6p

Hol aludt Ön igazán jól – persze a saját ágyán kívül? Melyik volt igazán emlékezetes? Melyik szállodában érezte jól magát?  Ez sok mindentől függ, a kortól, netán attól az évtizedtől, amelyben éltünk-élünk. És nem utolsósorban a hoteltől – és hogy ki feküdt mellettünk. A Világjáró ezúttal úti élményeit eleveníti fel.  

Van, ahol a kilátás páratlan, másutt a helyszín, a szerviz, esetleg az a különlegesség, hogy előttünk mely világhíresség lakott a szobában.

Arra persze semmi garancia nincs, hogy egy mégoly kitűnő szállodában is jól érzi magát az ember, mert az nagyban függ – egyebek között – a társaságtól.

Lehet, hogy az a bizonyos tinédzserkori, vadkempinges, viharvert sátor lesz örökre a legszebb emlék, amelynek oldalát reggel majdnem kinyomták az arra legelésző, kódorgó tehenek?

Az ötvenes-hatvanas-hetvenes években még nemigen fordult meg magyar ember külföldi szállodában, legfeljebb szakszervezeti vagy vállalati üdülőben pihent. Nem létezett wellness, tibeti hangtál, thai masszázs, svédasztal se, ellenben ismerkedési est igen.

Nő, csak úgy magában?

Ha egyedülálló nő foglalt szobát – nos, ez nagyon ritka volt. Mintha kiskorúként kezelték volna a valóban gyengébbnek tekintett nemet, amely tagjai csak a szüleikkel, később a családjukkal, férjükkel nyaraltak. No, nem volt jogszabályba vésve, de ha egy fiatal vagy középkorú nő egyedül üldögélt az éttermi asztalnál, máris elkezdtek súgni-búgni (főleg a hölgytársak, persze), hogy mit keres itt? A férje később jön? Elvált? És a gyerekre ki vigyáz? Ja, hogy nincs gyerek? Furcsa.

Átjárás egy másik világba. Fotó: Depositphotos
Átjárás egy másik világba. Fotó: Depositphotos

Ekkor még fogalmunk sem volt az ötcsillagos láncok luxusáról – bár ma már az 1969 szilveszterén nyílt Intercontinental belső enteriőrje is divatjamúltnak hat, elég, ha rápillantunk régi fotókon az akkori szobabelsőkre. Amerikában és Nyugat-Európában az ötvenes évektől kezdődően, az életszínvonal emelkedésével párhuzamosan ugrásszerűen megnőtt az elegáns, tágas apartmanok, lakosztályok száma. Bár nyilvánvalóan ott sem engedhette meg magának ezt mindenki.

Átlépni egy másik világba

Korabeli filmeken látni, hogy többnyire a klasszikus, konzervatív bútorzat számított elegánsnak, hasonló stílusú festményekkel. A modernista, skandináv minimalista és a kortárs képeket, hatalmas, színes fotókat csak később szokták meg a tehetős vendégek.

Még a rendszerváltás idején is meglehetősen furcsa volt átlépni egy másik világba. Egy sajtótájékoztatón nyertem egy pár éjszakás szállást a kölni Hyattbe. Rengeteg elemózsiával indultunk útnak anyósomnak köszönhetően, és némi dugipénzzel. Izgultunk persze, de ügyesen elrejtettük a dollárt a szőlővel teli doboz aljára, amelyből aztán kedvesen kínáltam a vámost…

Fehér kesztyűs komornyik, ezüst tálca sárga rózsával

A fakózöld Skodával – amelynek annyira örültünk, utazás előtt nem sokkal végre hozzájutottunk több évi várakozás után – kissé szégyenkezve álltunk be a mélygarázsba, a Jaguarok, Mercedesek és BMW-k közé. Éjnek idején csempésztük fel a legfelső emeleten található szobába (amelyhez külön lift tartozott) az elemózsiás, Skála kópés szatyrokat. Még a villanyrezsót is berakta a gondos nagymama, hátha kell. De nem kellett, bőven adtak enni…

Reggel egy csíkos uniformisba öltözött komornyik kopogott illedelmesen az ajtón, és kérdezte, hogy a reggelit a szobában szolgálja-e fel – fehér kesztyű, az ezüsttálcán friss sárga rózsa – vagy a külön étteremben, ahol csak a legfelső emeleten lakók étkeztek.

Úgy éreztük magunkat, mintha Agatha Christie Bertram szállójában vagy a párizsi Ritzben lennénk – bár arról fogalmunk se volt, milyen az.

A rendszerváltás egzotikuma

Délelőtt finoman becsúsztattak az ajtón alul egy meghívót, mely szerint délutáni koktélpartira vagyunk hivatalosak a tetőteraszra, a tolókocsis, milliárdos urak és a szórakoztatásukra alkalmazott, Amanda Lear-szerű hölgyek közé. Én csupán a Corvin-áruházban vásárolt műszálas, leopárdmintás, válltöméses, kétrészes ruhámat hoztam el ilyes alkalmakra. Ha ma rápillantok – mert elraktam emlékbe –, mindig eszembe jut a sztori, ugyanis kicsit furcsán mutattunk a Cartier-ékszeres vendégek körében.

De mivel éppen rendszerváltás után, a szocialista táborból érkeztünk, legalább olyan „egzotikusak” voltunk az amerikai urak és dámák számára, mintha valamely afrikai őserdőből szabadultunk volna ki.

De van, ahol még ma is az antik szellemiség az igazi vonzerő. A Trieszt főterén lévő szállodában lakni különösen emlékezetes volt, ugyanis minden szobát teljesen egyénileg rendeztek be, csodás antik bútorokkal,  artdeco lámpákkal, festményekkel, szobrokkal. A reggeliztetés pedig a világ egyik legszebb terén zajlott és zajlik ma is. Csak az 56-os magyar hölgy nem ül már a Grand Hotel Duchi D’Aosta recepcióján…

Méz a tetőn lakó méhcsaládtól

A technika fejlődésével nélkülözhetetlenné vált a minibár, ami mindig is egyfajta rablóautomata volt, már ami az árakat illeti. Mostanra pedig fölös energiafaló lett. A 21. században azonban más szempontok is uralkodnak, például a fenntarthatóság.

Amikor pár évvel ezelőtt megszálltam a bécsi Hotel Danielben, szürke, rücskös nyersbeton volt a szoba plafonja, nem állt a sarokban minibár, a lobbiban viszont hatalmas hűtő tornyosult. Ahány bútor, annyiféle, lomtalanításból mentették meg és áthúzatták, lásd zero waste. A reggelizőasztalon méz a szálloda tetején lakó méhek szorgos munkájának köszönhetően, és persze minden bio és nulla kilométeres.

Van, aki magyar szóra vágyik, más meg oroszra

Utazásaim során abszurd élményekben sem szenvedtem hiányt.

Amikor a stockholmi Váci utcán – a Kungsgatanon – sétáltam a húgommal, boldogan a nyakunkba omlott egy 190 centis, éjfekete fiú: ti is magyarok vagytok? Csak egy kis magyar szóra vágyott, a szegedi orvostudományi egyetemi évek után…

Mikor elköszönt, még megkérdezte, nincs-e nálunk véletlenül egy kis „hazai” túrórudi, mert annak az íze felejthetetlen.

Majd három évtizede szervezett az egyik nagy touroperátor közép-amerikai tanulmányutat a hazai utazási irodák számára, és meghívtak körükbe, egyfajta krónikásnak. Dominikában akkor a szállodák az őserdő irtásain emelkedtek, közvetlenül a tengerparton. A hatalmas épületek mögött néhány méterrel már a dzsungel kezdődött.

A liánok közül egyszer csak kilépett egy éjfekete, göndör hajú fiatal nő ringó fűszoknyában, és rám köszönt: zdrásztvujtye.  Orosznak nézett. Hogy miért köszönt így? Kubai „migráns” volt, márpedig ott egy időben kötelező volt az orosz nyelv…

Baldachinos nászágyban egy ismeretlennel

Az egyik utazási irodás lánnyal, akit akkor láttam először életemben, egy gigantikus. amerikai stílusú nászutas lakosztályba irányítottak bennünket. Lépcsők vezettek fel a baldachinos nászágyba, melyet jázmin illatú papagájvirág szirmokkal díszített fel előtte a szobalány.

Az volt a szerencse, hogy két fürdőszoba is tartozott az üdülőházhoz, ugyanis a halvacsora erősen megviselte a gyomrunkat. Évekig leveleztünk még – az efféle közös élmény erős kapocs…

A Világjáró többi cikkét itt olvashatják.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Szubjektív „Hát ez már most, enyhén fogalmazva, gusztustalan… ”– az utca embere a választási kampányról
Bózsó Péter - Izsó Márton Artúr | 2025. október 4. 16:51
Beindult a 2026-os tavaszi parlamenti választási kampány. Az utca emberét arról kérdeztük, hogy mit gondol, melyik párt nyer majd, milyen lesz az addig vezető kampány, és lesz-e Orbán Viktor-Magyar Péter vita.
Szubjektív A legírebb sziget, ahol több a whisky, mint az ivóvíz
Durucz Dávid | 2025. október 4. 06:01
„Van itt három templom, három iskola, hat kocsma és egy bolt, szóval rendben vannak a prioritások” – mondta kísérőnk Európa egyik legkülönlegesebb szigetén, Inishmore-on, ahová körülményes eljutni, de ahonnan lélekben hazatérni sokkal nehezebb. A Világjáró ezúttal Írország ősi részéről jelentkezik.
Szubjektív Miért kap adókedvezményt, akinek több Birkin táskája van, mint gyereke? Ez Viszont Privát
Csabai Károly – Havas Gábor – Herman Bernadett – Imre Lőrinc – Izsó Márton | 2025. október 3. 19:11
A héten ismertté váltak a kormány és a Tisza Párt egyaránt 5-5 pontból álló azon kérdései, amelyekre várják a választópolgárok reakcióit. Az Ez Viszont Privát legújabb adásában ezek mentén beszélgetett Csabai Károly főszerkesztő, Herman Bernadett főmunkatárs és Imre Lőrinc újságíró. Például az édesanyák és a fiatalok adómentességéről, a társasági adóról, valamint arról, hogy Magyar Péter már az egymilliárd forint feletti vagyonokat is megadóztatná. 
Szubjektív Dübörög az orosz befolyásolási gépezet – Magyarországra is gyakorolnak Csehországban és Moldovában?
Litván Dániel | 2025. szeptember 28. 18:16
Álhírek öntik el Csehországot és Moldovát, de valós erőszakba is át-átcsap már az orosz hibrid és információs hadviselés szerte Európában. Felkészül: Magyarország? Jegyzet.
Szubjektív A tömegturizmus tépázza, de még állja a sarat a világ egyik legeredetibb városa
László Éva Lilla | 2025. szeptember 27. 06:01
Aki térre, tisztaságra és andalgós városnézésre vágyik, ne Velencét válassza egy hosszabb vakáció színhelyéül. Aki viszont imádja a pezsgést, nem rettenti el a szelfiző turistatömegek nyomakodása, és szívesen barangol a csatornák mentén, jól teszi, ha előre felkészül: mit hol tud megvenni, megenni és megtenni. Főleg, ha gyerekekkel érkezik. A Világjáró e heti állomása Velence, ahol pár napos gasztronómiai és kulturális „ámokfutás” során legalább egy hónapra való impulzust gyűjtöttünk. 
Szubjektív A királyság nukleáris védőernyő alá húzódik
Káncz Csaba | 2025. szeptember 22. 10:07
Szaúd-Arábia új védelmi paktuma Pakisztánnal jelzi a kapcsolatok történelmi mélyülését, és jól mutatja, hogyan alakítják át a változó közel-keleti törésvonalak, az USA habozása és Irán árnyéka a Perzsa-öböl menti térség biztonságát. Jelenleg arra utalnak a jelek, hogy több ország is szeretne hasonló mechanizmusokat létrehozni Iszlámábáddal. Káncz Csaba jegyzete.
Szubjektív „Maximum a saját hazánkat kell megvédenünk” – az utca embere a lengyelországi dróntámadásról
Bózsó Péter - Izsó Márton Artúr | 2025. szeptember 20. 10:21
Egyre fokozódik a feszültség a NATO és Oroszország között, miután múlt héten orosz drónok hatoltak be Lengyelországba. Ennek apropóján kérdeztünk járókelőket arról, hogy legyen-e ismét kötelező a katonai szolgálat itthon, mi a véleményük a hadikiadások a NATO által elvárt növeléséről, illetve küldjünk-e katonákat a NATO keretében Lengyelországba egy orosz támadás esetén, ha Varsó erre kérne minket?
Szubjektív Vulkánok, szakadékok, keselyűk földjén – poroszkálás Peruban
Eidenpenz József | 2025. szeptember 20. 06:01
A négy kilométer mély kanyontól a hat kilométer magas, havas tetejű vulkánokig, a múmiáktól a kondorkeselyűkig, a spanyol építészettől a teraszos földművelésig számos érdekességet rejt Arequipa tartomány. A Világjáró ezúttal Peru kevésbé ismert, déli részén járt.
Szubjektív Lefegyverző kampány: a Tisza nyakában lohol a Fidesz – Ez Viszont Privát
Bózsó Péter – Havas Gábor – Izsó Márton – Vég Márton – Wéber Balázs | 2025. szeptember 19. 19:01
A héten írtuk meg, hogy az első félévben 80 milliárdba került nekünk az a közmédia, amelynek híradója egy friss kutatás szerint is a kormánypárt kommunikációs céljainak van alárendelve. De mire lesz elég a fideszes médiahenger? Miért közelít a kormánypárt népszerűsége a Tiszáéhoz? Mire gyúrnak a Harcosok klubja edzőtáborában? Mennyire közügy Gyurcsány Ferenc magánélete? Mit mutatnak a friss KSH-s béradatok, és mi a valóság? Mi köze Hajdú B.-nek a NER-hez? És kik azok a dolgozó szegények? Erről is vitatkozott az Ez Viszont Privát e heti adásában Wéber Balázs vezető szerkesztő, valamint Bózsó Péter és Vég Márton újságíró.   
Szubjektív Válság az EU és Szerbia között: válaszúthoz érkeztek
Káncz Csaba | 2025. szeptember 16. 18:31
Nagyító rovatunkban ezúttal a Belgrád és Brüsszel közötti parázsló válságot vesszük górcső alá. Egy olyan időszakban, amikor az európai diplomaták nyakába szakadt az ukrajnai konfliktus, az egyre fenyegetőbb szerb krízis kezelése sok külügyminiszter számára másodlagos szempont. Pedig Belgrád egyre inkább rácsúszik arra az útra, amelyre Grúzia rátért – áldemokráciává válva, amelyre az EU-nak már nincs befolyása. Káncz Csaba jegyzete.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG