6p

Kuvaitba nem szokás „csak úgy” elutazni. Az Arab-öbölben és úgy általában a Közel-Keleten is sok ingergazdagabbnak ígérkező, komoly turistainfrastruktúrával rendelkező ország van. De ha valaki azt szeretné látni, milyen lehetett például Dubaj, mielőtt felkapottá vált, és érdekli egy olajban és pénzben dúskáló, mégis autentikus hely, akkor egy rövid vizitet mindenképp megér. A Világjáró ezúttal a kicsi, de semmiképp sem szerény Kuvaitba látogatott.

A szaúdi Dammamból, kifejezetten kellemes repülőút után, este érkeztünk meg Kuvaitba. Ez fontos részlet, mert a város a fényeivel azonnal elvarázsolt. A kivilágított felhőkarcolók lenyűgöző látványt nyújtottak, és nem volt belőlük olyan sok, hogy elveszettnek érezzem magam – sőt, Rijád után kifejezetten emberi léptékűnek éreztem Kuvaitvárost, ahol nincsenek hatalmas távolságok: rögtön kompaktabb, élvezhetőbb, lakályosabb helynek tűnt.

Nem kell órákig metrózni, hogy a központban legyen az ember, mindent megtalálunk egy helyen, még a legmenőbb tengerparti éttermek is csak sétatávolságra vannak. Legalábbis a térkép szerint: gyalogosnak lenni itt ugyanis ugyanolyan rémálom, mint a szomszédos Szaúd-Arábiában. Amikor hosszú idő elteltével végre megláttam egy zebrát, hangosan, hitetlenkedve kiáltottam fel. Jó is, hogy kiélveztem a pillanatot, mert soha vissza nem térőnek bizonyult.

Nagymecset, nagy autók
Nagymecset, nagy autók
Fotó: Durucz Dávid

Ki sem szállnak az autóból

Persze Szaúd-Arábia után nem lepődtem meg, hogy még a vécére is autóval járnak egy olyan ország lakói, amely szintén a világ egyik legnagyobb olajvagyonára épült. És ez minden szokásukat meghatározza: az utcai büfék konkrétan úgy működnek, hogy eléjük parkolnak, rendelnek, a kaját a kocsiban elfogyasztják, a szemetet pedig kidobják az ablakon. Másnap reggelre persze megint tiszták az utcák, mert ők mégiscsak a rendezett luxus hívei.

És van is bőven, aki takarítson utánuk, és minden egyéb igényüket kiszolgálja. A lakosság 60 százaléka külföldi, jelentős részük vendégmunkás. Általános tapasztalatom volt, hogy hiába készültem lelkesen arab kifejezésekkel, a „Szalam!” köszönésen túl nem sokra mentem (volna) velük az indiai vagy épp nepáli büfések, taxisok vagy bolti alkalmazottak között.

Kuvait éjszakai fényei
Kuvait éjszakai fényei
Fotó: Rhédey Gábor

Éppen ezért kicsit csalóka a kép, hogy Kuvait jóval liberálisabb helynek tűnt a nagy szomszédhoz képest, hiszen az európai módra öltözködő nők nagy része valószínűleg más országokból érkezett. A férfiak és nők érintkezésének szabályait pedig itt is komolyan veszik, függetlenül attól, az érintettek muszlimok-e.

Mint megtudtuk, a szálláshelyeket az is megkülönbözteti egymástól, hogy a férfi vagy a női vendégek élveznek előnyt náluk. Ez esetünkben azt jelentette, hogy a tetőteraszos, medencés, jacuzzis wellness részleg előttünk zárva volt: belépés csak hölgyeknek!

Kicsiként is a világ tetején

Mondjuk így is volt esélyünk felülről látni Kuvaitvárost. 

Az ország jól ismert jelképe, büszkesége a három magas, karcsú víztorony – egyesek szerint azért, mert édesvízzel sem folyó, sem tó formájában nem rendelkeznek. Az építmények egyikének gömb alakú része kilátóként is szolgál, szuper, 360 fokos panorámával, egy folyamatosan körbeforgó padlógyűrűvel, amely egy büfé körül kering.

Ahonnan még a víztornyok is kicsinek tűnnek
Ahonnan még a víztornyok is kicsinek tűnnek
Fotó: Rhédey Gábor

A talaj fél óra alatt tesz meg alattunk egy teljes fordulatot – ki is számoltuk, hogyha nem lenne itt is teljes alkoholtilalom, egy kör alatt pont visszaérnénk a következő sörünkért.

De bármennyire is a víztornyok a leghíresebbek Kuvaitban, eljött a pillanat, hogy ezeket is felülről lássuk. Méghozzá elég hamar… vagyis Hamra. A világ legmagasabb csavart tornya, az Al-Hamra felhőkarcoló több mint 400 méteres, alulnézetből nyakzsibbasztó látvány. Szerencsére egészen sokáig fel lehet liftezni egyszerű látogatóként is, és a kilátás egészen elképesztő. Ennél magasabbról tényleg csak a repülőből láthatjuk a kuvaiti fővárost.

Ugyanilyen „szerénységgel” kezelik itt a pénz kérdését is: a kuvaiti dinár a világ legértékesebb valutája. Jelenleg 1250 forint körül mozog, és mivel maguk az árak nem egetverőek Kuvaitban, egészen szürreális élmény egy blokk vagy egy árcédula megtekintése, a 0,9 vagy épp 0,45 dináros tételekkel. 

De a csúcs a papírpénz, a fél és negyed dináros bankókkal. „Mégis van egy félpénzem!”

Mégis van egy félpénzem!
Mégis van egy félpénzem!
Fotó: Durucz Dávid

Ideje lassítani!

Persze jó dolog fentről nézni a világot, letudni a kötelező turistás látnivalókat, de mégis: mindig az az utazás legjobb része, amikor egy kicsit lelassítunk, és pontosan azt csináljuk, amit a helyiek. Például beülünk a mesés libanoni éttermek egyikébe. Kuvaitban ezek számítanak a legmenőbb helyeknek, a tökéletes ételek mellett azért is, mert a berendezés és a kiszolgálás is topkategóriás. Itt nem üres közhely a keleti kényelem.

Nyugati csak az étlap volt, ami itt és kivétel nélkül mindenhol máshol is csak virtuálisan létezett, egy QR-kód beolvasásával lehetett előhívni. 

Ennek a modern megoldásnak látványos ellenpontja volt a régi időket idéző „szenesember” jelenléte: a vízipipázó közönséget folyamatosan frissen felforrósított faszéndarabokkal látta el, kis vödörrel és nagy mosollyal járkálva az asztalok között.

Nem sietnek
Nem sietnek
Fotó: Rhédey Gábor

Szintén kellemes, de idegen látvány volt az is, hogy este 11 után kisgyerekes családokkal volt tele az étterem. Nagyon más ritmusban élik itt az életet.

Hogy ez mennyire így van, csak pénteken értettem meg igazán. Kissé suta párhuzammal élve, itt ez a vasárnap: a közösségi ima napja, amikor mindenki összegyűlik, és egy kis időre megáll az élet – majd nagy lendülettel indul újra, tömeggel és némi nyüzsgéssel, de mégis inkább a maga lassú, kényelmes módján. Az ember szépen összetekeri és magához veszi az imaszőnyegét, aztán beleveti magát a piaci forgatagba.

A szőnyegek már várják a közösségi ima résztvevőit
A szőnyegek már várják a közösségi ima résztvevőit
Fotó: Durucz Dávid

Mi ezt egy hatalmas népétkezdéből néztük végig, jobbnál-jobb falatok és soha el nem fogyó tea mellett. És végre netezni is tudtunk, mert kaptunk „wifit”, ami itt azt jelenti, hogy a büfés elveszi tőled a telefonod, pötyög egy kicsit, és csatlakoztatja a saját mobilnetéhez. Minden megoldódik, hát minek aggódni – pláne kapkodni.

Teázás után egy kis tea

A legautentikusabb élmény a lelassulás netovábbja volt: amikor a teával kísért ebéd után beültünk egy teázóba. Pontosabban betereltek. Ezen a szent helyen egy agilis úriember szép sorban leülteti a piacon bóklászó férfiakat a kis asztalkák mellé, aztán addig hozza a klasszikus, kis üvegcsészés, mentás feketeteákat cukorral, amíg valaki azt nem mondja: köszöni szépen, de ő most már menne. Ritka az ilyen pillanat.

Hangulatos teázó a piaci forgatagban
Hangulatos teázó a piaci forgatagban
Fotó: Durucz Dávid

Csak úgy ülni, nézelődni, ráérősen beszélgetni: itt egyéb dolga sincs az embernek. Jellemző momentum volt, amikor a velünk szemben ülő idősebb úr váratlanul ránézett az órájára, hogy most már azért indulni kell – majd bő fél órával később valóban meg is mozdult. Nála nehezebben csak mi búcsúztunk ettől a zseniális helytől. Lélekben néha még most is ott üldögélek.

A Világjáró többi cikkét itt olvashatják.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Szubjektív „Hát ez már most, enyhén fogalmazva, gusztustalan… ”– az utca embere a választási kampányról
Bózsó Péter - Izsó Márton Artúr | 2025. október 4. 16:51
Beindult a 2026-os tavaszi parlamenti választási kampány. Az utca emberét arról kérdeztük, hogy mit gondol, melyik párt nyer majd, milyen lesz az addig vezető kampány, és lesz-e Orbán Viktor-Magyar Péter vita.
Szubjektív A legírebb sziget, ahol több a whisky, mint az ivóvíz
Durucz Dávid | 2025. október 4. 06:01
„Van itt három templom, három iskola, hat kocsma és egy bolt, szóval rendben vannak a prioritások” – mondta kísérőnk Európa egyik legkülönlegesebb szigetén, Inishmore-on, ahová körülményes eljutni, de ahonnan lélekben hazatérni sokkal nehezebb. A Világjáró ezúttal Írország ősi részéről jelentkezik.
Szubjektív Miért kap adókedvezményt, akinek több Birkin táskája van, mint gyereke? Ez Viszont Privát
Csabai Károly – Havas Gábor – Herman Bernadett – Imre Lőrinc – Izsó Márton | 2025. október 3. 19:11
A héten ismertté váltak a kormány és a Tisza Párt egyaránt 5-5 pontból álló azon kérdései, amelyekre várják a választópolgárok reakcióit. Az Ez Viszont Privát legújabb adásában ezek mentén beszélgetett Csabai Károly főszerkesztő, Herman Bernadett főmunkatárs és Imre Lőrinc újságíró. Például az édesanyák és a fiatalok adómentességéről, a társasági adóról, valamint arról, hogy Magyar Péter már az egymilliárd forint feletti vagyonokat is megadóztatná. 
Szubjektív Dübörög az orosz befolyásolási gépezet – Magyarországra is gyakorolnak Csehországban és Moldovában?
Litván Dániel | 2025. szeptember 28. 18:16
Álhírek öntik el Csehországot és Moldovát, de valós erőszakba is át-átcsap már az orosz hibrid és információs hadviselés szerte Európában. Felkészül: Magyarország? Jegyzet.
Szubjektív A tömegturizmus tépázza, de még állja a sarat a világ egyik legeredetibb városa
László Éva Lilla | 2025. szeptember 27. 06:01
Aki térre, tisztaságra és andalgós városnézésre vágyik, ne Velencét válassza egy hosszabb vakáció színhelyéül. Aki viszont imádja a pezsgést, nem rettenti el a szelfiző turistatömegek nyomakodása, és szívesen barangol a csatornák mentén, jól teszi, ha előre felkészül: mit hol tud megvenni, megenni és megtenni. Főleg, ha gyerekekkel érkezik. A Világjáró e heti állomása Velence, ahol pár napos gasztronómiai és kulturális „ámokfutás” során legalább egy hónapra való impulzust gyűjtöttünk. 
Szubjektív A királyság nukleáris védőernyő alá húzódik
Káncz Csaba | 2025. szeptember 22. 10:07
Szaúd-Arábia új védelmi paktuma Pakisztánnal jelzi a kapcsolatok történelmi mélyülését, és jól mutatja, hogyan alakítják át a változó közel-keleti törésvonalak, az USA habozása és Irán árnyéka a Perzsa-öböl menti térség biztonságát. Jelenleg arra utalnak a jelek, hogy több ország is szeretne hasonló mechanizmusokat létrehozni Iszlámábáddal. Káncz Csaba jegyzete.
Szubjektív „Maximum a saját hazánkat kell megvédenünk” – az utca embere a lengyelországi dróntámadásról
Bózsó Péter - Izsó Márton Artúr | 2025. szeptember 20. 10:21
Egyre fokozódik a feszültség a NATO és Oroszország között, miután múlt héten orosz drónok hatoltak be Lengyelországba. Ennek apropóján kérdeztünk járókelőket arról, hogy legyen-e ismét kötelező a katonai szolgálat itthon, mi a véleményük a hadikiadások a NATO által elvárt növeléséről, illetve küldjünk-e katonákat a NATO keretében Lengyelországba egy orosz támadás esetén, ha Varsó erre kérne minket?
Szubjektív Vulkánok, szakadékok, keselyűk földjén – poroszkálás Peruban
Eidenpenz József | 2025. szeptember 20. 06:01
A négy kilométer mély kanyontól a hat kilométer magas, havas tetejű vulkánokig, a múmiáktól a kondorkeselyűkig, a spanyol építészettől a teraszos földművelésig számos érdekességet rejt Arequipa tartomány. A Világjáró ezúttal Peru kevésbé ismert, déli részén járt.
Szubjektív Lefegyverző kampány: a Tisza nyakában lohol a Fidesz – Ez Viszont Privát
Bózsó Péter – Havas Gábor – Izsó Márton – Vég Márton – Wéber Balázs | 2025. szeptember 19. 19:01
A héten írtuk meg, hogy az első félévben 80 milliárdba került nekünk az a közmédia, amelynek híradója egy friss kutatás szerint is a kormánypárt kommunikációs céljainak van alárendelve. De mire lesz elég a fideszes médiahenger? Miért közelít a kormánypárt népszerűsége a Tiszáéhoz? Mire gyúrnak a Harcosok klubja edzőtáborában? Mennyire közügy Gyurcsány Ferenc magánélete? Mit mutatnak a friss KSH-s béradatok, és mi a valóság? Mi köze Hajdú B.-nek a NER-hez? És kik azok a dolgozó szegények? Erről is vitatkozott az Ez Viszont Privát e heti adásában Wéber Balázs vezető szerkesztő, valamint Bózsó Péter és Vég Márton újságíró.   
Szubjektív Válság az EU és Szerbia között: válaszúthoz érkeztek
Káncz Csaba | 2025. szeptember 16. 18:31
Nagyító rovatunkban ezúttal a Belgrád és Brüsszel közötti parázsló válságot vesszük górcső alá. Egy olyan időszakban, amikor az európai diplomaták nyakába szakadt az ukrajnai konfliktus, az egyre fenyegetőbb szerb krízis kezelése sok külügyminiszter számára másodlagos szempont. Pedig Belgrád egyre inkább rácsúszik arra az útra, amelyre Grúzia rátért – áldemokráciává válva, amelyre az EU-nak már nincs befolyása. Káncz Csaba jegyzete.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG