6p

Kuvaitba nem szokás „csak úgy” elutazni. Az Arab-öbölben és úgy általában a Közel-Keleten is sok ingergazdagabbnak ígérkező, komoly turistainfrastruktúrával rendelkező ország van. De ha valaki azt szeretné látni, milyen lehetett például Dubaj, mielőtt felkapottá vált, és érdekli egy olajban és pénzben dúskáló, mégis autentikus hely, akkor egy rövid vizitet mindenképp megér. A Világjáró ezúttal a kicsi, de semmiképp sem szerény Kuvaitba látogatott.

A szaúdi Dammamból, kifejezetten kellemes repülőút után, este érkeztünk meg Kuvaitba. Ez fontos részlet, mert a város a fényeivel azonnal elvarázsolt. A kivilágított felhőkarcolók lenyűgöző látványt nyújtottak, és nem volt belőlük olyan sok, hogy elveszettnek érezzem magam – sőt, Rijád után kifejezetten emberi léptékűnek éreztem Kuvaitvárost, ahol nincsenek hatalmas távolságok: rögtön kompaktabb, élvezhetőbb, lakályosabb helynek tűnt.

Nem kell órákig metrózni, hogy a központban legyen az ember, mindent megtalálunk egy helyen, még a legmenőbb tengerparti éttermek is csak sétatávolságra vannak. Legalábbis a térkép szerint: gyalogosnak lenni itt ugyanis ugyanolyan rémálom, mint a szomszédos Szaúd-Arábiában. Amikor hosszú idő elteltével végre megláttam egy zebrát, hangosan, hitetlenkedve kiáltottam fel. Jó is, hogy kiélveztem a pillanatot, mert soha vissza nem térőnek bizonyult.

Nagymecset, nagy autók
Nagymecset, nagy autók
Fotó: Durucz Dávid

Ki sem szállnak az autóból

Persze Szaúd-Arábia után nem lepődtem meg, hogy még a vécére is autóval járnak egy olyan ország lakói, amely szintén a világ egyik legnagyobb olajvagyonára épült. És ez minden szokásukat meghatározza: az utcai büfék konkrétan úgy működnek, hogy eléjük parkolnak, rendelnek, a kaját a kocsiban elfogyasztják, a szemetet pedig kidobják az ablakon. Másnap reggelre persze megint tiszták az utcák, mert ők mégiscsak a rendezett luxus hívei.

És van is bőven, aki takarítson utánuk, és minden egyéb igényüket kiszolgálja. A lakosság 60 százaléka külföldi, jelentős részük vendégmunkás. Általános tapasztalatom volt, hogy hiába készültem lelkesen arab kifejezésekkel, a „Szalam!” köszönésen túl nem sokra mentem (volna) velük az indiai vagy épp nepáli büfések, taxisok vagy bolti alkalmazottak között.

Kuvait éjszakai fényei
Kuvait éjszakai fényei
Fotó: Rhédey Gábor

Éppen ezért kicsit csalóka a kép, hogy Kuvait jóval liberálisabb helynek tűnt a nagy szomszédhoz képest, hiszen az európai módra öltözködő nők nagy része valószínűleg más országokból érkezett. A férfiak és nők érintkezésének szabályait pedig itt is komolyan veszik, függetlenül attól, az érintettek muszlimok-e.

Mint megtudtuk, a szálláshelyeket az is megkülönbözteti egymástól, hogy a férfi vagy a női vendégek élveznek előnyt náluk. Ez esetünkben azt jelentette, hogy a tetőteraszos, medencés, jacuzzis wellness részleg előttünk zárva volt: belépés csak hölgyeknek!

Kicsiként is a világ tetején

Mondjuk így is volt esélyünk felülről látni Kuvaitvárost. 

Az ország jól ismert jelképe, büszkesége a három magas, karcsú víztorony – egyesek szerint azért, mert édesvízzel sem folyó, sem tó formájában nem rendelkeznek. Az építmények egyikének gömb alakú része kilátóként is szolgál, szuper, 360 fokos panorámával, egy folyamatosan körbeforgó padlógyűrűvel, amely egy büfé körül kering.

Ahonnan még a víztornyok is kicsinek tűnnek
Ahonnan még a víztornyok is kicsinek tűnnek
Fotó: Rhédey Gábor

A talaj fél óra alatt tesz meg alattunk egy teljes fordulatot – ki is számoltuk, hogyha nem lenne itt is teljes alkoholtilalom, egy kör alatt pont visszaérnénk a következő sörünkért.

De bármennyire is a víztornyok a leghíresebbek Kuvaitban, eljött a pillanat, hogy ezeket is felülről lássuk. Méghozzá elég hamar… vagyis Hamra. A világ legmagasabb csavart tornya, az Al-Hamra felhőkarcoló több mint 400 méteres, alulnézetből nyakzsibbasztó látvány. Szerencsére egészen sokáig fel lehet liftezni egyszerű látogatóként is, és a kilátás egészen elképesztő. Ennél magasabbról tényleg csak a repülőből láthatjuk a kuvaiti fővárost.

Ugyanilyen „szerénységgel” kezelik itt a pénz kérdését is: a kuvaiti dinár a világ legértékesebb valutája. Jelenleg 1250 forint körül mozog, és mivel maguk az árak nem egetverőek Kuvaitban, egészen szürreális élmény egy blokk vagy egy árcédula megtekintése, a 0,9 vagy épp 0,45 dináros tételekkel. 

De a csúcs a papírpénz, a fél és negyed dináros bankókkal. „Mégis van egy félpénzem!”

Mégis van egy félpénzem!
Mégis van egy félpénzem!
Fotó: Durucz Dávid

Ideje lassítani!

Persze jó dolog fentről nézni a világot, letudni a kötelező turistás látnivalókat, de mégis: mindig az az utazás legjobb része, amikor egy kicsit lelassítunk, és pontosan azt csináljuk, amit a helyiek. Például beülünk a mesés libanoni éttermek egyikébe. Kuvaitban ezek számítanak a legmenőbb helyeknek, a tökéletes ételek mellett azért is, mert a berendezés és a kiszolgálás is topkategóriás. Itt nem üres közhely a keleti kényelem.

Nyugati csak az étlap volt, ami itt és kivétel nélkül mindenhol máshol is csak virtuálisan létezett, egy QR-kód beolvasásával lehetett előhívni. 

Ennek a modern megoldásnak látványos ellenpontja volt a régi időket idéző „szenesember” jelenléte: a vízipipázó közönséget folyamatosan frissen felforrósított faszéndarabokkal látta el, kis vödörrel és nagy mosollyal járkálva az asztalok között.

Nem sietnek
Nem sietnek
Fotó: Rhédey Gábor

Szintén kellemes, de idegen látvány volt az is, hogy este 11 után kisgyerekes családokkal volt tele az étterem. Nagyon más ritmusban élik itt az életet.

Hogy ez mennyire így van, csak pénteken értettem meg igazán. Kissé suta párhuzammal élve, itt ez a vasárnap: a közösségi ima napja, amikor mindenki összegyűlik, és egy kis időre megáll az élet – majd nagy lendülettel indul újra, tömeggel és némi nyüzsgéssel, de mégis inkább a maga lassú, kényelmes módján. Az ember szépen összetekeri és magához veszi az imaszőnyegét, aztán beleveti magát a piaci forgatagba.

A szőnyegek már várják a közösségi ima résztvevőit
A szőnyegek már várják a közösségi ima résztvevőit
Fotó: Durucz Dávid

Mi ezt egy hatalmas népétkezdéből néztük végig, jobbnál-jobb falatok és soha el nem fogyó tea mellett. És végre netezni is tudtunk, mert kaptunk „wifit”, ami itt azt jelenti, hogy a büfés elveszi tőled a telefonod, pötyög egy kicsit, és csatlakoztatja a saját mobilnetéhez. Minden megoldódik, hát minek aggódni – pláne kapkodni.

Teázás után egy kis tea

A legautentikusabb élmény a lelassulás netovábbja volt: amikor a teával kísért ebéd után beültünk egy teázóba. Pontosabban betereltek. Ezen a szent helyen egy agilis úriember szép sorban leülteti a piacon bóklászó férfiakat a kis asztalkák mellé, aztán addig hozza a klasszikus, kis üvegcsészés, mentás feketeteákat cukorral, amíg valaki azt nem mondja: köszöni szépen, de ő most már menne. Ritka az ilyen pillanat.

Hangulatos teázó a piaci forgatagban
Hangulatos teázó a piaci forgatagban
Fotó: Durucz Dávid

Csak úgy ülni, nézelődni, ráérősen beszélgetni: itt egyéb dolga sincs az embernek. Jellemző momentum volt, amikor a velünk szemben ülő idősebb úr váratlanul ránézett az órájára, hogy most már azért indulni kell – majd bő fél órával később valóban meg is mozdult. Nála nehezebben csak mi búcsúztunk ettől a zseniális helytől. Lélekben néha még most is ott üldögélek.

A Világjáró többi cikkét itt olvashatják.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Szubjektív A bázeli harangok és a böjti karnevál
Bózsó Péter | 2025. március 22. 06:01
A svájci nagyváros farsangi hagyománya a hamvazószerda utáni hétre esik. Idén egy rövid időre belepillanthattunk, és megnéztük a katedrálist is, amely egyszer egy különös eseménynek is helyt adott. A Világjáró e heti állomása: Bázel.  
Szubjektív Orbán Viktor poloskázott, majd lépett egy még durvábbat – Ez Viszont Privát
Havas Gábor – Izsó Márton – Kovács-Angel Marianna – Vég Márton – Wéber Balázs | 2025. március 21. 19:23
Viccelhetnénk azzal, hogy az elmúlt hét egy hétben a rovarszakértők országa lettünk, de Orbán Viktor március 15-i beszédével inkább ne vicceljünk – ráadásul messze nem a poloskázás volt az egyetlen igencsak problémás elem az elmondottakban. Pár nappal később a kormány lépett egy még durvábbat: 15 évnyi regnálása után most először gyakorlatilag betiltotta a Pride-ot. Mindeközben Magyar Péter atillába öltözve próbálta egyesíteni maga mögött a balos, a jobbos és a liberális szavazókat.
Szubjektív A nap képe: ennyire beütött az árrésstop?
Privátbankár.hu | 2025. március 20. 16:53
Boltban jártunk, ezt láttuk.
Szubjektív Hol születnek manapság a csodák? Fátima, a portugál zarándokhely
Elek Lenke | 2025. március 15. 06:01
Egy hivatalos turisztikai út során olykor zavarba ejtő momentumok adódnak. Meghívóm Portugália természeti szépségeit, borászatát, építészetét és magyar vonatkozásait mutatta be elsősorban – amire nem számítottam, hogy nemcsak Porto világhírű pincéi között barangolunk, hanem ellátogatunk a világ egyik leghíresebb zarándokhelyére is. A Világjáró e heti állomása: Fátima.
Szubjektív Rémisztő, amit Orbán Viktor művel, Magyar Péter csendben nézi – Ez Viszont Privát
Csabai Károly - Havas Gábor - Izsó Márton - Litván Dániel - Vég Márton | 2025. március 14. 19:48
A legújabb Alaptörvény-módosítással célkeresztet fest az Orbán-kormány jogvédőkre, újságírókra, melegekre, mindenkire, aki máshogy él vagy gondolkozik, mint azt a hatalom elvárná. Sarokba szorították ezzel Magyar Pétert? Tény, hogy a Tisza elnöke ezekben az ügyekben nem szólal meg. És mi a helyzet az árrésstoppal – teljesen hülyének néznek minket? E témákról is beszélgettek a Klasszis Média szubjektív műsora, az Ez Viszont Privát legfrissebb adásában munkatársaink, Csabai Károly, Litván Dániel és Vég Márton.
Szubjektív „Nem tudom kamera-képesen elmondani…” – az utca embere kormányintézkedésekről, az elnöki szócsatáról
Bózsó Péter - Izsó Márton Artúr | 2025. március 8. 10:25
Mit gondol az utca embere a nyugdíjasok áfa-visszatérítéséről, az anyák szja-mentességéről, illetve Donald Trump és Volodimir Zelenszkij botrányos összeszólalkozásáról? A videóból kiderül. 
Szubjektív A művészet arany háromszöge, Puskás Öcsi valódi öröksége és a piac, amit még Orbán Viktor sem tudott kihagyni
Gáspár András | 2025. március 8. 06:01
Madridban az elképesztő kulturális örökségbe fantasztikus múzeumokban tekinthetünk be – több ezer műalkotást csodálhatunk meg, pedig csak Picasso Guernicája előtt is el lehet tölteni egy fél napot. A monarchia központját jelentő királyi palota más kastélyokhoz képest is különleges élményt ad, és láthatunk kövenként átcipelt egyiptomi templomot is. A világ legnépszerűbb futballszentélye pedig nem csak focirajongóknak ajánlott. A Világjáró Madridban – második rész.
Szubjektív Miért nem beszél Magyar Péter a háborúról és békéről? Ez Viszont Privát
Bózsó Péter - Csabai Károly - Dobos Zoltán - Havas Gábor - Izsó Márton | 2025. március 7. 18:31
Megtorpan a növekedés, mit tehet ilyenkor a monetáris politika? Hogy jön ki majd egymással Nagy Márton és az új jegybankelnök Varga Mihály? Mit jelenthet be Magyar Péter március 15-én? Erről, valamint a Trump-kormány és a Tisza Párt kapcsolatáról is vitatkoztak a Klasszis Média műsorában, az e heti Ez Viszont Privátban Csabai Károly főszerkesztő és újságíróink: Bózsó Péter és  Dobos Zoltán.
Szubjektív Donald Trump utódja most kapott igazán vérszemet
Kollár Dóra | 2025. március 3. 19:01
Donald Trump és Volodimir Zelenszkij botrányos találkozója után a 2028-as amerikai elnökválasztás mezőnye is formálódni kezdett. Jegyzet.
Szubjektív „Gátlástalan, de zseniális” – se kiköpni, se lenyelni nem tudja Magyar Péter az Orbán-kormány új csodafegyverét?
Privátbankár.hu | 2025. március 1. 18:01
Igazságtalan és veszélyes húzás, de politikailag zseniális? Mit kezdhet a Tisza Párt elnöke a két- és többgyermekes anyák adómentességének ígéretével?
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG