6p

Belecsöppenni a dél-amerikai nyárba a kelet-közép-európai télből felér egy dimenzióváltással. Montevideónak vannak jó és kevésbé jó arcai – a helyi BKV-n utazni például kifejezetten élményteli és tanulságos dolog. A Világjáró ezúttal Uruguay fővárosából jelentkezik.   

Uruguayba megérkezni nem mindennapi élmény, különösen a karácsonyi időszakban. Otthon nulla fok, köd és zimankó, itt nyári meleg, napsütés és pálmafák. A két világot időben mintegy 30 órás út, térben 12 ezer kilométer választja el egymástól. Az egyik legkisebb dél-amerikai ország ugyanis a déli félteke fenekén van – az Atlanti-óceán átszelése után még a gigantikus méretű Brazílián is túl kell jutni, hogy célba érjünk.

A néhány éve újjávarázsolt montevideói reptér épülete jókora „Bienvenidos a Uruguay”, azaz „Üdvözlünk Uruguayban!” felirattal fogad. Kicsit hülyén festünk nagykabáttal a kezünkben a rövidgatyás helyiek között – nem baj, messziről jöttünk.

Ahogy kilépünk a reptér épületéből, hirtelen megcsap a hőség. Úgy érzem, mintha alig több mint egy nap alatt egy másik univerzumba csöppentem volna. Nem feltétlenül jobba vagy rosszabba, csak másba.

A napfény vakító, a belvárosba vezető utat szegélyező terebélyes pálmafák levelei vidáman lengedeznek a szélben. Az Uber-sofőr tövig leereszti az ablakot, úgyhogy azonnal arcomba kapom Montevideót. A szél kellemes, és szerencsére nincs nagyon meleg, körülbelül 25 fok lehet. A kontraszt még így is óriási a didergető kelenföldi hajnalhoz viszonyítva. Mindegy, megérkeztünk.

Télből a nyárba. Plaza Independencia, Montevideo. Fotó: Depositphotos
Télből a nyárba. Plaza Independencia, Montevideo. Fotó: Depositphotos

Fal a taxiban

Ha nem akarunk vagy tudunk autót bérelni, Montevideóban két módon közlekedhetünk: taxival (esetleg Uberrel) vagy busszal. Metró nincs, villamos volt, de már régen megszüntették. A taxi természetesen drágább, mint a tömegközlekedés, de azért nem annyira luxus, mint otthon: egy 10-15 perces út városon belül kijön 300 pesóból (2700 forintból).

Ritkán taxizunk, de néha muszáj. A hátsó ülésen egy rövid tájékoztatásra leszek figyelmes az orrom előtti vastag, átlátszó, plexiszerű falon. A fal hermetikusan elzárja a hátul utazókat a sofőrtől, és csak egyetlen apró, zsilipelven működő nyílás van rajta, ami a fizetésre szolgál.

A felirat valahogy így szól: „Tisztelt Utasunk! Köszönjük, hogy minket választott! Ez az egészégügyi korlát (!) a biztonságot szolgálja.” Mármint a sofőr biztonságát. Így ugyanis nem lehet hátulról megkéselni vagy lelőni.

Az üvegfalat három évtizede vezették be kötelező jelleggel, miután számos taxis lett halálos rablótámadás áldozata. Hát ez is Dél-Amerika. Bár az utóbbi időben felvetődött, hogy opcionálissá teszik, egyelőre minden taxinak része.     

Buszozás és folklór

Montevideóban buszozni klassz dolog (kivéve, ha egy heringjáratot fogunk ki): élmény és szociológiai tanulmány is egyben. Ráadásul a buszok többségében van ingyen wifi, ami nekünk nagyon jól jön.

Menetrend viszont nincs, a megállókban csak az egyes járatok által érintett kerületekről tájékozódhatunk – a járatok bonyolult hálózatát és a pontos útvonalakat csak a beavatottak és a nagy öregek ismerik. Komoly tiszteletnek örvend nálam, aki tudja, hogy megáll-e a 329-es az Estadio Centenariónál.    

Ha feltölthető kártyát veszünk – igaz, ehhez uruguayi személyi igazolvány kell –, egy jegy mindössze 45 pesóba kerül (körülbelül 400 forint), anélkül pedig 55 pesóba (500 forint). Ezek baráti árak ahhoz képest, hogy Montevideo számos területen (például élelmiszerek) drágább Budapestnél. A jegy egy óráig érvényes, azaz ha csak egy ügyet szeretnénk gyorsan elintézni, a visszautat is megoldhatjuk vele.

