A futómű kieresztésének az elmaradása, a kéthajtóműves Boeing 737-800-as gép hasra landolásának időzítése a kifutópálya hosszához képest, valamint a lehetséges madárbecsapódásról szóló jelentések mind olyan kérdéseket vetettek fel, amelyekre szakértők még nem tudtak választ adni – derül ki az MTI összefoglalójából.

Szakértők egybehangzó véleménye szerint a gépek vészhelyzetben minimális üzemanyaggal érkeznek, a tűzoltóautók jelen vannak, a leszállópályát habbal borítják be, a gépet a pálya legelején teszik le, és általában a végére le tud lassulni. A helyi médiában sugárzott videón látható, amint a repülőgép futómű nélkül szánkázott végig a kifutópályán, mielőtt egy falnak csapódott, felrobbant és lángba borult.

BREAKING: Video shows crash of Jeju Air Flight 2216 in South Korea. 181 people on board pic.twitter.com/9rQUC0Yxt8

— BNO News (@BNONews) December 29, 2024

„Miért nem szórtak a tűzoltók habot a pályára? Miért nem voltak jelen, amikor a gép földet ért? És miért landolt a repülőgép olyan közel a leszállópálya végéhez? És miért volt egy téglafal a kifutópálya végén?”

- tette fel a kérdést az Airline News szerkesztője, Geoffrey Thomas.

Dél-koreai tisztviselők közölték, hogy vizsgálják a baleset okát, beleértve a madárbecsapódás lehetőségét is.

Ha madárrajjal ütközött a gép, miért nem nyílt ki a futómű?

A szakértők szerint valószínűtlennek tűnik, hogy madárral való ütközés okozta volna a futómű meghibásodását.

„A madárral ütközés nem szokatlan esemény, a futóművel kapcsolatos problémák nem szokatlanok. Madarakkal való ütközések sokkal gyakrabban fordulnak elő, de jellemzően önmagukban nem okozzák egy repülőgép elvesztését” – mondta Thomas.

Geoffrey Dell ausztrál repülésbiztonsági szakértő azt mondta:

„Soha nem láttam még, hogy madárbecsapódás megakadályozta volna a futómű kihajtását”.

Trevor Jensen ausztrál repülési tanácsadó szerint a tűzoltók és a mentőszolgálatok általában felkészülten várják a gépek hasra landolását, „így ez nem tervezettnek tűnik”.

A madárral ütközés csak egy egész raj beszippantásával lehet hatással a hajtóművekre, de még az sem állította volna le azonnal, így a pilótáknak lett volna idejük megbirkózni a helyzettel – mondta Dell. Dell és Jensen szerint az sem világos, hogy a gép miért nem lassult le a leszállópályán csúszva.

A dél-koreai közlekedési minisztérium közleménye szerint a gép mindkét fekete dobozát megtalálták, a repülési adatrögzítőt és a pilótafülke hangrögzítőjét is. „Ez megadja a gép összes rendszerének összes paraméterét. A repülőgép ”szívverése„ a fedélzeti adatrögzítőn van” – mondta Thomas, hozzátéve, hogy a hangrögzítő elemzése nyújthatja a legértékesebb tájékoztatást a tragikus baleset lefolyásáról.