|
| Innsbruck (Fotó: Pixabay) |
Az előző hónapban 84 258 magyar állampolgárt foglalkoztattak hivatalosan Ausztriában az osztrák társadalombiztosítottak szervezete szerint, ez 1784 fővel több, mint egy hónappal és 7732 személlyel több, mint egy évvel korábban. Az év/éves gyarapodás messze a legnagyobb volt az összes felsorolt ország közül, egy hónapos növekedésben azonban a románok kicsivel, épphogy pár fővel leelőztek bennünket.
A magyarok így ma a második legnagyobb létszámú vendégmunkás-csoportot alkotják a németek 97 ezer fős tábora után. A volt jugoszláv tagköztársaságok területéről azonban, ha mindegyik országot egybe vesszük, összesen 163 ezren jöttek. A törököket már régen lehagytuk, a románok száma ütemesen nő, de még messze vannak tőlünk.
Gyorsuló ütemben szegődnek el
A menekültek közül kikerülő foglalkoztatottak száma is csak lassan nő, erre lehet következtetni az ázsiai illetőségű munkavállalók statisztikájából, akik fele annyian sincsenek, mint a magyarok. (Egy év alatt 4300 fővel lettek többen, a létszám 33 300. Az afrikai dolgozók száma 9800 fő.)
A legutóbbi rekordot egyébként augusztusban állította fel a magyar dolgozók száma közel 83 ezer fővel. Sok éve megfigyelhető, hogy nyáron és télen, a két idegenforgalmi szezonban nő meg szomszédainknál a foglalkoztatott munkaerő létszáma, most főleg a síszezonnak lehet köszönhető a fellendülés. Az is látszik az adatokból, hogy a magyarok munkavállalása gyorsuló ütemben nő: míg most 7732 fő volt a növekedés februártól februárig, egy évvel ezelőtt ez csak 6700, két éve csak 5400 fő volt. (Lásd a második ábrát.)
Az összes munkahelyek száma egy év alatt 60 ezerrel nőtt az alpesi országban, ebből majdnem 43 ezret külföldiek töltöttek be. Tehát a külföldiek, bár sokan jöttek, nem vették el teljesen a helyiek munkáját, nekik is maradt a növekményből. A külföldiek aránya az összes dolgozón belül ugyanakkor nőttön nő, már 18,8 százalék, ez is új rekord. Kis híján minden ötödik alkalmazott nem osztrák állampolgár.
A legaktívabbak élnek kint
Mennyi lehet a magyarok közül, akik ebből a több mint 84 ezer emberből ingáznak? Az osztrák statisztikai hivatal példás gyorsasággal már most ad adatot a január elsejei népességről. Eszerint az Ausztriában élő magyarok száma 63 550 főről 70 676 főre emelkedett egy év alatt. Nyilván nem minden kint élő magyar dolgozik (gyermekek, nyugdíjasok, munkanélküliek, betegek), és nem minden kint dolgozó magyar él is ott (sokan ingáznak).
A 2016 eleji 63 550 főből 39 ezren voltak a legaktívabb, 25-49 éves korosztályban, további 6700 pedig 50-64 éves. Úgy tűnik tehát, hogy a kint élő magyarok 72 százaléka, 45 600 ember lehetett egyértelműen keresőképes korban. Ez 2017-ben arányosan már 50 887 fő lehetett. Ha mindannyian dolgoznának, akkor a másik, 84 258 fős adatból ezt kivonva 33 400 ingázó következne. Ez persze csak hozzávetőleges becslés, hiszen e 25-64 éves korosztály felett és alatt is lehetnek dolgozók, és ebben a korosztályban is vannak inaktívak.
Az ismeretlen feketemunkások
Ehhez jönnek persze még a feketén dolgozók, például alkalmi háztartási alkalmazottak, akiket a hivatalos statisztika nem tud felmérni. A Bécsbe ingázó takarítónő, bejárónő, a grazi bébiszitter, az idősgondozó. Esetleg szezonban építőipari, mezőgazdasági napszámosok, ha még van, aki a szigorú ellenőrzések ellenére meg meri kockáztatni az alkalmazásukat.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
