Az első göteborgi emlékem pár évtizedre nyúlik vissza. Az egyik akkori vezető magyar szállodalánc rendszeresen szervezett – az IBUSZ-szal közösen, afféle szocialista PR-céllal – magyar napokat. A külföldi nagyvárosok szállodáiban mindenféle finom hazai falattal, cigányzene-karral, dínom-dánommal várták a vendégeket.
Örült ennek mindenki, a magyar séfek csakúgy, mint a helyi magyar turisztikai képviselet vezetője, no meg a svédek is. Persze akkor még nem létezett internet, és töredéke volt a be- és kiutazó forgalom a mainak.
Nagy változások
Meghívtak az eseményre néhány újságírót is. Nagy örömömre így lehetőségem volt „hivatalosan” is találkozni a Svédországban élő testvéremmel, akihez akkor még igen ritkán utazhattam. Az akkori Göteborg persze teljesen más volt, mint a mai. (2019-es adatok szerint a jelenlegi lakosság 28 százaléka már külföldön született, a legtöbben Irakból, Iránból és Szomáliából érkeztek – a szerk.)
Akkor alig hallottam az utcán külföldi szót a volt szocialista országok „disszidensein” kívül, akiket a svéd kormány sokféle módon támogatott.
Naivitását olykor kihasználták egyes külföldiek – nem mindenki érkezett azért, mert „politikailag üldözték”. Akadt, aki ugyanúgy szélhámoskodott, mint otthon, ráadásul itt jó terepre talált.
Erről a korszakról szól a Montenegro című, 1981-es zseniális Dusan Makavejev film, bemutatva, hogyan teremti meg hazai mikrovilágát külhonban az Északra érkezők egy része.
Skandinávia legforgalmasabb kikötője
A város akkor tiszta volt, elegáns, nagyon modern, főleg a Keletről érkezőnek. Ma is az, bár sok minden megváltozott azóta.
Annyit megtudhatunk minden úti könyvből, hogy Svédország második legnépesebb városa, a nyugati partvidéken, Stockholmtól, Oslótól és Koppenhágától nagyjából egyenlő távolságra található. II. Gusztáv Adolf svéd király alapította 1621-ben, de a hely már nyolcezer éve lakott.
Ma Skandinávia legforgalmasabb kikötőjét, kereskedelmi központját tudhatja magáénak. Neve a Göte folyónál lévő erődöt jelenti.
A Kínával való kereskedelem fellendülése új szokásokat is meghonosított: elterjedt a tea, a rizs, az arrak, a puncs, több ismeretlen egzotikus zöldség; a jómódúbb családok pedig monogramjukkal díszített porcelánkészleteket vásároltak. Az utolsó ilyen hajó 1806-ban érkezett Kelet-Ázsiából.
A 19. században a város az iparosodás útjára lépett, nagyrészt a skót és angol üzletemberek érkezésének köszönhetően. Az évek folyamán sokan meggazdagodtak, és vagyonukból kórházat, könyvtárat, egyetemet alapítottak.
Volvo és Van Gogh
A város a század végén nyerte el mai arculatát, széles útjaival, parkjaival és kőépületeivel. A fejlett iparú várost ma a Volvóval azonosítják – itt található a híres svéd autógyár központja (igaz, a cég már részben kínai kézben van) –, de az SKF csapágy- és tömítésgyártó vállalaté is.
Nemcsak rokonlátogatásra vagy üzleti céllal, de turistaként is érdemes ide ellátogatni. Több mint száz szálloda, Michelin-csillagos luxuséttermek, vidámpark, színházak, operaház, filmfesztivál, dalverseny, botanikus kert, múzeumok hívogatják a látogatót. Utóbbiak közül talán a legemlítésre méltóbb az itteni Szépművészeti Múzeum, ahol Van Gogh, Rubens és Rembrandt remekművei láthatók.
Ha vásárolni szeretnénk, Göteborg Váci utcáját, az Avenyn/Kungsportsavenynt tudom ajánlani, itt találjuk ugyanis a legtöbb üzletet, éttermet és szórakozóhelyet.
A belváros és a kikötő között pedig egy hatalmas bevásárlóközpont fedett passzázsokkal és több száz üzlettel csalogatja a vevőket. A kikötőre páratlan kilátás nyílik az Utkiken kilátóból.
Ne feledjük, hogy Svédországban több mint 200 éve nem volt háború, nagyon sok a jó állapotban fennmaradt, több évszázados épület.
Érdekes élményt kínál a Gustaf Adolfs tér mögötti Kronhuset, a város egyik legrégebbi fennmaradt épületegyüttese, amely a 17. század közepén katonai raktárnak épült. Ma bájos kézműves boltok, second hand üzletek és kávézók, butikok találhatók itt.
Ez a Pigalle nem Párizsban található
Szállodákat a legkülönbözőbb árkategóriákban találunk. Kedvencem a Pigalle, ahol reggelivel 30 ezer forintért bérelhetünk szobát. Ez lényegében egy divatbirodalom: tömött gardróbbal és mindent felülmúló luxussal várja a márkamániás utazókat.
A trendi pop up házat ezerféle ötlet teszi vonzóvá. Fantázia, dekadencia, design, luxus, ruhásszekrény tömve ruhákkal, ékszerekkel és kozmetikumokkal, minipezsgő arzenál a bárban – mindeme luxus célja a fogyasztás élénkítése.
A koncepció teljesen eltér a puritanizmusra törekvő svédektől, inkább amerikai vagy francia a stílus. A Vogue magazin a megnyitás után „A világ legdekadensebb szállodai lakosztálya” címet adományozta a Pigalle-nak.
A szálloda együttműködik a legelegánsabb svéd áruházzal, az NK-val, amely folyamatosan szállítja nekik a márkás vagy éppen fast fashion cuccokat.
Zöld és intelligens
A város nemzetközi repülőteréről a legtöbb nagy európai városba minden nap indul közvetlen járat. Vasúton a legtöbb svéd és norvég várossal napi több expresszvonat köti össze.
Göteborg egyébként pár éve elnyerte – Malagával együtt – az Intelligens Turizmus Európai Fővárosa címet. Mi minden szükségeltetett ehhez? Elsősorban erős európai dimenzióval bíró, egyedi turisztikai programot kellett létrehozni a pályázóknak, amelyre a pályázat kiírásának első évében Helsinki és Lyon, majd Malaga szolgáltatta a legjobb példát. (Az Intelligens Turizmus Európai Fővárosa nevű programot az induláskor Ujhelyi István magyar és Renaud Muselier francia EP-képviselők kezdeményezték az Európai Bizottságnál, amely a megvalósításra több százmillió eurót adott.)
A svéd nagyvárosok eleve híresek az intelligens – vagy ha úgy tetszik, okos – életmódról és turizmusról, legyen szó a belföldi vagy külföldi vendégek fogadásáról.
Göteborg esetében azért is volt viszonylag könnyű megkapni ezt az elismerést, mert a város lakosai – mint általában ez a svéd településeknél megszokott – a tudatos, fenntartható életmód hívei, ugyanakkor – a magas fokú digitalizáció révén is – az összes szükséges technológiának a birtokában vannak.
Igazi zöld város ez, rengeteg kerékpárúttal, hatalmas parkokkal, hajózható csatornákkal, eldugott strandokkal, sportpályákkal.
Része ennek a gondolkodásmódnak, hogy a látnivalók akadálymentes megközelítését is megteremtik, illetve hogy a helyi közlekedés igyekszik csökkenteni a széndioxid-kibocsátást.
Mennyi az éppen elég?
A szelektív hulladékgyűjtés pedig már nem is téma, hiszen a nyolcvanas évek óta több generáció ebbe nőtt bele. Ugyancsak e szemlélet része, hogy az éttermekben és üzletekben igyekeznek kiszűrni a műanyag csomagolásokat, vagy hogy újabban a vonatot részesítik előnyben a repülővel szemben a kisebb karbonlábnyom miatt.
Mindez természetes a lagom elvet vallóknak, ami a svédek alapvető szemlélete. Ez körülbelül annyit tesz: éppen elég – azaz éppen elég ahhoz, hogy megfeleljen a visszafogott, de jólétet teremtő életmódnak.
A Világjáró többi cikke itt található.
Nagyon olcsón vehet fel hitelt az állam, és ez jó lesz a cégeknek és a lakosságnak is? 
