6p

A túrázás és a futás rajongóiként tengerpart helyett idén a hűs alpesi legelők felé vettük az irányt: a negyvenfokos kánikulából egy frissítő nyaralásra indultunk Ausztria kétezer méter magas hegyei, kristálytiszta tavai felé. A Világjáró e heti állomása: a mesés Alpok.

Ausztria mesekönyvbeillő tájaira megérkezni olyan, mintha visszamennénk az időbe, vagy legalábbis beugranánk egy mesekönyvbe. A zöld százféle árnyalata mindenhol, a magas hegyek oldalaiból a békésen legelésző szarvasmarhák kolompolása hallik, virágokkal díszített ablakok, erkélyek, házak és kertek. Az osztrákok imádják a természetet és nagyon jól tudnak benne élni.

Miközben este a szállásunk erkélyén kortyolgatom a boromat és figyelem a szemben lévő hegyoldal rézsűjén legelő bocikat, komolyan eljátszom a gondolattal, hogy milyen lenne itt élni. Minden annyira békés. Igyekszem feltöltekezni a pillanattal, hiszen épp erre való a nyaralás: kipihenjük magunkat és új élményekkel gazdagodunk – ez utóbbiból nem volt hiány! A pihenés az maradt itthonra.

A Schmittenhöhe virágos rétjei

Zell am See és Kaprun környéke télen egy igazi síparadicsom, de mivel mi nem síelünk, eddig csak hírből ismertük a régiót. Volt viszont kész tervünk a következő néhány napra, a Glossglocknertől kezdve a kastélyokon át az alpesi legelőkig.

A Schmittenhöhe csaknem 2 ezer méter magas – nehéz tőle elszakadni
A Schmittenhöhe csaknem 2 ezer méter magas – nehéz tőle elszakadni
Fotó: Szöllősi Tímea

A Zell am See tóparti hegyekkel körülvett városa nem csak minket babonázott meg: Ferdinand Porsche birtokot vásárolt a környéken, de ez volt egykor az osztrák arisztokrácia menedékhelye is. Az 1880-as években például gyakran túrázott erre a magyarok kedvenc királynéja, Sisi is, akinek magunk is a nyomába eredtünk az egyik hegyi ösvényen.

A Zell am See-ből (is) induló felvonókkal elérhető Schmittenhöhe tele van kirándulóútvonalakkal. Az Alpok magaslatai, az úgynevezett Panoráma út mentén elénk táruló kilátással könnyű és látványos túrának ígérkezett, és akár kisebb gyerekekkel is kényelmesen végigjárható.

Mi annyira nem tudtunk elszakadni tőle, hogy kétszer is felmentünk, egyszer Zell am See-ből, egyszer pedig Viehhofen felől.

Felvonókkal is elérhető a Schmittenhöhe
Felvonókkal is elérhető a Schmittenhöhe
Fotó: Szöllősi Tímea

Az osztrák hegyek királya

A békés alpesi rétek és a hajókázás idillje után Ausztria legmagasabb hegyére, a Grossglocknerre készültünk. Ez valójában egy autós túra (is lehetett volna) végig a Grossglockner Alpesi úton, vagyis a Hochalpenstrassén, ami 48 kilométeren keresztül vezet végig az Alpok magaslatain. 

A kanyargós hegyi úton haladva minden egyes hajtűkanyar újabb és újabb lélegzetelállító látványt tartogatott: hol kisebb vízesések csordogáltak, hol kecskék legelésztek a zord magaslatokon. Ahogy haladtunk előre, az út kezdett egyre izgalmasabbá válni, a szűk kanyarok között, bármerre néztünk, mesebeli hegycsúcsok látványa tárult elénk.

A Hochtor megállónál leparkoltunk, hogy immár saját lábunkon vegyük célba a hegy vad tanösvényeit. Hogy mennyire frissítő volt a környék, azt mi sem bizonyította jobban, mint a kilenc fokos hőmérséklet, amely az autóból kiszállva fogadott minket.

A tájról egyébként nem könnyű anélkül beszélni, hogy ne menjünk át csöpögő áradozásba: én menthetetlenül elvesztem a soha nem látott valószínűtlenül kék, sárga, fehér és rózsaszín virágok között. Fittyet hányva a biztonságra, mobillal kezemben haladtam a sziklákon, miközben jócskán lemaradva, fél szemmel azért az ösvényen haladó gyerekeimet figyeltem, akik hegyi kecske módjára közlekedtek a néhol hajmeresztő úton.

A ködbe vesző Grossglockner
A ködbe vesző Grossglockner
Fotó: Szöllősi Tímea

Aztán a sziklás és nyomokban havas tájon egyre zordabb lett idő, és az egyik pihenőnél megállva alig láttunk ki a felhőből és ködből. Ezért úgy döntöttünk, visszafordulunk. De nem bántuk meg, mert ez a festői út önmagában, még túra nélkül is világszínvonalú látványosság.

Luxusautók, kilátó és szivárványos forgatag

Következő úti célunk Stuttgart volt, noha valószínűleg nem a péntek volt a legjobb választás a német autópályákra, mert az utunk egy dugóval teli rémálommá vált: egyik Stau érte a másikat, és mire fásultan megérkeztünk Stuttgartba, már mindenkinek tele volt a hócipője. Azért tettünk este egy rövid sétát a városban, ám elsőre nem igazán varázsolt el. Szerencsére másnap minden megváltozott!

Először is, a legidősebb gyerek kedvéért elmentünk a Porsche Múzeumba, ami nem csak a 18 évesnek volt izgalmas, hanem a két tizenéves lánynak is. Még én is, akit kevéssé hoznak lázba az autók, ámulva nézelődtem.

A város egy újabb izgalmas arcát mutatta meg, amikor megérkeztünk a Killesberg Parkba, ahol órákat lehetett volna eltölteni: van itt állatkert, kilátó, játszótér, estére cirkusz. És persze jókat is lehet enni, például a park egyik olcsó sörözőjében.

Aztán végérvényesen kiderült, hogy tényleg érdemes volt eljönni Stuttgartba – és nem csak azért, mert a Königstrassén több olyan üzlet is van, ahová minden jelen lévő tini szerint muszáj volt bemenni. Stuttgart színes és modern város, ahol tök jól megférnek egymás mellett a történelmi látnivalók és a csúcsmodern épületek, ahol az emberek jófejek, nyitottak és elfogadók, ahol a Schlossplatzon órákig el lehet ücsörögni a napernyők árnyékában, és ahol boldogan megfér együtt a Jazz Fesztivál és a Pride.

A kilátó, ahonnan le lehet csúszdázni

Túrázós, hűsölős nyaralásunk utolsó szakasza végül az Ossiachi-tó körbe biciklizésébe, a környező tavakban megejtett vad fürdőzésekbe és a panzióban túlzott mennyiségű magyarral való találkozásba torkollott.

Még nyár elején olvastam, hogy annyi magyar dolgozik Ausztriában, hogy az ország szinte megállna magyarok nélkül. És tényleg mindenhol ott vagyunk: a közérttől kezdve a fürdőkön át az éttermekig. Tulajdonképpen bárhol számíthatunk a „lebukásra”, nem úgy, mint Stuttgartban, ahol nemhogy magyar hangot nem hallottunk, de magyar rendszámú autót sem láttunk. Az egyik sportboltban viszont megkérdezte az eladó, hogy milyen nyelven beszélgetünk, mert annyira szép!

De kanyarodjunk vissza Karintiába, ahol ezúttal a gyerekekkel is megmásztuk a Wörthi-tó égbe nyúló Pyramidenkogel kilátóját, amelynek a tetejéről aztán családilag lecsúszdáztunk. Ez kinek mókás volt, kinek nem, így utólag már tudom, hogy nekem például nem kellett volna.

A Wörthi-tó látványa sem smafu
A Wörthi-tó látványa sem smafu
Fotó: Szöllősi Tímea

A környék tavaiban fürdeni viszont nagyon is jó – főleg, hogy időközben Ausztriában is harminc fok lett. Ám a tavak hűvösebbek, mint amihez mi a hazai vizeinknél hozzászoktunk, úgyhogy a felfrissülés garantált volt. Különösen, hogy mindenhol egy stégről lehetett különböző ugrótechnikákkal vízbe vetni magunkat – és persze a másikat.

A Wörthi tónál egy igazán exkluzív strandra sikerült bemenni, a Faaker Seenél található egyik strandra pedig – azóta sem jöttünk rá, miért – ingyen mehettünk be. És ha már ott voltunk, ettünk is egy jó ebédet. Így aznap sem maradt el a bécsi szelet – arra jutottunk, hogy mindenhol egyformán finom, akárcsak a spenótos gombóc és a smarni…

