Az égben folyik a pezsgő, el sem hinné, hogy mennyi!

Hitte volna, hogy a pezsgőgyártás legnagyobb piaca a légiközlekedés? Mind a reptereken, mind a gépek fedélzetén gyakran kortyolják az emberek ezt a buborékos nedűt, ünnepnapoktól függetlenül, többnyire azért, hogy oldják a feszültséget. Csak a Singapore Airlines gépein évente 400 000 palack fogy el – igaz, főleg az első osztályon.

Ez a légitársaság különösen kitűnik élvonalbeli pezsgőválasztékával, ami a sommelier-k ízlését dicséri. A Singapore Airlines – amely 77 városba repül – szakemberei ugyanis nagyon gondosan választják ki a márkákat. Híres, csúcskategóriás termelőket favorizálnak, mint például a Krug ikonikus Grand Cuvée-je, egy 2015-ös Bollinger vagy egy 2012-es Taittinger, amely az első osztályon utazóknak jár. A business osztályon a vendégeknek 2015-ös Piper-Heidsieck Brut Vintage jár, amely szintén a legjobb minőségű fajták közé tartozik. A beszállítókkal való tárgyalások előtt a francia és más borvidékeket személyesen meglátogatják a borszakértők. A nagy ázsiai légióriásnak szinte védjegyévé váltak a Charles Heidsieck pincék.

Vásárlás előtt kötelező a helyszíni szemle Franciaországban

A New York és Szingapúr közötti távolság megtételekor – amely a világ leghosszabb menetrend szerinti járata – a légiutas-kísérő személyzet egy teljes üveg pezsgőt szolgál fel. Rövidebb útvonalakon, az út során kétszer kínálják ezt a hideg, buborékos italt, a most menő flőte típusú poharakban. Természetesen sokan vásárolnak a turistaosztályon utazók között is. Mindent egybevetve, a légitársaság évente mintegy 400 ezer üveg pezsgőt rendel – adja hírül az amerikai Travel and Leisure című turisztikai szaklap.

Ennek a mennyiségnek az összegyűjtése eleve nem kis feladat, hát még csúcsminőségű italokból. Az Észak-Franciaországot meglátogató szakemberek között van Jeannie Cho Lee, az első ázsiai sommelier és borszakértő, aki Master of Wine minősítést szerzett, Michael Hill Smith, Ausztrália első bormestere valamint Oz Clarke brit borszakíró.

„El kell érnünk, hogy az első pohár ital, amit az utasok az üzleti osztályon kapnak, minden egyes alkalommal mosolyt csaljon az arcukra” – fogalmazott Clarke.

Nem mellékes kérdés az sem, hogy olyan borokat szerezzünk be, amelyek jól illeszkednek a fedélzeti ételekhez – tette hozzá Cho Lee. „Valami szárazabb fajta kiemelheti a chili fűszerességét. Ezzel szemben, amiben jobban dominál egy kis maradékcukor, általában kedvezőbben párosul az enyhébben fűszerezett fogásokkal. Függetlenül attól, hogy a vendég szingapúri ihletésű csirke satay-t vagy valami francia klasszikust választ, mint például a légitársaság népszerű homár thermidorját, a bornak ugyanolyan lenyűgözőnek és a levegőben felszolgált ételhez simulónak kell lennie.”

„Élvezze fantasztikus csokoládé- vagy gyümölcstortánkat egy üveg prosecco kíséretében. Kényeztesse magát, vagy lepje meg szeretteit! Rendelje meg a szolgáltatást legalább 24 órával az indulás előtt!” – olvasható a lengyel légitársaság hirdetésében. Az üveg pezsgő itt kétdecis prosecco-t jelent, de ez rövid távú utazásokra bőven megteszi.

És a Malév?

Az idősebb magyarok még talán emlékeznek azokra az időkre, amikor nem léteztek fapados járatok, és a business, meg az első osztály fogalmával sem voltak teljesen tisztában, de minden utas válogathatott a MALÉV-gépeken ingyen az italokból. Igaz, nem elsősorban pezsgőből, de többféle borból, többek között.

Ezek az idők elmúltak. Egyrészt, mert az italok is terhelik a gépet – nem véletlen, hogy ki van számítva dekára a kézipoggyász –, másrészt, mivel a légiközlekedés már nem akkora luxus, csak bizonyos osztályokon kényeztetik az embert különféle finomságokkal. Időközben biztonsági okokból megtiltották, hogy akár egy kólát is felvigyünk a fedélzetre, ami viszont a fedélzeti büfé bevételét gazdagítja. Hajdanán a külföldön élő rokonokat meglátogató magyarok még kézi szatyorban kocogtatták az ajándék pálinkákat.

A tekintélyes pezsgővásárlók közé tartoznak a bérelhető gépeket tulajdonló társaságok, és – hogy a vizekre evezzünk – a magánjachtok, nem utolsósorban pedig a hatalmas szállodahajók, amelyek valójában úszó városok. Ezeknek szinte saját pincéik vannak, amelyeket több napra előre feltöltenek, hiszen sokszor két napig ki se köt a szállodamonstrum.

A kompok utasai – főleg Skandináviában – különösen nagy fogyasztók. Sokan a helyben vett, és a szárazföldi boltoknál kicsit olcsóbban árusított italokat rögvest meg is kóstolják, függetlenül attól, mikor, mire szeretnének koccintani…