A 2024 novemberében megszületett választási eredményről nemcsak napokig, hanem hónapokig, sőt akár évekig fognak beszélni, ugyanis ez az amerikai demokraták páratlan kudarca volt – egyúttal kőkemény emlékeztető arra, hogy nem lehet kétszer egymásután azzal választást nyerni, hogy valaki nem Donald Trump.
A Fehér Házba egy elítélt, az ország demokráciájának alapköveit rendszeresen megkérdőjelező, szélsőséges nézeteit egy pillanatig nem elrejtő elnök fog beülni, kiegészítve egy összeesküvés-hívő, rendkívül népszerűtlen alelnökkel. Emellett a demokraták óriási pofára esése az is, hogy elvesztették a szenátusi kontrollt, valamint a kongresszusban is tovább gyengültek, így Trump lényegesen kényelmesebb helyzetből vághat neki utolsó négy évének. Hiszen terveinek végrehajtását csak komoly kétpárti alkudozás során akadályozhatja meg majd ellenzéke, az elnök alapjáraton számíthat majd a stabil republikánus többségre.
Persze, ezen a ponton érdemes megjegyezni, hogy a jelenlegi állás szerint bármi történik is, az Egyesült Államokban 2026-ban félidős választásokat fognak tartani, amelyen Donald Trump elnöki teljesítményének első két évére direkt visszajelzést adhatnak majd a szavazók – azaz könnyen lehet, hogy ekkor újból kékbe fordul majd a szenátus (ez a demokraták színe – a szerk.), és a képviselőházban is csökken a Republikánus Párt előnye.
A demokratáknak arra építenie azonban, hogy két év múlva lehet, hogy más lesz a felállás, úgy, hogy Trumpot még be sem iktatták, egyelőre túlzás. A pártnak jelenleg ennél egy sokkal fontosabb kérdésre kell megtalálnia a választ:
mégis hogyan vesztették el ennyire csúnyán a választást?
Fotó: EPA / LUONG THAI LINH / POOL
Joe Biden hazudott
Ugorjunk egy pillanatra vissza 2020-ba, amikor a koronavírus-járvány által rendkívül megviselt Amerika Trump megosztó első négy éve után fellélegzett az Obama-korszakból jól ismert, akkor még kifejezetten népszerű Joe Biden megválasztásával, aki józanságával meghódította a választókat. Nem mellesleg pedig megtette azt az ígéretet, amelyet 2024-ben nyíltan szembeköpött: egy átmeneti, egy ciklusos elnök lesz.
A látványosan megromló egészségű, kiábrándítóan teljesítő Biden 2024-ben mégis elindult az elnökjelöltségért, és egy gyengécske kampány után egy katasztrofális vitateljesítményre volt szükség ahhoz, hogy átadja Kamala Harrisnek a terepet, belekényszerítve az egyébként szintén komoly népszerűségi problémákkal küzdő alelnököt abba, hogy néhány hónap alatt próbáljon meg csodát tenni. Ma már tudjuk: nem sikerült.
Joe Bidennek 2025-ben nyugdíjba kell mennie – a megfáradt, kissé dicsőségtelenül távozó elnöknek nincsen keresnivalója az amerikai politikában aktív résztvevőként; a boldog nyugdíjasévek (november 20-án lesz 82 éves – a szerk.) mellett olyan figurává kell válnia, akit majdani demokrata kampánykörutakon elő lehet húzni néhány kedves szóért.
Miközben az elkövetkező években olyan alapvető progresszív sarokkövek fognak megkérdőjeleződni és megsemmisülni az Egyesült Államokban Donald Trump elnöksége alatt, mint a nők reprodukciós jogainak biztosítása, a szavazójog széleskörű fenntartása, vagy a szociális háló működtetése, a demokratákra minden eddiginél nagyobb nyomás helyeződik majd azért, hogy újuljanak meg.
Ami biztos: 2028-ban a republikánus elnökjelöltet biztosan nem Donald Trumpnak fogják hívni, hiszen az amerikai alkotmányba foglaltak szerint senki sem lehet háromszor elnök, és valaki, aki nem Donald Trump, minden bizonnyal verhető lesz – de nem egy elfáradt öregember által.
Az óra elindult.
A BUX 312,13 pontos, 0,26 százalékos emelkedéssel, 122 107,32 ponton zárt pénteken. 