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Szubjektív „Hát ez már most, enyhén fogalmazva, gusztustalan… ”– az utca embere a választási kampányról
Bózsó Péter - Izsó Márton Artúr | 2025. október 4. 16:51
Beindult a 2026-os tavaszi parlamenti választási kampány. Az utca emberét arról kérdeztük, hogy mit gondol, melyik párt nyer majd, milyen lesz az addig vezető kampány, és lesz-e Orbán Viktor-Magyar Péter vita.
Szubjektív A legírebb sziget, ahol több a whisky, mint az ivóvíz
Durucz Dávid | 2025. október 4. 06:01
„Van itt három templom, három iskola, hat kocsma és egy bolt, szóval rendben vannak a prioritások” – mondta kísérőnk Európa egyik legkülönlegesebb szigetén, Inishmore-on, ahová körülményes eljutni, de ahonnan lélekben hazatérni sokkal nehezebb. A Világjáró ezúttal Írország ősi részéről jelentkezik.
Szubjektív Miért kap adókedvezményt, akinek több Birkin táskája van, mint gyereke? Ez Viszont Privát
Csabai Károly – Havas Gábor – Herman Bernadett – Imre Lőrinc – Izsó Márton | 2025. október 3. 19:11
A héten ismertté váltak a kormány és a Tisza Párt egyaránt 5-5 pontból álló azon kérdései, amelyekre várják a választópolgárok reakcióit. Az Ez Viszont Privát legújabb adásában ezek mentén beszélgetett Csabai Károly főszerkesztő, Herman Bernadett főmunkatárs és Imre Lőrinc újságíró. Például az édesanyák és a fiatalok adómentességéről, a társasági adóról, valamint arról, hogy Magyar Péter már az egymilliárd forint feletti vagyonokat is megadóztatná. 
Szubjektív Dübörög az orosz befolyásolási gépezet – Magyarországra is gyakorolnak Csehországban és Moldovában?
Litván Dániel | 2025. szeptember 28. 18:16
Álhírek öntik el Csehországot és Moldovát, de valós erőszakba is át-átcsap már az orosz hibrid és információs hadviselés szerte Európában. Felkészül: Magyarország? Jegyzet.
Szubjektív A tömegturizmus tépázza, de még állja a sarat a világ egyik legeredetibb városa
László Éva Lilla | 2025. szeptember 27. 06:01
Aki térre, tisztaságra és andalgós városnézésre vágyik, ne Velencét válassza egy hosszabb vakáció színhelyéül. Aki viszont imádja a pezsgést, nem rettenti el a szelfiző turistatömegek nyomakodása, és szívesen barangol a csatornák mentén, jól teszi, ha előre felkészül: mit hol tud megvenni, megenni és megtenni. Főleg, ha gyerekekkel érkezik. A Világjáró e heti állomása Velence, ahol pár napos gasztronómiai és kulturális „ámokfutás” során legalább egy hónapra való impulzust gyűjtöttünk. 
Szubjektív A királyság nukleáris védőernyő alá húzódik
Káncz Csaba | 2025. szeptember 22. 10:07
Szaúd-Arábia új védelmi paktuma Pakisztánnal jelzi a kapcsolatok történelmi mélyülését, és jól mutatja, hogyan alakítják át a változó közel-keleti törésvonalak, az USA habozása és Irán árnyéka a Perzsa-öböl menti térség biztonságát. Jelenleg arra utalnak a jelek, hogy több ország is szeretne hasonló mechanizmusokat létrehozni Iszlámábáddal. Káncz Csaba jegyzete.
Szubjektív „Maximum a saját hazánkat kell megvédenünk” – az utca embere a lengyelországi dróntámadásról
Bózsó Péter - Izsó Márton Artúr | 2025. szeptember 20. 10:21
Egyre fokozódik a feszültség a NATO és Oroszország között, miután múlt héten orosz drónok hatoltak be Lengyelországba. Ennek apropóján kérdeztünk járókelőket arról, hogy legyen-e ismét kötelező a katonai szolgálat itthon, mi a véleményük a hadikiadások a NATO által elvárt növeléséről, illetve küldjünk-e katonákat a NATO keretében Lengyelországba egy orosz támadás esetén, ha Varsó erre kérne minket?
Szubjektív Vulkánok, szakadékok, keselyűk földjén – poroszkálás Peruban
Eidenpenz József | 2025. szeptember 20. 06:01
A négy kilométer mély kanyontól a hat kilométer magas, havas tetejű vulkánokig, a múmiáktól a kondorkeselyűkig, a spanyol építészettől a teraszos földművelésig számos érdekességet rejt Arequipa tartomány. A Világjáró ezúttal Peru kevésbé ismert, déli részén járt.
Szubjektív Lefegyverző kampány: a Tisza nyakában lohol a Fidesz – Ez Viszont Privát
Bózsó Péter – Havas Gábor – Izsó Márton – Vég Márton – Wéber Balázs | 2025. szeptember 19. 19:01
A héten írtuk meg, hogy az első félévben 80 milliárdba került nekünk az a közmédia, amelynek híradója egy friss kutatás szerint is a kormánypárt kommunikációs céljainak van alárendelve. De mire lesz elég a fideszes médiahenger? Miért közelít a kormánypárt népszerűsége a Tiszáéhoz? Mire gyúrnak a Harcosok klubja edzőtáborában? Mennyire közügy Gyurcsány Ferenc magánélete? Mit mutatnak a friss KSH-s béradatok, és mi a valóság? Mi köze Hajdú B.-nek a NER-hez? És kik azok a dolgozó szegények? Erről is vitatkozott az Ez Viszont Privát e heti adásában Wéber Balázs vezető szerkesztő, valamint Bózsó Péter és Vég Márton újságíró.   
Szubjektív Válság az EU és Szerbia között: válaszúthoz érkeztek
Káncz Csaba | 2025. szeptember 16. 18:31
Nagyító rovatunkban ezúttal a Belgrád és Brüsszel közötti parázsló válságot vesszük górcső alá. Egy olyan időszakban, amikor az európai diplomaták nyakába szakadt az ukrajnai konfliktus, az egyre fenyegetőbb szerb krízis kezelése sok külügyminiszter számára másodlagos szempont. Pedig Belgrád egyre inkább rácsúszik arra az útra, amelyre Grúzia rátért – áldemokráciává válva, amelyre az EU-nak már nincs befolyása. Káncz Csaba jegyzete.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG