Itt van minden, amit az Otthon Start programról tudni kell, mielőtt belevágna

Szeptembertől indul az Otthon Start Program, amely akár 50 millió forintos, fix 3 százalékos, államilag támogatott kamatozású hitellel segíti a lakást vásárlókat, építőket – családi állapottól és gyermekszámtól függetlenül, gyermekvállalási kötelezettség nélkül. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat az igénylés feltételeiről.
Itt van minden, amit az Otthon Start  programról tudni kell, mielőtt  belevágna
6p

Belecsöppenni a dél-amerikai nyárba a kelet-közép-európai télből felér egy dimenzióváltással. Montevideónak vannak jó és kevésbé jó arcai – a helyi BKV-n utazni például kifejezetten élményteli és tanulságos dolog. A Világjáró ezúttal Uruguay fővárosából jelentkezik.   

Uruguayba megérkezni nem mindennapi élmény, különösen a karácsonyi időszakban. Otthon nulla fok, köd és zimankó, itt nyári meleg, napsütés és pálmafák. A két világot időben mintegy 30 órás út, térben 12 ezer kilométer választja el egymástól. Az egyik legkisebb dél-amerikai ország ugyanis a déli félteke fenekén van – az Atlanti-óceán átszelése után még a gigantikus méretű Brazílián is túl kell jutni, hogy célba érjünk.

A néhány éve újjávarázsolt montevideói reptér épülete jókora „Bienvenidos a Uruguay”, azaz „Üdvözlünk Uruguayban!” felirattal fogad. Kicsit hülyén festünk nagykabáttal a kezünkben a rövidgatyás helyiek között – nem baj, messziről jöttünk.

Ahogy kilépünk a reptér épületéből, hirtelen megcsap a hőség. Úgy érzem, mintha alig több mint egy nap alatt egy másik univerzumba csöppentem volna. Nem feltétlenül jobba vagy rosszabba, csak másba.

A napfény vakító, a belvárosba vezető utat szegélyező terebélyes pálmafák levelei vidáman lengedeznek a szélben. Az Uber-sofőr tövig leereszti az ablakot, úgyhogy azonnal arcomba kapom Montevideót. A szél kellemes, és szerencsére nincs nagyon meleg, körülbelül 25 fok lehet. A kontraszt még így is óriási a didergető kelenföldi hajnalhoz viszonyítva. Mindegy, megérkeztünk.

Télből a nyárba. Plaza Independencia, Montevideo. Fotó: Depositphotos
Télből a nyárba. Plaza Independencia, Montevideo. Fotó: Depositphotos

Fal a taxiban

Ha nem akarunk vagy tudunk autót bérelni, Montevideóban két módon közlekedhetünk: taxival (esetleg Uberrel) vagy busszal. Metró nincs, villamos volt, de már régen megszüntették. A taxi természetesen drágább, mint a tömegközlekedés, de azért nem annyira luxus, mint otthon: egy 10-15 perces út városon belül kijön 300 pesóból (2700 forintból).

Ritkán taxizunk, de néha muszáj. A hátsó ülésen egy rövid tájékoztatásra leszek figyelmes az orrom előtti vastag, átlátszó, plexiszerű falon. A fal hermetikusan elzárja a hátul utazókat a sofőrtől, és csak egyetlen apró, zsilipelven működő nyílás van rajta, ami a fizetésre szolgál.

A felirat valahogy így szól: „Tisztelt Utasunk! Köszönjük, hogy minket választott! Ez az egészégügyi korlát (!) a biztonságot szolgálja.” Mármint a sofőr biztonságát. Így ugyanis nem lehet hátulról megkéselni vagy lelőni.

Az üvegfalat három évtizede vezették be kötelező jelleggel, miután számos taxis lett halálos rablótámadás áldozata. Hát ez is Dél-Amerika. Bár az utóbbi időben felvetődött, hogy opcionálissá teszik, egyelőre minden taxinak része.     

Buszozás és folklór

Montevideóban buszozni klassz dolog (kivéve, ha egy heringjáratot fogunk ki): élmény és szociológiai tanulmány is egyben. Ráadásul a buszok többségében van ingyen wifi, ami nekünk nagyon jól jön.

Menetrend viszont nincs, a megállókban csak az egyes járatok által érintett kerületekről tájékozódhatunk – a járatok bonyolult hálózatát és a pontos útvonalakat csak a beavatottak és a nagy öregek ismerik. Komoly tiszteletnek örvend nálam, aki tudja, hogy megáll-e a 329-es az Estadio Centenariónál.    

Ha feltölthető kártyát veszünk – igaz, ehhez uruguayi személyi igazolvány kell –, egy jegy mindössze 45 pesóba kerül (körülbelül 400 forint), anélkül pedig 55 pesóba (500 forint). Ezek baráti árak ahhoz képest, hogy Montevideo számos területen (például élelmiszerek) drágább Budapestnél. A jegy egy óráig érvényes, azaz ha csak egy ügyet szeretnénk gyorsan elintézni, a visszautat is megoldhatjuk vele.

Felszállás csak az első ajtón van, lógni elvileg nem lehet, és a gyakorlatban sem jellemző – másfél hét alatt egyetlen problémás esetet sem láttunk. Itt nincs feszkó a levegőben, buszsofőrt verni nem szokás. Az ellenőr pedig öltönyben jár.

A montevideói buszsofőrök amúgy laza fickók: egyik kezükkel még a visszajárót számolják, a másikkal már vezetnek is tovább. Nem túlzás, többször is szemtanúja voltam.

Leszállásnál pedig már másodpercekkel a megállás előtt kinyitják az ajtót, így a bátrabbak a még mozgó járműből ugorhatnak le a járdára. Ami otthon szigorúan tilos, az itt a folklór része.

Mint ahogy a folklór része egy, Magyarországon ismeretlen fogalom, a "buszmuzsikus" is – olyan önjelölt utcazenész, aki tömegközlekedési eszközön szórakoztatja a nagyérdeműt némi apróért cserébe.

Srác, gitárral a kézben

December vége, belváros, késő délután. Az emberek munkájukból tartanak hazafelé, vagy utolsó teendőiket intézik szilveszter előtt.

Egyszer csak felszáll egy életművész kinézetű srác, a félig telt busz közepén előveszi a gitárját, és rákezd egy romantikus latin számra. Nem tűnik profi zenésznek, alig tudja lefogni a hangokat a hangszerén. Az énekhangja viszont gyönyörű és erőteljes, betölti az utasteret.

A közönség a sofőrrel együtt nyugodtan hallgatja az előadást – úgy látszik, hogy az ilyesmi teljesen megszokott errefelé.

A latin dal után a Queen Bohemian Rhapsody című slágerének spanyol verziója következik. Ezt sajnos már nem tudjuk végighallgatni, le kell szállnunk. De érzem, hogy tartozok valamivel, ezért a zsebébe dugok egy kis aprót. Később még látom, hogy az utasok megtapsolják a srácot, és szintén adnak neki némi monédát (itt így nevezik az aprópénzt).

A társadalmi összetartás sajátos formája ez itt, Dél-Amerikában, ahol az európai szociális háló nagyrészt ismeretlen: az állam a nálunk megszokottnál jóval kisebb mértékben segít a rászorulókon, ha egyáltalán. Emiatt az emberek egy része önkéntes alapon karolja fel az elesetteket.

Szemtanúja voltam például annak is, ahogy karácsony napján egy autós egy aprócska ajándékot adott egy útkereszteződésben az ott „dolgozó” mutatványosnak.

Szegények itt is sokan vannak, klasszikus koldusok viszont alig. Itt még az aprópénzért is mindenki megdolgozik: énekel vagy sorsjegyet árul a buszon, buzogányokkal zsonglőrködik a közlekedési lámpánál, vagy segít az autósoknak a parkolásban. Ezáltal nem csak túlél, hanem a társadalom része marad, és ezzel mindenki jól jár.

(Folytatjuk.)  

A Világjáró többi cikkét itt olvashatják.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Szubjektív Itt a régi-új keleti blokk – Szijjártó Péter is beszállt az időgépbe
Wéber Balázs | 2025. szeptember 3. 18:31
Vlagyimir Putyin, Kim Dzsongun és Hszi Csin-ping a pekingi parádén lépett fel először közösen: a jelek szerint egy új, autoriter, a hidegháborút idéző keleti blokk formálódik a Nyugattal szemben. “A Kommunista Párt nélkül nincs modern Kína”, énekelte egy katonai kórus a nagyszabású díszszemlén, az Orbán-kormány külügyminiszterének jelenlétében.
Szubjektív Kétes társaságban ünnepel Szijjártó Péter, avagy újabb lépés Kelet felé
Wéber Balázs | 2025. szeptember 2. 19:01
A magyar külügyminiszter gazdasági kapcsolatépítéssel és a blokkosodás meghaladásával magyarázza részvételét a szerdai pekingi parádén. Ugyanakkor olyan országok vezetőivel is parolázik majd, ahol ellenzék nem létezik, a rendszer ellenségei pedig még jobb esetben is börtönben végzik, vagy hirtelen kiesnek az ablakon. Nagyító alatt ezúttal a Nyugat-ellenes vezetők „világtalálkozója”.       
Szubjektív Coimbra meg az édes-bús-szerelmes fado
Elek Lenke | 2025. augusztus 30. 06:01
Ha Portugáliába látogatunk, ez a gitárral kísért, érzelmes és bús zenei műfaj kihagyhatatlan. S még az sem baj, ha nem beszéljük a nyelvet. A Világjáró ezúttal a fado őshazájában járt.
Szubjektív Orbán Viktor nagy győzelmi terve és Hatvanpuszta titkai – Ez Viszont Privát
Csabai Károly – Havas Gábor – Izsó Márton – Litván Dániel – Wéber Balázs | 2025. augusztus 29. 18:31
Fapadosról ismét magángépre váltott a NER, amely a horvát tengerparton már a 2026-os választási győzelem tervén dolgozik. De mi van abban az osztogatáson kívül? Miért hirdet a 15 éve kormányzó Fidesz gigantikus országépítési programot? Mit láttunk Magyar Péter országjárásának révfülöpi állomásán? Miért nem lehet bemenni Hatvanpusztára, ha nincs ott mit titkolni? És miért alkalmaz kettős mércét a kormány a Barátság kőolajvezeték és Munkács bombázása ügyében?
Szubjektív Őrült cirkusz gyengíti az amerikai demokráciát
Káncz Csaba | 2025. augusztus 24. 11:05
A texasi választókerületek átrajzolásáról szóló törvényt követően a demokraták is országszerte terveket szőnek a választókerületek manipulálására. Miért veszélyes ez hosszú távon az amerikai demokráciára nézve? Káncz Csaba jegyzete.
Szubjektív Munkácsot az oroszok rakétázták, az Északi Áramlatot az ukránok robbanthatták fel
Wéber Balázs | 2025. augusztus 23. 11:28
Jegyzet arról, hogy egy háború nem teljesen fekete vagy fehér, az etikát eltapossa az érdek, a valósággal pedig akkor is szembe kell nézni, ha az összekuszálja a fejünkben élő narratívákat.
Szubjektív Utazás Svájcba: lélegzetelállító sokkterápia magyar inflációkárosultaknak
Gáspár András | 2025. augusztus 23. 06:11
A Világjáró ezúttal Svájcban kalandozott: Bázel, Zürich, Lugano és Luzern mellett a hegyek királynőjére is eljutottunk – természetesen a világhírűen pontos svájci vasútnak köszönhetően.
Szubjektív Politikai üldözés a tűzijáték árnyékában – Ez Viszont Privát
Bózsó Péter – Csabai Károly – Havas Gábor – Herman Bernadett – Izsó Márton | 2025. augusztus 22. 18:33
Mit üzen Hadházy Ákos autós üldözéses balesete Hatvanpusztán, és Gáza végső ostroma? Miért tűnt fel az idegeneket kiszolgáló Péter az augusztus 20-ai tűzijátékon? Magyar Péter újabb ígéretei. Mit jeleznek a baktériumok az egészségügyben? Mivel tudta javítani népszerűségét a Fidesz? Szubjektív heti visszatekintő adásunkban ezúttal Csabai Károly főszerkesztő, Herman Bernadett főmunkatárs és Bózsó Péter újságíró fejtette ki a véleményét.
Szubjektív Nincs szükség arra, hogy Európa legnagyobb tűzijátéka itt legyen – az utca embere augusztus 20-áról
Bózsó Péter - Izsó Márton Artúr | 2025. augusztus 20. 11:32
A kormány ismét rekordösszeget költ az augusztus 20-ai tűzijátékra és az ünnepségekre. Járókelőket kérdeztünk arról, hogy számukra mit jelent az ünnep, mit gondolnak a hivatalos ünnep költségeiről, valamint arról, hogy melyik politikus képviseli leginkább az ünnep örökségét, szellemét.
Szubjektív Fájdalmas döntésekre kényszerülhet Zelenszkij – egy dupla csúcs tanulságai
Wéber Balázs | 2025. augusztus 19. 18:31
A világbéke nem tört ki, mégis közelebb kerülhettünk a fegyvernyugváshoz. Már „csak” a megszállt ukrán területek jövőjéről, a biztonsági garanciákról és az Oroszország-NATO egymás mellett élésről kell megegyezni. Kijev fájdalmas alkura kényszerülhet a békéért cserébe. Nagyító alatt ezúttal az alaszkai és a washingtoni csúcs.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG