Kilenc nappal azután, hogy Joe Biden visszalépett az elnökjelöltségért folyó versenytől, az amerikai választási kampány végre új szakaszba lépett. Az új demokrata elnökjelölt, Kamala Harris padlógázzal hasít, a csapata szerint az első héten 200 millió dollár értékű adományt sikerült összegyűjteniük. A pénz kétharmada ráadásul első donoroktól származik.
Mindazonáltal az első fellépései azt mutatják, hogy Harris nem egy karizmatikus és tüzes szónok. De legalább megmenti az amerikaiakat a két népszerűtlen öregember közötti gyötrelmes választástól – tehetjük hozzá.
Az augusztus 19. és 22. között Chicagóban tartandó pártkongresszuson a nemrég még egymásnak feszülő demokraták valószínűleg az egységet ünneplik majd.
A „Wall Street Journal” címlapján közölt friss felmérés szerint Donald Trump mindössze két ponttal vezet Kamala Harris előtt (49-47). Ez a Joe Bidennel való közvetlen összehasonlításban még hat pont előny volt.
Az 59 éves Harris többnemzetiségű nőként egyértelmű alternatívája az öreg, fehér Trumpnak. Már többen azon spekulálnak, mikor jut eszébe Trumpnak az a dicsőséges ötlet, hogy kirúgja nőgyűlölő alelnökét, és egy nővel helyettesíti. Amit tulajdonképpen nem tehetne meg, mert J. D. Vance-t vele együtt jelölték, de egy Trumpot ez nem igazán érdekel.
Fotó: Depositphotos
A Biden-hibákra pozicionált Trump-kampány így most újratervez, emiatt a volt elnök a nyilvános tévévitáktól is visszalépett - először meg kell találni a fogást Harrisen, ami valószínűleg az illegális bevándorlás miatti felelősségre és a „kaliforniai szélsőbalos-liberális politikus” címkére fog épülni.
Harris előtt is komoly feladatok tornyosulnak: a múlt héten tartott első kampánymegjelenései során a Trumppal való maximális ellentétre összpontosított. A Trump-ellenes politika azonban nem elég: a választók tudni akarják, hogy Harris baloldali vagy centrista demokrata-e, milyen álláspontot képvisel a Wall Streetről, és milyen Izrael-politikát fog folytatni. Az idő viszont szorít.
Nyilvánvaló, hogy Harris a demokrata bázist szólítja meg, és ezzel biztosítja ezeknek a fontos választói csoportoknak a szavazatait. De ha nyerni akar, a Trump-szkeptikus republikánusokat és a független szavazókat is meg kell szólítania az ingadozó szövetségi államokban.
Harris feladatai
Az NBC július közepéig végzett felmérései szerint a független szavazók mindössze 20 százalékának volt pozitív benyomása Harrisről. Ezekben a körökben népszerűtlenebb, mint Biden (28 százalék) vagy Trump (25 százalék). Az, hogy Harris megnyerheti-e a választást, tehát azon múlik majd, hogy gyorsan népszerűbbé tud-e válni a választók e fontos csoportja körében.
A döntő tényező az, hogy kit választ alelnöknek. Egy ingadozó állambeli fehér férfi segíthetne Harrisnek abban, hogy a független fehér szavazók körében elfogadottabbá váljon.
Éppen ezért az egyik korai favorit Josh Shapiro pennsylvaniai kormányzó, aki 2022-ben döntő többséggel győzött, legyőzve a Trumpot támogató Doug Mastrianót, aki részt vett a január 6-i felkelésen a Capitoliumban. Egy másik ingadozó állambeli név a keretben Mark Kelly arizonai szenátor, egykori űrhajós, akit értelmes centristának tartanak.
Sorjáznak a kérdések a világban
De ki is az a Kamala Harris? Meg tudja-e verni Trumpot? Mit jelent ez számunkra? Ezeket a kérdéseket teszi fel a világ többi része. Még ha az elemzők becslése szerint Harris külpolitikája nem is különbözne jelentősen Bidenétől, a világ kezdi felmérni, hogy Harris milyen álláspontot képviselhet az egyes régiókban.
A South China Morning Post című hongkongi napilap azt írja, hogy egy feltételezett Harris-kormány a Kínával való kapcsolatokban a Biden-kormányhoz hasonlóan folytonosságot mutatna. Harris azonban már többször jelezte, hogy keményebben lép fel a kínai kormány által elkövetett egyes emberi jogi jogsértésekkel szemben, és merev álláspontot képvisel a muzulmán kisebbséghez tartozó ujgurok elleni népirtással és a hongkongi demokráciapárti mozgalmak elleni kemény fellépéssel szemben. Harris emellett több alkalommal hangsúlyozta a tajvani függetlenség támogatásának fontosságát.
Európai remények
Az európai média többnyire elégedettséget jelez Harris valószínűsíthető jelölésével kapcsolatban. A La Stampa olasz napilap úgy határozza meg az alelnököt, mint „sikeres nőt, aki mellett Trump öregnek tűnik”. Most, hogy Harris gyakorlatilag megszerezte a jelöltséget, a Le Monde francia napilap azt írja, hogy még meg kell erősítenie a „saját politikai identitását”.
Ami Harris Európa-politikáját illeti, az elemzők a jelenlegi elnökhöz való teljes igazodást jósolják, ami Ukrajna határozott pénzügyi és katonai támogatását jelenti a területére irányuló orosz invázió elleni kampányban. A The Kyiv Independent kiemeli, hogy „Oroszország kártérítésre kényszerítése - képletesen és szó szerint is - folyamatosan jelen van Harrisnek az ukrajnai háborúval kapcsolatos megjegyzéseiben”, és arra a következtetésre jut, hogy „Harris külpolitikai tapasztalata... az Ukrajnával való bensőséges elköteleződés”.
A Közel-Kelet és Gáza
Harrisről egyesek azt állítják, hogy keményebb álláspontot képvisel majd Izraellel szemben, mint Joe Biden, ami a kettőjük közötti legfőbb külpolitikai különbség lehet. Az alelnök határozottan kiáll a tűzszünet mellett, és bírálta Izraelt a Gáza felé irányuló élelmiszerszállítások megszakítása miatt, ami elemzők szerint azt jelzi, hogy kevésbé hajlandó szabad kezet adni Izraelnek.
Februárban Harris a Müncheni Biztonsági Konferencián kijelentette, hogy „véleményem szerint nem lehet béke és biztonság a térségben - sem Izrael, sem a palesztinok és a gázai nép számára - kétállami megoldás nélkül”. Ugyanakkor - amint azt az Al Jazeera kiemeli - Harris olyan fogalmakat ismételget, mint Izrael önvédelemhez való joga, és áprilisban kijelentette, hogy „Izrael biztonsága iránti támogatásunk vasszilárd”. Ezért a katari székhelyű hálózat szerint Harris várhatóan „nagyrészt Biden megközelítését fogja folytatni a gázai háborúval kapcsolatban”.
Ez problémákat okoz a demokratáknál, ahol a palesztinbarát progresszív csoportok eddig nem támogatták Harris jelölését, és ugyanez vonatkozik az egyetlen palesztin-amerikai kongresszusi képviselőre, Rashida Tlaibra is.
Latin-Amerika és a határkérdés
Harris egyik fő feladata az elmúlt három évben az volt, hogy a migráció kiváltó okaival foglalkozzon egész Latin-Amerikában, ami arra kényszerítette, hogy időnként kemény álláspontot foglaljon el a témában, mint például 2021-es híres guatemalai beszédében, amikor azt üzente a migránsoknak az egész kontinensen, hogy „ne gyertek”.
Szakértők a Noticias Telemundo spanyol nyelvű, Latin-Amerikával foglalkozó miami székhelyű műsorszolgáltatónak elmondták, hogy mióta Harris 2021-ben elvállalta a feladatot „nem értette meg az okokat, amiért a népeink elvándorolnak”. Kiemelték a nagyrészt negatív véleményt arról, ahogyan a Biden-kormányzat, és konkrétan Harris a hivatali ideje alatt kezelte a migrációt.
Az Axios amerikai hírportál azonban arról számol be, hogy Harris valamivel jobban áll, mint Joe Biden a latinó választók körében, akik a becslések szerint mintegy 36 millióan szavaznak. Harrisnek azonban többet kell tennie azért, hogy megszólítsa ezt a választói réteget, mivel 5-ből 1 latinónak még mindig nincs véleménye az alelnökről.
Nagyító rovatunk korábbi cikkeit itt olvashatják.
Ha béke lesz, mehetnek a katonáik Ukrajnába. 
