1. Hogyan mérjük fel a terepet?
Ne ugorjunk fejest a sötétbe: mielőtt megjelennénk egy számunkra eddig ismeretlen piacon, nézzünk körül, valóban létezik-e piaci igény a termékünkre vagy szolgáltatásunkra, milyen versenytársakra számíthatunk, mennyire nehéz a vállalkozások helyzete az adott országban. Itthonról a Magyar Nemzeti Kereskedőház segítheti a kis- és középvállalkozásokat a külpiacok felmérésében akár információkkal, akár találkozók szervezésével.
Érdemes átfutni a vezető országos portálok gazdasági, pénzügyi rovatait is, milyen "helyi" hírek pörögnek - de akár a nagy nemzetközi üzleti-gazdasági portálok adott országra vonatkozó cikkeit is. Más a helyzet, ha épp egy komolyabb bürokrácia- vagy közteher-csökkentési programról szólnak a hírek és más, ha épp szigorítják a külföldi vállalkozások ellenőrzését vagy a termékünk épp kikerül a kedvezményes áfakörből...
2. Semmi sem ugyanolyan, mint otthon
A nemzetközi jog nagyon bonyolult terep, az adózással, szerződésekkel kapcsolatos szabályok és tudnivalók nagymértékben eltérhetnek attól, amihez a hazai piacon hozzászoktunk. Az Európai Unión belül számos bürokráciacsökkentő jogszabály és egyszerűsítés lépett már életbe és számos tagország használ közös pénzt, ami miatt egyszerűbb a közösségen belüli üzletelés, mint valaha - nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a tagállamoknak többnyire saját szabályaik és törvényeik vannak.
Milyen engedélyekre van szükségem? Hova fordulhatok kérdéseimmel? Kell-e valamilyen díjat fizetnem? Mit tehetek, ha éttermet akarok nyitni? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre is találhat válaszokat az egyablakos ügyintézési pontokon - ezeket itt találhatja országonként összegyűjtve >>
Ha azonban az Európai Unión, vagy pláne Európán kívüli piacokat célzunk meg, sokkal összetettebb kihívás előtt állunk - elengedhetetlen, hogy jogi segítséget vegyünk igénybe, de kérhetünk információt a helyi magyar nagykövetségektől, külképviseletektől - ezek listáját itt találjuk >>
Ha a szabályok nem ismerete miatt nem tüntetünk fel valamit termékünk címkéjén vagy nem szerzünk be egy szükséges dokumentumot, olyan bírságot kaphatunk, ami azonnal derékba törheti nemzetközi karrierünket.
3. Legyünk mindig szem előtt!
A hazai tevékenység sem nagyon képzelhető el egy informatív, áttekinthető honlap és egy rendszeresen karbantartott és frissített Facebook-oldal nélkül, a nemzetközi térben azonban tényleg garantáltan nem élünk meg, ha csak egy kis zugot üzemeltetünk az alagsorban egy satnya megállítótáblával. Egy frissen a piacra érkezett külföldi vállalkozást mindig körülleng a bizalmatlanság; ezen minél erősebb online jelenléttel enyhíthetünk. Váljunk nyitott könyvvé az ügyfelek és vásárlók előtt, válaszoljunk gyorsan a vevői megkeresésekre és kérdésekre, legyünk elérhetőek a lehető legtöbb platformon - itthon ugyan nem nagy divat a cégek körében, de ne feledkezzünk meg a Twitterről és az Instagramról sem.
4. Figyeljük a vevő kezét!
Ha külföldön, külföldiekkel kötünk üzletet, és már eljutunk addig, hogy fizetnek nekünk, akkor egyrészt nagyon ügyesek voltunk, másrészt nagyon észnél kell lennünk. Érdemes lehet bankunktól segítséget kérni - adhatnak néhány tippet, hogyan mehetünk biztosra abban, hogy valóban megkapjuk a teljes összeget, ami nekünk jár, úgy és akkor, ahogy arra számítunk - a lehető legkisebb kockázat mellett.
+1 Ne sértsünk senkit vérig!
Akár személyesen, akár Skype-konferencián beszélünk külföldi partnereinkkel, ne feledkezzünk meg róla: nekünk egyszerűnek és megszokottnak tűnő gesztusaink egész más jelentéssel bírhatnak más kultúrákban. Ha a egyik lábunkat a másik térdünkön pihentetjük beszélgetés közben, azt a Közel-Keleten könnyen úgy értelmezhetik, hogy a lábfejünket mutogatjuk, és könnyen sértőnek találhatják. Van, ahol az ölelkezés, puszizkodás hétköznapi gesztus, máshol semmilyen testi kontaktust nem néznek jó szemmel, ahogy a nők kézcsókkal köszöntése egyre kevesebb kultúrában számít udvariasnak. viselkedjünk inkább visszafogottan, ha nem vagyunk biztosak a dolgunkban.
Pörgeti a bolgár piacot a Penny anyavállalata. 