Felszállás csak az első ajtón van, lógni elvileg nem lehet, és a gyakorlatban sem jellemző – másfél hét alatt egyetlen problémás esetet sem láttunk. Itt nincs feszkó a levegőben, buszsofőrt verni nem szokás. Az ellenőr pedig öltönyben jár.

A montevideói buszsofőrök amúgy laza fickók: egyik kezükkel még a visszajárót számolják, a másikkal már vezetnek is tovább. Nem túlzás, többször is szemtanúja voltam.

Leszállásnál pedig már másodpercekkel a megállás előtt kinyitják az ajtót, így a bátrabbak a még mozgó járműből ugorhatnak le a járdára. Ami otthon szigorúan tilos, az itt a folklór része.

Mint ahogy a folklór része egy, Magyarországon ismeretlen fogalom, a "buszmuzsikus" is – olyan önjelölt utcazenész, aki tömegközlekedési eszközön szórakoztatja a nagyérdeműt némi apróért cserébe.

Srác, gitárral a kézben

December vége, belváros, késő délután. Az emberek munkájukból tartanak hazafelé, vagy utolsó teendőiket intézik szilveszter előtt.

Egyszer csak felszáll egy életművész kinézetű srác, a félig telt busz közepén előveszi a gitárját, és rákezd egy romantikus latin számra. Nem tűnik profi zenésznek, alig tudja lefogni a hangokat a hangszerén. Az énekhangja viszont gyönyörű és erőteljes, betölti az utasteret.

A közönség a sofőrrel együtt nyugodtan hallgatja az előadást – úgy látszik, hogy az ilyesmi teljesen megszokott errefelé.

A latin dal után a Queen Bohemian Rhapsody című slágerének spanyol verziója következik. Ezt sajnos már nem tudjuk végighallgatni, le kell szállnunk. De érzem, hogy tartozok valamivel, ezért a zsebébe dugok egy kis aprót. Később még látom, hogy az utasok megtapsolják a srácot, és szintén adnak neki némi monédát (itt így nevezik az aprópénzt).

A társadalmi összetartás sajátos formája ez itt, Dél-Amerikában, ahol az európai szociális háló nagyrészt ismeretlen: az állam a nálunk megszokottnál jóval kisebb mértékben segít a rászorulókon, ha egyáltalán. Emiatt az emberek egy része önkéntes alapon karolja fel az elesetteket.

Szemtanúja voltam például annak is, ahogy karácsony napján egy autós egy aprócska ajándékot adott egy útkereszteződésben az ott „dolgozó” mutatványosnak.

Szegények itt is sokan vannak, klasszikus koldusok viszont alig. Itt még az aprópénzért is mindenki megdolgozik: énekel vagy sorsjegyet árul a buszon, buzogányokkal zsonglőrködik a közlekedési lámpánál, vagy segít az autósoknak a parkolásban. Ezáltal nem csak túlél, hanem a társadalom része marad, és ezzel mindenki jól jár.

(Folytatjuk.)  

A Világjáró többi cikkét itt olvashatják.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Szubjektív Belépés a szent kapun – különleges karácsony Santiago de Compostela katedrálisában
Bózsó Péter | 2024. december 21. 05:51
A székesegyház különleges kapuja a nem túl gyakran ismétlődő szent években kinyílik a zarándokok előtt. Néhány éve én is beléphettem rajta – ekkor valami emlékezetes történt velem. A Világjáró e heti állomása Santiago de Compostela katedrálisa, karácsonykor.
Szubjektív Itt az idő: elő kell bújni Magyar Péter támogatóinak – Ez Viszont Privát
Csabai Károly - Izsó Márton - Király Béla - Litván Dániel | 2024. december 20. 18:47
A Tisza vezetését mérik a kutatások, Magyar Péternek pedig nagy nevek kellenének. Ki léphet elő a függöny mögül az oligarchák és talán a fideszesek közül? Lázár János mindenesetre érdekesen mozgolódik, Matolcsy Györggyel pedig alkut köthetett Orbán Viktor. Mi lesz a forintárfolyammal és mit kapunk Amerikából Donald Trumptól. Elhozhatják a nagy fellendülést az akkumulátorgyárak? Finom-e a dubaji csoki? E témákról is szó esett az Ez Viszont Privát 32. adásában, amelyben Csabai Károly, Király Béla és Litván Dániel beszélgettek.
Szubjektív „Csak reménykedni tudok, hogy karácsonyra kicsit magukba szállnak” – A Magyar–Menczer szópárbaj után a közbeszéd stílusáról kérdeztük a járókelőket
Dobos Zoltán – Havas Gábor | 2024. december 14. 11:00
„Csak reménykedni tudok, hogy karácsonyra kicsit magukba szállnak” – A Magyar–Menczer szópárbaj után a közbeszéd stílusáról kérdeztük a járókelőket.
Szubjektív Horror a boltokban: Orbán Viktort az infláció buktatja meg? Ez Viszont Privát
Gáspár András – Izsó Márton – Juhász Gábor – Litván Dániel – Vég Márton | 2024. december 13. 18:56
Újra 10 százalék felett drágulnak az élelmiszerek, hiába mér mást a KSH. Nincs itt semmi nagy titok, a kormány politikája okozza a bajt, és ezt már nem lehet propagandával elkenni. De Orbán Viktor tudja egyáltalán, mi a valóság? És hogy sikerült a Békemisszió 2.0? Cserbenhagyta a Nyugat Ukrajnát? Hagyhatjuk Lázár Jánosnak, hogy elkótyavetyélje fél Budapestet? Főként ezekről beszélgettek az Ez Viszont Privát 31. adásában kollégáink, Gáspár András, Litván Dániel és Vég Márton.
Szubjektív Hiába szeretnék több fizetést adni, ha kevesebb a cégem bevétele – utcai vélemények az álomfizuról
Izsó Márton - Vég Márton | 2024. december 7. 10:51
Ahogy közeledik 2025, úgy egyre több munkavállalót kezd türelmetlenül érdekelni, hogy mekkora fizetésemelést kaphat jövőre. Az utca emberét kérdeztük, hogy mivel lenne elégedett.
Szubjektív Luca-vonat és tudósok a fogason – a stockholmi Nobel Múzeumban jártunk
Elek Lenke | 2024. december 7. 05:46
Amikor leszállunk Arlandán, a stockholmi repülőtéren, a falakon a leghíresebb svédek fotói köszöntenek bennünket, köztük a királyi család, az ABBA együttes és természetesen Alfred Nobel. A Világjáró ezúttal a tudós-feltaláló múzeumába látogatott el, ahol a magyar Nobel-díjasok „nyomaira” is rábukkant.
Szubjektív Mélykék mágia – bejártuk Európa legcsodásabb szigetét
Wéber Balázs | 2024. november 30. 05:46
Capri nyáron is csupa kellemes érzést keltett bennem, a zimankós novemberből visszatekintve pedig egyenesen csodás helynek tűnik. Mélykék tenger, ikonikus sziklák, gyönyör és ókori történelem – a sziget úgy magaslik ki a tengerből, mint egy rég elsüllyedt világ egyetlen megmaradt darabkája. A Világjáró e heti állomása Európa alighanem legszebb szigete.
Szubjektív Mi lesz, ha Magyar Péter elsüllyeszti a Fidesz hajóját – ki ugrik először? Ez Viszont Privát
Gáspár András – Izsó Márton – Juhász Gábor – Litván Dániel – Vég Márton | 2024. november 29. 18:31
A gazdaság padlón, a Tisza pedig már látszólag agyonverné a Fideszt egy választáson. Mit léphet erre a kormány, és mi történik, ha Orbán Viktorék is elhiszik, hogy közeleg a bukás? A Rogán-gépezet akadozik, láthatóak a repedések az eddig jól záró Fidesz-falakon is. Mit mond el a rendszer állapotáról Orbán Balázs doktorija és Szájer József visszatérése? Leginkább ezekről a témákról beszélgettek az Ez Viszont Privát podcast 29. adásában kollégáink, Gáspár András, Litván Dániel és Vég Márton.
Szubjektív „Az egyik mocskosabb a másiknál...” — az utca embere Magyar Péter lehallgatási botrányáról
Bózsó Péter - Izsó Márton Artúr | 2024. november 23. 10:31
Az ellenzék vezető politikusa, Magyar Péter lehallgatási botrányba keveredett, vagy keverték, melynek a Tisza Párt vezérén kívül volt barátnője a főszereplője. A járókelőket arról kérdeztük, hogy felismerik-e Vogel Evelint és mit gondolnak a botrányról. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy megváltozott-e a véleményük Magyar Péterről, és mennyire hisznek a leleplező anyagok valódiságában a mesterséges intelligencia korában. Videó.
Szubjektív A Bauhaus otthona: Dessau – A Mester és tanítványai
Vágó Ágnes | 2024. november 23. 05:46
A Bauhaus-építészetről mindenkinek egy türingiai város, az egyeteméről és vadászkutyáiról elhíresült Weimar ugrik be, és nem egy onnan 170 kilométerre lévő település Szász-Anhaltban. Pedig éveken át ott volt a Bauhaus nagyjainak igazi otthona. A Világjáró e heti állomása: Dessau.  
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG