8p

Első találkozásom Helsinkivel nem volt zökkenőmentes: amikor leszálltunk, egy órán keresztül el sem lehetett hagyni a gépet. Akkora volt a hó, hogy meg kellett várni, amíg a hókotró utat csinál a poggyászszállító autóhoz. Nyáron viszont, ha kifogjuk a jó időt, várnak a strandok. A Világjáró ezúttal a finn fővárosból jelentkezik.

Szombat délelőtt, a Lehel piac ünnepi halaspultja. „Azt a három nagy pontytörzset kérem”. „Mit főz belőle, kedveském?” – kérdezi a hátam mögött egy hölgy. Lohikeittót, mondom, de már sietek is el. A tárgyi szuvenírek elkallódnak, de a finn halleves receptje régóta sikeresen működik nálunk, ha úgy adódik, lazac nélkül is.

Aki életében alig hallott valamit a finn fővárosról, az is kívülről fújja Tímár Péter ikonikus filmjének, a Csinibabának minden mondatát, köztük ezt is: „Helsinki? Hát momentán még, még Nyugat. De már komp jár át Leningrádba.”

Helsinki aztán, mint tudjuk, maradt Nyugat, vagy inkább Észak (Finnország hamarosan NATO-tag is lesz – a szerk.), Leningrád meg Szentpétervár lett.

A mai napig rejtély, hogy az 1962-es világifjúsági találkozón, amelyet voltaképp a vasfüggönyön túl rendeztek, egyáltalán részt vehettek magyar fiatalok, hogy aztán némelyikük búcsút mondjon az óhazának.

Nyárias arca is van Helsinkinek. Fotó: Depositphotos
Nyárias arca is van Helsinkinek. Fotó: Depositphotos

A magyarok többsége csak annyit tud a finnekről, hogy nyelvrokonság, Kalevala – a Thália Színházban anno bemutatott Kazimir Károly-féle rendezésnek köszönhetően is –, szauna és vodka, no meg Kimi Räikkonen.

Ugyanakkor ismerek megszállott Helsinki- és Finnország- rajongókat, akik gyakran utaznak oda, mert nem tudnak betelni a vad, zord romantikával, a szaunázással egybekötött vodkázással, a jéghideg vízbe ugrálással, és kedvelik a finn-orosz-svéd elemeket tartalmazó konyhát is.

Az első találkozásom Helsinkivel nem volt zökkenőmentes: egy órát köröztünk Vantaa (vagy svédül Vanda), az egyik környékbeli kisvárosról elnevezett repülőtér felett, és amikor leszálltunk, egy órán keresztül el sem lehetett hagyni a gépet. Akkora volt a hó, hogy meg kellett várni, amíg a hókotró utat csinál a poggyászokat szállító autóhoz. Ez megszokott errefelé. Nemcsak északon, Rovaniemiben, a Mikulás hazájában szokott hideg és hó lenni, de sokszor a fővárosban is.

A feliratok alapján könnyen tájékozódik az ember, Helsinki kétnyelvű, a finn a többségi, a svéd a kisebbségi, amelyek egyébként teljesen más nyelvcsaládhoz tartoznak. Például az összes utcának van finn és svéd neve is, a tömegközlekedés tájékoztató anyagai is kétnyelvűek. Mindenki beszél angolul.

Ortodox kupolák és muszlim imaházak

A város és maga Finnország is, évszázadokig orosz vagy svéd elnyomás alatt létezett, csoda, hogy fennmaradt egyáltalán a finn nyelvi örökség. (Ebben a tekintetben hasonló Magyarországhoz, csak nálunk a török meg az osztrák volt a hódító nemzet.)

A 19. század végéig Helsinki többségében svéd nyelvű volt, ami aztán a későbbiekben teljesen átformálódott.

Az orosz korszakra szintén sok minden utal, a hatalmas ortodox katedrálisnak Uszpenszkij a neve, hagymakupolái arannyal vannak bevonva. A fő utcát I. Sándor cár után nevezték el, ma Aleksanterinkatu néven ismert.

Ami a vallási megoszlást illeti, újabban előretörtek a muszlimok. Számukat nehéz pontosan megbecsülni; becslések szerint a 60 ezer finnországi muszlim többsége a központi régióban él, de ez pár évvel ezelőtti adat. A városban tucatnyi muszlim imaház található. A lexikonok feljegyezték, hogy az iszlám már a 19. században megjelent Helsinkiben a tatárok révén; újabban a közel-keleti és szomáliai bevándorlókkal növekedett a muszlimok száma.

A design szent dolog

A város építészetileg nagyon érdekes elegye a klasszicizmusnak, a 20. század eleji szecessziós építészetnek és a modern funkcionalizmusnak.  Az itteni szecesszióra erős hatást gyakorolt a nemzeti romantika, a korszak Kalevala által ihletett művészete.

A finn építészet világhírű alakja Alvar Aalto, a funkcionalizmus egyik előfutára. Műveinek egy részét, mint például az 1971-ben átadott gigantikus Finlandia palotát – amely ma már a legfontosabb állami ünnepek, politikai rendezvények és kongresszusok helyszíne – világszerte ismerik. Az itteni  építészeti múzeum Európa egyik legrégebbi építészeti központja. Mellette található a Designmúzeum.  A finn tervezők jelszava az egyszerűség, a praktikum, a természet szeretete, előtérbe helyezése.

Tudnivaló, hogy akárcsak Skandinávia más országaiban, a design, a lakberendezés szent dolog, elvégre hónapokig be vannak zárva otthonaikba az emberek. Itt a hétköznapi holmik sokszor művészeti értékűek, egy neves tervezőhöz köthető szék vagy asztal komoly családi örökség lehet.

Azok a híres pipacsok

Kötelező nézelődni az Aleksanterinkatun – itt aztán tényleg sokféle Marimekko cuccot lehet kapni, amely e sorok írójának kedvenc tervezője, márkája. A múltkori helsinki látogatásom során büszkén feszítettem az immár világhírűvé vált, szürke-fekete virágokkal díszített pólóban. Igaz, a Mészáros utcai turkálóban bukkantam rá, itthon más rajtam kívül nem értékelte a világ leghíresebb pipacsait…

A Marimekko egy finn életmódtervező cég – ahogy magukat aposztrofálják –, minőségi ruházati cikkeket, táskákat és kiegészítőket, valamint lakberendezési cikkeket terveznek alkotói, a textilektől az étkészletekig. A céget 1951-ben alapították, tavaly termékeik értékesítéséből világszerte 382 millió euró bevételük volt.

Ünnepi vendégség esetén apró figyelmesség a háziasszony részéről, ha a szalvéta is Marimekko, mondjuk királykék-fekete pipacsos, illeszkedve persze az aktuális asztalneműhöz és a készlet árnyalatához.

Helsinkiben nemcsak az étel számít, hanem a mécsesek, a körítés, a terítés is, ugyanúgy illik megdicsérni, mint mondjuk a karjalanpaistit (karél pecsenye).

Sok az ingyenes szabadtéri koncert

Ha még van erőnk sétálni, akkor nem szabad kihagyni a Vanha kauppahallit, a legrégibb vásárcsarnokot.  A piactérről komppal lehet átjutni a Suomenlinna erődbe, amely 1991 óta az UNESCO Világörökség része. A kedvelt turisztikai célpontként számon tartott szigetet még ma is lakják.

A múzeumoknak se szeri, se száma. Ha csak egyre van időnk, látogassunk el a város legnyugatibb részére, Lehtisaari szigetére, a szomszédos Espoo határán található a Diedrichsen-gyűjtemény. A Diedrichsen család a 20. század közepe óta gyűjtötte a műkincseket, és szoborparkkal körbevett villájukat múzeummá alakították át. Többek között Edvard Munch és Helene Schjerfbeck művei is láthatók itt.

Érdemes az interneten kutakodni a nyári ingyenes szabadtéri koncertek időpontja után. Nyaranta ugyanis Helsinki központjában számos szabadtéri rock- és poprendezvényt szerveznek. A Tuska Open Air Metal fesztiválra  évente mintegy 30 ezren kíváncsiak, ez Finnország legnagyobb metálbulija.

A város területének mintegy harmadát erdők és parkok teszik ki, a legismertebb a délnyugati részen, közvetlenül a tengerparton elhelyezkedő Kaivopuisto. Északabbra a Taka-Töölö városrészben található a Sibelius-park az orgonasípokat idéző emlékművel, amelyet a zeneszerző emlékére emeltek. Elég terjedelmes és félelmetes mű, mintegy 21 tonnányi saválló acélból hegesztették.

Kávézni a teraszon, napozni a szigeteden

Nyáron, ha kifogjuk a jó időt, ki lehet próbálni a strandokat – azért ne ciprusi vagy tunéziai vízhőmérsékletre számítsunk. Azt a néhány hetet, amikor igazán meleg van, a finnek a szabadban töltik, az erkélyen, vidéki házaik kertjében, illetve saját szigeteiken napoznak. Többnyire persze a kávéházak teraszán üldögélnek, jó nagy öblös pohárból, gyenge kávékat szürcsölgetve. Mellé pipparkakku – fűszeres keksz – jár.

Helsinki elég drága város, igazodik a skandináv életszínvonalhoz, árszinthez.

Mégsem szabad kihagyni a hagyományos finn szaunát, amelynek semmi köze nincs a nemzetközi wellness szállodákban bevezetett, úgynevezett finn szaunákhoz. Igaz, az alkohol ára szintén borsos, márpedig ez elengedhetetlen kelléke eme szórakozásnak.

Szóval, Helsinki még mindig Nyugat. Nagyon is az, a világ legfejlettebb oktatási rendszerével, környezetvédelmi szerepvállalásával, a női egyenjogúság nemcsak szólamként mondogatott és nem csupán papíron létező valóságával. 

A Világjáró többi cikkét itt olvashatják.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Szubjektív Őrült cirkusz gyengíti az amerikai demokráciát
Káncz Csaba | 2025. augusztus 24. 11:05
A texasi választókerületek átrajzolásáról szóló törvényt követően a demokraták is országszerte terveket szőnek a választókerületek manipulálására. Miért veszélyes ez hosszú távon az amerikai demokráciára nézve? Káncz Csaba jegyzete.
Szubjektív Munkácsot az oroszok rakétázták, az Északi Áramlatot az ukránok robbanthatták fel
Wéber Balázs | 2025. augusztus 23. 11:28
Jegyzet arról, hogy egy háború nem teljesen fekete vagy fehér, az etikát eltapossa az érdek, a valósággal pedig akkor is szembe kell nézni, ha az összekuszálja a fejünkben élő narratívákat.
Szubjektív Utazás Svájcba: lélegzetelállító sokkterápia magyar inflációkárosultaknak
Gáspár András | 2025. augusztus 23. 06:11
A Világjáró ezúttal Svájcban kalandozott: Bázel, Zürich, Lugano és Luzern mellett a hegyek királynőjére is eljutottunk – természetesen a világhírűen pontos svájci vasútnak köszönhetően.
Szubjektív Politikai üldözés a tűzijáték árnyékában – Ez Viszont Privát
Bózsó Péter – Csabai Károly – Havas Gábor – Herman Bernadett – Izsó Márton | 2025. augusztus 22. 18:33
Mit üzen Hadházy Ákos autós üldözéses balesete Hatvanpusztán, és Gáza végső ostroma? Miért tűnt fel az idegeneket kiszolgáló Péter az augusztus 20-ai tűzijátékon? Magyar Péter újabb ígéretei. Mit jeleznek a baktériumok az egészségügyben? Mivel tudta javítani népszerűségét a Fidesz? Szubjektív heti visszatekintő adásunkban ezúttal Csabai Károly főszerkesztő, Herman Bernadett főmunkatárs és Bózsó Péter újságíró fejtette ki a véleményét.
Szubjektív Nincs szükség arra, hogy Európa legnagyobb tűzijátéka itt legyen – az utca embere augusztus 20-áról
Bózsó Péter - Izsó Márton Artúr | 2025. augusztus 20. 11:32
A kormány ismét rekordösszeget költ az augusztus 20-ai tűzijátékra és az ünnepségekre. Járókelőket kérdeztünk arról, hogy számukra mit jelent az ünnep, mit gondolnak a hivatalos ünnep költségeiről, valamint arról, hogy melyik politikus képviseli leginkább az ünnep örökségét, szellemét.
Szubjektív Fájdalmas döntésekre kényszerülhet Zelenszkij – egy dupla csúcs tanulságai
Wéber Balázs | 2025. augusztus 19. 18:31
A világbéke nem tört ki, mégis közelebb kerülhettünk a fegyvernyugváshoz. Már „csak” a megszállt ukrán területek jövőjéről, a biztonsági garanciákról és az Oroszország-NATO egymás mellett élésről kell megegyezni. Kijev fájdalmas alkura kényszerülhet a békéért cserébe. Nagyító alatt ezúttal az alaszkai és a washingtoni csúcs.
Szubjektív Sok hűhó semmiért, avagy Putyin tényleg megette Trumpot reggelire
Wéber Balázs | 2025. augusztus 16. 09:59
Az alaszkai csúcson nem jelentettek be semmilyen egyezséget az ukrajnai háborúról. Arról sem tudtunk meg semmi konkrétumot, hogy a színfalak mögött történt volna jelentős előrehaladás. Úgy tűnik, hogy Putyin tényleg megette Trumpot reggelire: miközben kiterítették előtte a vörös szőnyeget, az amerikai ultimátum lekerült az asztalról. A Kreml ismét időt nyert, csapatai pedig tovább nyomulnak előre Kelet-Ukrajnában.
Szubjektív Labdarózsák és rózsalabdák – szubtrópusi kert Svájcban
Elek Lenke | 2025. augusztus 16. 05:56
Tobzódó rózsaszín leánderek, csüngő pink fuksziák, elegáns kaméliák, halványzöldes-hófehér, súlyos fejű labdarózsák – vagy inkább rózsalabdák, ahogy Faludy György költeményében olvasható. Igaz, ő nem virágokat jellemzett ezzel a fordított szóösszetétellel – miniorchideák, ágaskodó tátikák és persze harsogóan zöld gyep, szigorú rend szerint nyírva. A Világjáró ezúttal a Parco Cianiban járt.
Szubjektív Putyin megtalálta Magyar Pétert, Orbán Viktor győztest hirdetett Ukrajnában – Ez Viszont Privát
Gáspár András – Havas Gábor – Herman Bernadett – Izsó Márton – Wéber Balázs | 2025. augusztus 15. 18:46
A héten az orosz hírszerzés nyíltan beállt Orbán Viktor mögé, miközben a magyar kormányfő Oroszországot kiáltotta ki az ukrajnai háború győztesének. Eljött tehát a showdown ideje? Valóban Ukrajna feje felett döntenek majd Alaszkában? Mit mond el Orbán Viktorról a legújabb fapados fotója, és mit Magyar Péterről a vagizós quadozása?
Szubjektív Fesztiválozók a Kneecap-kitiltásról, Gázáról és Ukrajnáról – az utca embere a Szigeten
Bózsó Péter - Izsó Márton Artúr | 2025. augusztus 14. 18:31
Az idei Sziget Fesztiválról kényszerűségből távol maradt az északír Kneecap együttes, akinek tagjait a magyar kormány három évre kitiltotta Magyarországról az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatos, a kormány által antiszemitának és terrorizmust támogatónak minősített megnyilvánulásai miatt. Az elmaradt koncert napján fesztiválozókat kérdeztünk arról, hogy mennyire való a politika színpadra, mi a véleményük a gázai helyzetről és az EU lépéseiről. Azt is megkérdeztük, hogy vajon Ukrajnának kellene-e területeket feladnia a béke érdekében, ahogy azt Donald Trump amerikai elnök javasolja?
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG