6p

Szecessziós kastélyok, Európa legmagasabb tornya és Zeppelin-hangárok. De mindenekelőtt az őszi színekben pompázó erdők, Laima Vajkule – és Eisenstein. Lettország fővárosában, Rigában jártunk.

A kis balti államban annyian laknak, mint Budapesten, de kiváló-földrajzi-stratégiai fekvése miatt több ezer éven keresztül, hol németek, hol litvánok, lengyelek, oroszok vagy svédek szállták meg. Aztán a XX. században a Szovjetunió kebelezte be.

A középkorban az állandó háborúzás miatt a rigai külvárosokban építkezőket arra kötelezték, hogy fából építsék a házaikat.

Támadás esetén ugyanis könnyen fel lehetett ezeket gyújtani, így az ellenségnek nem volt hova bújnia. Az óváros többnyire kőből épült, így maradtak fenn az épületek.

A szovjet éra alatt a lettek egy jelentős részét – már azokat, akik túlélték az atrocitásokat – kényszermunkára vitték Szibériába, az oroszokat pedig betelepítették. Az oroszoknak mindig fontos volt katonapolitikai szempontból a Baltikum, de másodrendű állampolgárokként néztek a lettekre.

Riga egyik ikonikus épülete, a Feketefejűek háza. Fotó: Wikipédia/Diego Delso
Riga egyik ikonikus épülete, a Feketefejűek háza. Fotó: Wikipédia/Diego Delso

Gyakran dalra fakadnak

Még a kilencvenes évek elején is megtapasztaltam ezt a furcsa megkülönböztetést. Amikor sorban álltam Moszkva központjában gyerekzokniért – két pár volt a maximális mennyiség, amennyit venni lehetett –, az akcentusom miatt lettnek néztek, és elkezdtek a hátam mögött sugdolózni, hogy menjek haza a Baltikumba vásárolni.

Amikor először olvastam lettekről, annyit tudtam csak, hogy magasak és szeretnek énekelni. Bár bizonyára számukra mindez közhelynek hangzik, de mindkettő tény. Az átlagmagasság nőknél is eléri a 170 centimétert.

Laima és örökzöldje, a Vernisszázs

A dalfesztiválok nagyon népszerűek. Olyannyira, hogy a legnépszerűbb lett állampolgár – a kilencvenes években és ma is – az extravagáns öltözködésű Laima Vajkule volt, a kiváló énekesnő-színésznő-zeneszerző. Mintha összekevernénk Koncz Zsuzsát, Kovács Katit és Zalatnay Saroltát, csak szőkén és inkább némi sanzonos felhanggal. Természetesen oroszul énekelve lehetett csak sztár, amit Raymond Paulsnak, a kiváló zeneszerző dalainak is köszönhetett. Vernisszázs című számát ma is nagyon sokan hallgatják a Youtube-on.

Ma, amikor leszállunk Rigának, Mihail Barisnyikov szülővárosának modern repülőterén – fapados is jár ide Budapestről –, ne lepődjünk meg, ha sok orosz szót hallunk. A kicsi országban élők fele orosz, ukrán illetve belorusz nemzetiségű.

A szovjet korszakban azokat, akik következetesen letteknek vallották magukat, nacionalizmussal bélyegezték meg.

Sétáljunk az erdőben!

A lettek többsége is beszéli e szláv nyelvet, hiszen ezt tanulták az iskolában. Ma a fiatalok persze angolul is értenek általában attól függetlenül, hogy mi az anyanyelvük. Hogy az iskolákban a XX. század tragédiáit miképpen értelmezik-tanítják, attól is függ, melyik korszak milyen nyelvű tankönyvét adják a gyerek kezébe. A szörnyűségekből Lettországnak kijutott jócskán: vagy a szovjetek deportáltak innen sokakat, vagy a nácik.

Miért érdemes mégis elutazni ebbe a bájos kis országba?

Mert magával ragadó. Riga külvárosi szovjet lakótelepeinek látványát ugorjuk át, és fussunk el egészen a tengerpartig, a vízesésekig, meg a hatalmas erdőségekig, amelyek oly gazdagok ízletes erdei bogyókban, gyógynövényekben, vagy tavasszal a nyírfa nedvében!

Mintha Skandinávia és Oroszország keveredne itt össze. A hosszú, strandokkal teli partszakasz és a romantikus Szent Iván éji szertartás arra predesztinálja a turistát, hogy nyáron utazzon ide elsősorban, pedig egészen október végéig gyönyörű színekben pompázik a táj.

A Patyomkin páncélos meg a szecesszió

A belváros – az UNESCO világörökség része – mára megszépült, majdnem 800 szecessziós épületben gyönyörködhetünk. Riga rendelkezik a világ talán legtöbb Art nouveau épületével. Talán kevesen tudják, de az Alberta utcát teljes egészében a zseniális építész, Mihail Eisenstein tervezte, akinek fia, a filmrendező Szergej Eisenstein – lásd a legendává vált "Patyomkin páncélos"-t – a modern mozi egyik alapítója volt.

A városképet mégis a tévétorony uralja, ami 368 méter magas, ugyanakkora, mint a berlini.

Viszont a rigai torony teteje fémből készült, és nyáron a fémek a hő hatására tágulnak. Ezért ilyenkor 3 centiméterrel megelőzi a németországi épületet.

A belváros gyalog is bejárható, de a szabadtéri múzeum megtekintése előtt pihenjünk kicsit – ez több mint száz, eredeti állapotában konzervált lakóépületet, templomot, szélmalmokat és gazdasági épületeket mutat be. A centrumban található a Szent Péter-templom is, amelyről a feljegyzések már 1209-ben említést tesznek.

Zeppelin-hangárokból lett a piac

Az egyik leghíresebb épület a Feketefejűek, a nőtlen kereskedők céhének székháza, amelyet a háború során teljesen lebombáztak, de mára ismét gyönyörű lett (lásd fenti képünk).

Ha még bírja a lábunk, nézzünk be a rigai dómba, amelynek rendkívüli értéke az 1601-ben készített orgonája – ez 7000 síppal a világ egyik legnagyobb mechanikus templomi orgonája –,  valamint a katolikus Szent Jakab-székesegyházba.

Beszédes az épületek sorsa. A németeknek hatalmas kártérítéseket kellett fizetniük az I.világháború elveszítése után – hogy ezeket teljesíteni tudják, elkezdték eladogatni a külföldi épületeket, köztük az ország keleti részén található, úgynevezett Zeppelin-hangárokat is.

Később ezeket átalakították: a hatalmas léghajóhangár-együttes ma a központi piac épületeként ismert. Sokan nem is tudják, hogy valaha milyen célt szolgált.

Része Európa nyüzsgésének

Ma Riga egy kozmopolita, nyüzsgő város, indiai és más, nemzeti éttermekkel, taxikkal – nem árt előre tájékozódni az árakról –, Uberrel és négy-ötcsillagos szállodákkal, de olcsóbb kis hotelek is akadnak. Az éttermekben néhol még utolérhető a szovjet korszak stílusa: a vendég van érted, nem te a vendégért.

Lettország 2004-es csatlakozása az Európai Unióhoz hozzájárult Riga gyors gazdasági növekedéséhez. Rendeztek itt például NATO-csúcstalálkozót, Eurovíziós dalfesztivált, jégkorong-világbajnokságot. 2014-ben pedig Európa egyik kulturális fővárosa volt.

Ami a mai aktuálpolitikai háborús helyzetet illeti (az országnak éppen tegnap lett új kormánya – a szerk.), hivatalosan az ország egyértelműen Ukrajna mellett áll, a városban szinte minden lett zászló mellett ott lobog az ukrán is. De sok orosz származású – otthon, családi, baráti körben – lehet, hogy más véleményen van.

Szovjet stílusú börtönhotel

Ha már Lettországban járunk, és időnk-módunk van elutazni Riga mellett más városba is, foglaljunk a neten vonat- vagy buszjegyet, és menjünk el a Karosta negyedben található Liepajába, ami elsősorban börtönhoteljéről híres.

A régi katonai zárkákban félelmetes megszállni – szovjet stílusú étkezéssel, korhű körülményekkel kiegészítve egészen különleges időutazást élhetünk át. A hotel mellett pedig múzeum is működik.

Világjáró rovatunk többi cikkét itt olvashatják.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Szubjektív „Hát ez már most, enyhén fogalmazva, gusztustalan… ”– az utca embere a választási kampányról
Bózsó Péter - Izsó Márton Artúr | 2025. október 4. 16:51
Beindult a 2026-os tavaszi parlamenti választási kampány. Az utca emberét arról kérdeztük, hogy mit gondol, melyik párt nyer majd, milyen lesz az addig vezető kampány, és lesz-e Orbán Viktor-Magyar Péter vita.
Szubjektív A legírebb sziget, ahol több a whisky, mint az ivóvíz
Durucz Dávid | 2025. október 4. 06:01
„Van itt három templom, három iskola, hat kocsma és egy bolt, szóval rendben vannak a prioritások” – mondta kísérőnk Európa egyik legkülönlegesebb szigetén, Inishmore-on, ahová körülményes eljutni, de ahonnan lélekben hazatérni sokkal nehezebb. A Világjáró ezúttal Írország ősi részéről jelentkezik.
Szubjektív Miért kap adókedvezményt, akinek több Birkin táskája van, mint gyereke? Ez Viszont Privát
Csabai Károly – Havas Gábor – Herman Bernadett – Imre Lőrinc – Izsó Márton | 2025. október 3. 19:11
A héten ismertté váltak a kormány és a Tisza Párt egyaránt 5-5 pontból álló azon kérdései, amelyekre várják a választópolgárok reakcióit. Az Ez Viszont Privát legújabb adásában ezek mentén beszélgetett Csabai Károly főszerkesztő, Herman Bernadett főmunkatárs és Imre Lőrinc újságíró. Például az édesanyák és a fiatalok adómentességéről, a társasági adóról, valamint arról, hogy Magyar Péter már az egymilliárd forint feletti vagyonokat is megadóztatná. 
Szubjektív Dübörög az orosz befolyásolási gépezet – Magyarországra is gyakorolnak Csehországban és Moldovában?
Litván Dániel | 2025. szeptember 28. 18:16
Álhírek öntik el Csehországot és Moldovát, de valós erőszakba is át-átcsap már az orosz hibrid és információs hadviselés szerte Európában. Felkészül: Magyarország? Jegyzet.
Szubjektív A tömegturizmus tépázza, de még állja a sarat a világ egyik legeredetibb városa
László Éva Lilla | 2025. szeptember 27. 06:01
Aki térre, tisztaságra és andalgós városnézésre vágyik, ne Velencét válassza egy hosszabb vakáció színhelyéül. Aki viszont imádja a pezsgést, nem rettenti el a szelfiző turistatömegek nyomakodása, és szívesen barangol a csatornák mentén, jól teszi, ha előre felkészül: mit hol tud megvenni, megenni és megtenni. Főleg, ha gyerekekkel érkezik. A Világjáró e heti állomása Velence, ahol pár napos gasztronómiai és kulturális „ámokfutás” során legalább egy hónapra való impulzust gyűjtöttünk. 
Szubjektív A királyság nukleáris védőernyő alá húzódik
Káncz Csaba | 2025. szeptember 22. 10:07
Szaúd-Arábia új védelmi paktuma Pakisztánnal jelzi a kapcsolatok történelmi mélyülését, és jól mutatja, hogyan alakítják át a változó közel-keleti törésvonalak, az USA habozása és Irán árnyéka a Perzsa-öböl menti térség biztonságát. Jelenleg arra utalnak a jelek, hogy több ország is szeretne hasonló mechanizmusokat létrehozni Iszlámábáddal. Káncz Csaba jegyzete.
Szubjektív „Maximum a saját hazánkat kell megvédenünk” – az utca embere a lengyelországi dróntámadásról
Bózsó Péter - Izsó Márton Artúr | 2025. szeptember 20. 10:21
Egyre fokozódik a feszültség a NATO és Oroszország között, miután múlt héten orosz drónok hatoltak be Lengyelországba. Ennek apropóján kérdeztünk járókelőket arról, hogy legyen-e ismét kötelező a katonai szolgálat itthon, mi a véleményük a hadikiadások a NATO által elvárt növeléséről, illetve küldjünk-e katonákat a NATO keretében Lengyelországba egy orosz támadás esetén, ha Varsó erre kérne minket?
Szubjektív Vulkánok, szakadékok, keselyűk földjén – poroszkálás Peruban
Eidenpenz József | 2025. szeptember 20. 06:01
A négy kilométer mély kanyontól a hat kilométer magas, havas tetejű vulkánokig, a múmiáktól a kondorkeselyűkig, a spanyol építészettől a teraszos földművelésig számos érdekességet rejt Arequipa tartomány. A Világjáró ezúttal Peru kevésbé ismert, déli részén járt.
Szubjektív Lefegyverző kampány: a Tisza nyakában lohol a Fidesz – Ez Viszont Privát
Bózsó Péter – Havas Gábor – Izsó Márton – Vég Márton – Wéber Balázs | 2025. szeptember 19. 19:01
A héten írtuk meg, hogy az első félévben 80 milliárdba került nekünk az a közmédia, amelynek híradója egy friss kutatás szerint is a kormánypárt kommunikációs céljainak van alárendelve. De mire lesz elég a fideszes médiahenger? Miért közelít a kormánypárt népszerűsége a Tiszáéhoz? Mire gyúrnak a Harcosok klubja edzőtáborában? Mennyire közügy Gyurcsány Ferenc magánélete? Mit mutatnak a friss KSH-s béradatok, és mi a valóság? Mi köze Hajdú B.-nek a NER-hez? És kik azok a dolgozó szegények? Erről is vitatkozott az Ez Viszont Privát e heti adásában Wéber Balázs vezető szerkesztő, valamint Bózsó Péter és Vég Márton újságíró.   
Szubjektív Válság az EU és Szerbia között: válaszúthoz érkeztek
Káncz Csaba | 2025. szeptember 16. 18:31
Nagyító rovatunkban ezúttal a Belgrád és Brüsszel közötti parázsló válságot vesszük górcső alá. Egy olyan időszakban, amikor az európai diplomaták nyakába szakadt az ukrajnai konfliktus, az egyre fenyegetőbb szerb krízis kezelése sok külügyminiszter számára másodlagos szempont. Pedig Belgrád egyre inkább rácsúszik arra az útra, amelyre Grúzia rátért – áldemokráciává válva, amelyre az EU-nak már nincs befolyása. Káncz Csaba jegyzete.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG