A NAV először 2017 tavaszán, a 2016-os adóbevallások kapcsán támogatta az adózókat adóbevallási tervezet elkészítésével, idén pedig már több mint 5 millióan kaphatnak ilyen módon segítséget. A tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy még mindig vannak félreértések a tervezetek kapcsán. A NAV az egyéni vállalkozók mellett azoknak készít bevallási tervezetet, akikről munkáltatói, kifizetői adatszolgáltatással rendelkezik. A munkavállalók tervezete május 20-án automatikusan szja-bevallássá válik, amennyiben valamilyen formában nem írják azt felül, például egy külön szja bevallás benyújtásával. Az egyéni vállalkozók, a mezőgazdasági őstermelők, és az áfafizetésre kötelezettek számára a NAV elkészíti a tervezetet, amelyet azonban változatlanul önállóan kell benyújtaniuk a tevékenységből származó jövedelmi, illetve az adóhivatal nyilvántartásában nem szereplő adatokkal kiegészítve.
Még mindig nem veszik igénybe az adókedvezményt
A családi kedvezmény mellett más jogcímen is igénybe lehet venni adókedvezményt, amely a szja bevallásban érvényesíthető. Ilyen lehet például a jogszabályokban nevesített egészségügyi problémára vonatkozó adókedvezmény is, amely éves szinten meghaladhatja a 80.000 forintot is. „Ezt a lehetőséget évek óta biztosítja az szja törvény, a gyakorlati tapasztalatok alapján ugyanakkor sokan még mindig nem élnek ezzel a jogukkal. Ennek jellemző oka, hogy az érintettek nem rendelkeznek a szükséges orvosi igazolással, mivel nem ismerik az adókedvezmény igénybevételére vonatkozó szabályokat és a jogszabály megfogalmazása is félrevezető lehet, mert „súlyos fogyatékosságot” említ. Ugyanakkor, a kedvezményre jogosító egészségügyi problémák között számos olyan is megtalálható, amelyek komoly nehézségeket okozhatnak, de a mindennapos szóhasználatban nem feltétlenül tekintjük azokat „súlyos fogyatékosságnak”, ilyen például a laktózintolerancia” – mutatott rá Kövesdy Zoltán, a Deloitte adóosztályának menedzsere.
Külföldi cégnél dolgozol?
A nemzetközi társaságoknál dolgozó munkavállalók sokszor elfelejtik azt, hogy globális részvényalapú juttatási rendszerekből külföldről származó jövedelmük egy része is lehet munkaviszonyból származóként adózó jövedelem. Egy ingyenes részvényjuttatás esetében például a részvény piaci értéke munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül a megszerzés időpontjában és azon árfolyamnyereséget (ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmet) csak ezt követően lehet realizálni. Részvényopciók esetében az opció lehívásakor („exercise”) szintén munkaviszonyból származó jövedelmet lehet realizálni.
Ha valaki olyan külföldi befektetésekkel is rendelkezik, amelyekből 2018-ban külföldi forrású jövedelmet, például kamatot vagy osztalékot szerzett, érdemes ezek helyes bevallására és a kapcsolódó adófizetési kötelezettségek rendezésére kiemelt figyelmet fordítania. Különös tekintettel arra, hogy a közelmúltban élesedett automatikus információcsere szabályozás alapján a NAV a külföldi adóhatóságoktól közvetlenül is megkapja majd az ilyen jövedelmekre vonatkozó adatokat.
„Ezzel kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy Ausztria tekintetében az automatikus kamatadó-levonás megszűnt, így az osztrák bankok magyar ügyfelei a betéteik utáni kamatjövedelmüket és az arra jutó adót Magyarországon kötelesek bevallani és megfizetni. Amennyiben valaki nem nyilatkozott a magyar illetőségéről az osztrák bank felé, felmerülhet még a kint esetlegesen levont osztrák adó visszaigénylésének kérdése is” – tette hozzá dr. Baranyi Gábor, a Deloitte adóosztályának igazgatója.
Airbnb-sek, figyelem!
Az Airbnb-n, illetve hasonló fizető vendéglátóhely szolgáltatáson keresztül kiadott ingatlanok után a szálláshely-szolgáltatásra vonatkozó szabályok szerint kell adózni. Egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély esetén például a tételes átalányadózás összege szobánként 38.400 forint, melyet akkor is meg kell fizetni negyedéves bontásban, ha a tételes átalányadózást választó adózó a tevékenységet az adott év egészében nem folytatja, csak néhány hónapban fogad vendégeket. Ellenkező esetben tételes nyilvántartási kötelezettség mellett, az általános szabályok szerint, az önálló tevékenységre vonatkozó szabályoknak megfelelően adózik a jövedelem, adóelőleg-fizetési kötelezettség mellett.
A bitcoin és más kriptovaluták, valamint a blockchain technológián alapuló befektetési lehetőségek is tartogatnak adózási kérdéseket. A kriptovaluta bányászat és a kapcsolódó befektetési tevékenységek adókötelezettségére vonatkozó szabályok és gyakorlat még nem kiforrottak. A hatóság, tételes jogszabályi rendelkezések hiányában kialakított álláspontja alapján a kriptovalutákat érintő gazdasági tevékenységek (pl. a kereskedelem vagy bizonyos esetekben a bányászat) jellemzően a legmagasabb adóterhelés alá eshetnek, mint egyéb jövedelmet keletkeztető tevékenységek, közel 30 százalékos összadókötelezettséggel.
Alighogy végetért az európai uniós csúcs, tovább folynak a tárgyalások. 
