Itt van minden, amit az Otthon Start programról tudni kell, mielőtt belevágna

Szeptembertől indul az Otthon Start Program, amely akár 50 millió forintos, fix 3 százalékos, államilag támogatott kamatozású hitellel segíti a lakást vásárlókat, építőket – családi állapottól és gyermekszámtól függetlenül, gyermekvállalási kötelezettség nélkül. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat az igénylés feltételeiről.
Itt van minden, amit az Otthon Start  programról tudni kell, mielőtt  belevágna
6p

Változó hazai szabályozás: mit vár el az Ön cégétől a hatóság?
Sokakat érint - jöjjön el!

Klasszis Talks & Wine - Fenntarthatóság 2025 ősz

2025. szeptember 17.

Részletek itt >

Montevideói kávézókban ücsörögni klassz dolog, még akkor is, ha nincs barna kenyér, a pincér pedig eltéveszti a rendelést. Uruguay nem tökéletes hely, és szerencsére nem is akar az lenni. Ellenben nagyon emberi és szerethető. A Világjáróban ezúttal uruguayi cikksorozatunk újabb részét közöljük. 

Január eleje, Montevideo, Expreso Pocitos. Régi idők emlékeit idéző kávézó, az előttem lévő alátéten olvasható felirat szerint 1910-ben alapították. Hangulatos, de azért ráférne egy felújítás.

Mellettünk egy ápolt, kockás inges idős úr El Paíst olvas (ez a legnagyobb uruguayi napilap), miközben kávéját kortyolgatja és lekvárt ken a pirítósára. Mögötte egy középkorú férfi bámulja a laptopját. Az üres teraszon egy gyanús külsejű alak téblábol, majd felkap egy széket, átviszi a szomszédos ház elé, belehuppan és rágyújt egy cigire.

Vasárnap reggel van, kevés a vendég, a város még csak most ébredezik.

Az ablakból rálátni a közeli, reggeli fényekben csillogó tengerre, meg a szélfútta pálmafákra. Montevideóban sokszor fúj erős szél, ilyenkor érdemes kimenni a tengerhez, és nézni a vadul csapkodó hullámokat.

Tenger és pálmafák: a La Rambla sétány Montevideo Pocitos negyedében. Fotó: Wéber Balázs
Tenger és pálmafák: a La Rambla sétány Montevideo Pocitos negyedében. Fotó: Wéber Balázs

Világ végi kávézás 

Érkezik a pincér. Régi vágású arc, mintha a 60-70-es évekből ragadt volna itt. Egy „kis bögre” eszpresszót kérek (itt így nevezik a közepes méretű presszókávét), meg egy sonkás-sajtos szendvicset barna kenyérből. Kérdezi, hogy kérek-e vajat bele. Mondom, hogy nem. Mosolyogva bólint, és elmegy. Néhány perc múlva érkezik egy másik pincér, és közli, hogy sajnos csak fehér kenyér van. Úgy is jó lesz, mondom.

Uruguay, a világhíres marhahús és a dulce de leche (karamellás édesség) őshazája amúgy sem diétás hely. Ez persze nem jelenti azt, hogy itt nem figyelnek az egészségre. Egyes éttermekben az asztalokon apró felirat hívja fel a figyelmünket, hogy „a kevesebb só több egészség”. Az élelmiszerek csomagolásán pedig nagy betűs feliratok figyelmeztetnek arra, ha túl sok a cukor, a zsír vagy a telített zsírsav az adott termékben.

Körülbelül tíz perc múlva hozzák a kávét és a szendvicset. Beleharapok, a sajt és a sonka mellett érezni vélem a vaj ízét is. Jó lesz így is, gondolom.

Egy világ végi kávézóban üldögélni még így is klassz dolog. Itt minden olyan nyugodt, a magyarországi problémák, a feszültség és a rosszkedv hirtelen nagyon távolinak tűnnek. A kávé pedig remek.

Hozzák a számlát. A kis bögre eszpresszó 158 peso (1400 forint), a szendvics 175 (1600 forint). Nem annyira drága, legalábbis a helyi árakhoz képest. Budapesten persze nyüszítenénk.

Kicsit több borravalót hagyunk, mint korábban a közeli Trouville-ban, ahol a pincérnő fancsali képet vágott a kevés jatt miatt. A kijáratnál már vár a pincér, mosolyog, elköszön és kinyitja előttünk az ajtót.

Hát ilyen Uruguay. Nem olcsó, nem tökéletes, de kedves, emberi, szerethető, és van valamilyen különös bája.

A „világ vége” jelzőt pedig nem lesajnálásként írtam – a világ másik feléről, a hideg, messzi Európából érkezve tényleg egy másik szférában érzem magam. 

Konzervatív és liberális, egyszerre 

Bár Montevideót Buenos Aires mellett a legeurópaibb dél-amerikai fővárosként emlegetik, Uruguay pedig az egyik legfejlettebb ország a kontinensen, európai szemmel nézve még így is egzotikus.

Egyszerre vad és nyugodt, kaotikus és szervezett, kellemes, de nem veszélytelen. A társadalom bizonyos szempontból konzervatív – a család mindennél fontosabb –, más szempontból liberális.

A marihuána például teljesen legális, a helyiek megvásárolhatják a gyógyszertárakban, termesztését és eladását az állam szervezi és felügyeli – illatát számtalan alkalommal éreztük az utcán.

Ami a biztonságot illeti, többször jártam már szegény és/vagy rosszhírű negyedekben is a La Unióntól kezdve a Cerróig, de soha nem bántottak. Igaz, nem egyedül mentem, és tudtam, hogy mit lehet tenni és mit nem.

Ha nem viselkedünk áldozatként, nem lóbáljuk kezünkben a félmilliós fényképezőgépet és nem tévedünk rossz környékre sötétedés után, akkor kicsi az esélye, hogy bajunk legyen.

Persze még a jobb környékeken is belefuthatunk félmeztelenül csörtető, torzonborz arcokba, vagy a járókelőket mustráló, gyanús alakokba. Montevideóban szinte minden másnap megölnek valakit – jellemzően lőfegyverrel –, és személyesen ismerek olyan helyi embert, akinek már fogtak pisztolyt a fejéhez. Ezek azonban extrém példák, az átlagos mindennapok nem ilyenek.

Alkímia, édeshurka, pálmafák 

És hogy hova menjünk Montevideóban? Remek időtöltés mászkálni például a központtól pár kilométerre lévő Punta Carretasban és a már említett Pocitosban, valamint a várost félig körülölelő, pálmafákkal szegélyezett Ramblán (lásd a fenti képet). Közben benézhetünk az alkimista építész, Humberto Pittamiglio rejtélyes szimbólumokkal teli kastélyába is.

Egy kiadós ebéd után ejtőzhetünk a példásan rendben tartott parkokban, például a Parque Rodóban és a Parque Battléban – utóbbiban megcsodálhatjuk az első futball-világbajnokság helyszínét, a legendás Estadio Centenariót is –, vagy éppen a Plaza Gomensorón.

A belvárosban pedig csatangolhatunk az óriási platánokkal szegélyezett, árnyas utcákon és a spanyol gyarmati múlt emlékeit őrző Ciudad Viejában.

Közben benyomhatunk egy édeshurkát a Mercado del Puertóban, művelődhetünk a Teatro Solís színházban és a Cabildo vagy a Torres-García múzeumban, vagy ücsöröghetünk egy jót a romantikus Plaza Matrízon vagy a nem kevésbé hangulatos Plaza de Caganchán.

És én soha nem hagyom ki a város szívét jelentő teret, a tényleg lenyűgöző Plaza Independenciát, amit persze előszeretettel ostromolnak a szelfibotos turisták. Itt áll a XIX. századi uruguayi nemzeti hős, José Gervasio Artigas gigantikus lovasszobra, valamint a város ikonikus épülete, az 1928-ban felavatott Palacio Salvo, amely anno 95 méteres magasságával Latin-Amerika második legmagasabb épülete volt.

Montevideo szíve, a Plaza Independencia. Fotó: Depositphotos
Montevideo szíve, a Plaza Independencia. Fotó: Depositphotos

Mindemellett jó móka buszozni, és diszkréten stírölni a munkába „siető” uruguayiakat. A sort még hosszan folytathatnánk.

Ez a 3,5 milliós, mintegy 200 éve olasz és spanyol bevándorlók által alapított, de egy kevés afrikai és indián vért is magában hordozó ország ma már erős saját identitással bír, és minden problémájával együtt is jól megvan a világ végén.

Dél-Amerika ez, semmi kétség – levegőváltásra és kalandra vágyóknak erősen ajánlott.

A Világjáró többi cikkét itt, a sorozat előző részét pedig itt olvashatják:

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Szubjektív Ez egy förtelem, ahhoz képest, hogy más romokban él – Az utca embere Hatvanpusztáról
Izsó Márton - Vég Márton | 2025. szeptember 6. 10:31
Az Orbán család hatvanpusztai birtokáról kérdeztük az Utca emberét.
Szubjektív Főtt birkafej és Hobbit-házikók, avagy elvonulás a talányok földjén
Istvánko Viktória | 2025. szeptember 6. 06:01
Feröeren több a birka, mint az ember, a főtt birkafej krumplival mindennapos, a bálnahús pedig desszert. Az élet végtelenül egyszerű, de az ajtókat nem zárják, és senkit sem hagynak egyedül. A Világjáró ezúttal Európa egyik legkülönösebb szigetcsoportjára látogatott el. 
Szubjektív Az Otthon Start hitel lenyomja a Tisza adóterveit? Ez Viszont Privát
Bózsó Péter - Havas Gábor - Herman Bernadett - Izsó Márton - Vámosi Ágoston | 2025. szeptember 5. 18:31
Kik tudják előteremteni az Otthon Start hitel önerejét? Kik az államilag támogatott hitel célcsoportja? Leállíthatják majd? Miről tárgyalt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter Londonban? Mi a helyzet Nagyecseden? A Tisza adótervei és annak megítélése. Közvélemény és adófizetés. Felzárkózik a Fidesz. Bizalmi versus szakemberek. Budapest esetleges csődje, szolidaritás. Mit keresett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Pekingben?
Szubjektív Itt a régi-új keleti blokk – Szijjártó Péter is beszállt az időgépbe
Wéber Balázs | 2025. szeptember 3. 18:31
Vlagyimir Putyin, Kim Dzsongun és Hszi Csin-ping a pekingi parádén lépett fel először közösen: a jelek szerint egy új, autoriter, a hidegháborút idéző keleti blokk formálódik a Nyugattal szemben. “A Kommunista Párt nélkül nincs modern Kína”, énekelte egy katonai kórus a nagyszabású díszszemlén, az Orbán-kormány külügyminiszterének jelenlétében.
Szubjektív Kétes társaságban ünnepel Szijjártó Péter, avagy újabb lépés Kelet felé
Wéber Balázs | 2025. szeptember 2. 19:01
A magyar külügyminiszter gazdasági kapcsolatépítéssel és a blokkosodás meghaladásával magyarázza részvételét a szerdai pekingi parádén. Ugyanakkor olyan országok vezetőivel is parolázik majd, ahol ellenzék nem létezik, a rendszer ellenségei pedig még jobb esetben is börtönben végzik, vagy hirtelen kiesnek az ablakon. Nagyító alatt ezúttal a Nyugat-ellenes vezetők „világtalálkozója”.       
Szubjektív Coimbra meg az édes-bús-szerelmes fado
Elek Lenke | 2025. augusztus 30. 06:01
Ha Portugáliába látogatunk, ez a gitárral kísért, érzelmes és bús zenei műfaj kihagyhatatlan. S még az sem baj, ha nem beszéljük a nyelvet. A Világjáró ezúttal a fado őshazájában járt.
Szubjektív Orbán Viktor nagy győzelmi terve és Hatvanpuszta titkai – Ez Viszont Privát
Csabai Károly – Havas Gábor – Izsó Márton – Litván Dániel – Wéber Balázs | 2025. augusztus 29. 18:31
Fapadosról ismét magángépre váltott a NER, amely a horvát tengerparton már a 2026-os választási győzelem tervén dolgozik. De mi van abban az osztogatáson kívül? Miért hirdet a 15 éve kormányzó Fidesz gigantikus országépítési programot? Mit láttunk Magyar Péter országjárásának révfülöpi állomásán? Miért nem lehet bemenni Hatvanpusztára, ha nincs ott mit titkolni? És miért alkalmaz kettős mércét a kormány a Barátság kőolajvezeték és Munkács bombázása ügyében?
Szubjektív Őrült cirkusz gyengíti az amerikai demokráciát
Káncz Csaba | 2025. augusztus 24. 11:05
A texasi választókerületek átrajzolásáról szóló törvényt követően a demokraták is országszerte terveket szőnek a választókerületek manipulálására. Miért veszélyes ez hosszú távon az amerikai demokráciára nézve? Káncz Csaba jegyzete.
Szubjektív Munkácsot az oroszok rakétázták, az Északi Áramlatot az ukránok robbanthatták fel
Wéber Balázs | 2025. augusztus 23. 11:28
Jegyzet arról, hogy egy háború nem teljesen fekete vagy fehér, az etikát eltapossa az érdek, a valósággal pedig akkor is szembe kell nézni, ha az összekuszálja a fejünkben élő narratívákat.
Szubjektív Utazás Svájcba: lélegzetelállító sokkterápia magyar inflációkárosultaknak
Gáspár András | 2025. augusztus 23. 06:11
A Világjáró ezúttal Svájcban kalandozott: Bázel, Zürich, Lugano és Luzern mellett a hegyek királynőjére is eljutottunk – természetesen a világhírűen pontos svájci vasútnak köszönhetően.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG