Már jó ideje morfondírozik azon az Európai Központi Bank, hogy kivonja-e az 500 eurós bankjegyet, tekintettel arra, hogy a normál pénzforgalomban indokolatlanul nagy címlet (150 ezer forint), ezért leginkább pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozására használják. A kivonás mellett szólna az is, hogy más világvalutákban sincsenek ekkora címletek: dollárból a százas a legnagyobb, fontból az ötvenes, miközben árfolyamban nincs messze egymástól a három valuta, vagyis a címletek összemérhetőek.
Korrupció és nagy címletek
Az EKB most újabb érvet kapott: korrupció vádjával letartóztatták Fabio Renzit, egy lombardiai politikust, és 17 ezer eurót találtak a lakásában 500-as és 200-as címletekben. Persze amíg nem születik ítélet Renzi ügyében, addig ez nem egy alátámasztott érv, csak ha bebizonyosodik, hogy ez a pénz valóban korrupcióból származik. Arra mindenesetre jó volt az ügy, hogy a közvéleményt megerősítse abban a hitében, hogy a nagyösszegű készpénzt és főleg a nagy címleteket leginkább nem jó célokra használják.
Duzzogó németajkúak
Ezek alapján valóban logikus is lenne az 500-as kivonása, csakhogy ez most a németek, osztrákok és luxemburgiak fokozott ellenállásába ütközik. Nem is azért, mert annyira akarnák a nagy bankjegyet, hanem mert rendkívül elégedetlenek az EKB korlátlanul laza monetáris politikájával. Arra gondolnak, hogy az 500-as kivonása a készpénzállomány csökkentésével, pontosabban a készpénztartás bonyolításával jár, és miután így kényszerűen számlán kell tartani a pénzt, a közös jegybanknak lehetősége van 0-n vagy akár a negatív tartományban tartani a kamatot.
Összeforrt a bűnnel
A legtöbb európainak fel sem tűnne, ha kivonnák a bankjegyet, mert az átlagember sosem találkozik vele. A bankautomaták sosem adnak ki ilyet, legfeljebb a bankfiókokban lehet szerezni, ha valaki kifejezetten ilyet kér. A Bloomberg szerint spanyolok korábban tréfásan el is nevezték bin Ladennek, elérhetetlensége miatt. Az olasz jegybank adatai szerint egyre kevésbé is forog a címlet: 7,5 milliárd euró értékben került vissza a jegybankhoz 2015-ben, míg csak 6,6 milliónyit bocsátottak ki.
Sokan pont azért félnek már a nagyobb bankjegyektől, mert azok a köztudatban összefonódnak a bűnözéssel. Ha valaki ilyennel akar fizetni, vagy azt bankba tenni, fél, hogy őt is lehetséges bűnözőnek nézik, de legalábbis gyanús, hogy ilyen bankjegy van nála. Így érthető, hogy a kereslet meredeken csökken iránta, és a dolog önbeteljesítővé válik: a végén tényleg csak a bűnözők eszköze lesz. Sőt, miután őket is gyanúba keveri, idővel ők is leszoknak róla.
Indokolni kell
Az EKB most leginkább egy olyan forgatókönyvet tart reálisnak, hogy nem nyomtat több 500-ast, de az eddigieket sem vonja be egyszerre, hanem hagyja, hogy abban az ütemben fogyjon a kinn lévő készlet, ahogy visszajutnak a bankjegyek a jegybankhoz, vagyis szép lassan kikopik a forgalomból. Persze az ennek hatására más bankjegyben megnövekvő igényt pótolni kell, és ez többletköltséget jelent, de hát Amerika is gond nélkül elbírja, hogy legfeljebb 100 dolláros bankjegyekkel oldja meg a készpénzigény kielégítését.
Ha a döntés a kivonás lesz, Mario Draghi gondos magyarázatot kell, hogy adjon. A német közvéleménynél úgyis rosszul áll az EKB szénája, ezért valahogy meg kell próbálnia jelezni, hogy nem a készpénzmennyiséget akarják a polgárok akarata ellenére csökkenteni. Talán még jobb lenne, ha azt is jelezné, hogy a 0 illetve negatív kamat erősen időleges, célja, hogy visszaállítsa a normál kamatok világát, és akkor csak kevesen fognak arra vágyni, hogy bankjegykötegeket tartsanak a párnacihában.
Klímavédelmi szempontból is hatalmas a hatás. 
