszélyes 10,0 százalék szerint, és egyáltalán nem tarja veszélyesnek mindössze 5,3 százalék. (A többi bizonytalan.)
Személyi kultusz az állami médiában
Biztosan léteznek más kutatások is, és sok függhet attól is, hogyan tesszük fel a kérdést. Az sem biztos, hogy mindegyik felmérés egyformán tudományos alapossággal készült. De például a Privátbankár olvasói is ebben az országban féltek az utóbbi hetekben a leginkább a terrortól (28 százalékuk, míg a második helyezett Franciaországban 25, Egyiptomban 22 százalék félne).
A közhangulat tehát egyértelműen a törökök ellen fordult, erre ők mit tesznek? Többek között a török állami média honlapján közlik mindenkivel, még magyarul is, az elnök hatalmas képére írva, hogy „az iszlám civilizáció nem hajol meg a nyugat előtt”. (Kép a cikki végén.) A török hírek szekciójában pedig tegnap négy vezető hírből hírből négy Erdogan elnökről szólt (következő kép).
Minden szép és jó
Ami a turizmust illeti, a magyar nyelvű állami török honlapon agyonhallgatják, a „turizmus” szára adott találatok ugyanis a 2013-2015-ös évekből valók. De lehet, hogy csak a honlap rossz.
A Hürriyet Daily News angol nyelvű török oldal cikke szerint „Törökország vonzó maradt a német turisták számára”. Ezt a TUI, az Öger Tours és az FTI Group utazásszervező cégek nyilatkozó szakembereire hivatkozva állítják. A TUI munkatársa például azt mondta, a last-minute utak iránti érdeklődés megnőtt az utóbbi időben. A két ország közötti feszültségek nem befolyásolják az utazási kedvet, a németek kedvelik az alacsony árakat és a most különösen nagy szállodakínálatot (=üres szállodákat?), a németek ugyanúgy utaznak Törökországba, ahogy szoktak. („As usual”.) Sőt az egyik cég egyenesen két számjegyű növekedésről számolt be.
Hiába mennének máshová
Ez vajon csak az utazásszervezők kincstári optimizmusa, akiknek nagy károkat okozhat, ha saját kínálatukról rosszat mondanak, vagy pánikot keltenek? Valószínűleg nem. A Huftingtonpost.de cikkéből például az derül ki, hogy az utóbbi időben sokan érdeklődtek, áttehetik-e török útjukat valahová máshová, de ez nem lehetséges.
A németek, akik többsége ki nem hagyna egy vakációt sem, már sokszor karácsonykor, vagy januárban megkezdik a nyaralásuk előkészítését, foglalását. Mivel veszteség nélkül le nem mondhatják, nagy részük vélhetően elutazik. Mások esetleg mostanában anyagi okokból kockáztatják meg a last minute-utat. De a török turizmust valószínűleg nem a németek fogják az idén feldobni.
Van másik
A Trading Economics statisztikája szerint idén valamelyest magához tért a tavaly durván visszaesett török turizmus, májusban 16,3 százalékkal 2,5 millióról mintegy 2;9 millióra nőtt a látogatók száma. Sokszorosára nőtt az orosz látogatók száma, az irániak, az ukránok, az azeriek és az irakiak következtek a sorban. Az első öt hónapban összesen 5,5 százalékos volt a növekedés.
Csakhogy ez a győzelem lehet, hogy valójában vereség, hiszen a legtöbben az olcsóság miatt mennek oda. A Bloomberg korábban arról tudósított, hogy a török szállodások (Turkish Touristic Hotels and Investors Association) szerint, míg áprilisban a szállodák kihasználtsága növekedett, addig az átlagos napi szobaár egy év alatt 111,9 euróról 78,5 euróra zuhant (vagyis 30 százalékkal). A több turista tehát lehet, hogy alig jelent több bevételt.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 0,39 pontos csökkenéssel, 107 319,52 ponton nyitott hétfőn. 
